Zöldülés előtt a világháló
A környezeti terhelés csökkentését célzó intézkedések a gazdaság és a mindennapi élet legtöbb területén állandó témává váltak az elmúlt években. 2025-re az informatikai szektor számára is a fenntarthatóság kérdésköre lesz az egyik legfontosabb prioritás.

 

Az aktív internet felhasználók száma 4 milliárd fölött van. Egyes becslések szerint az okos eszközök, az internet és az ezeket támogató rendszerek felelnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 3,7%-áért. És az előrejelzések szerint ez a szám 2025-ig megduplázódhat. A jövő a fenntartható weboldalaké lesz – és ez messze túlmutat az időtálló dizájn kérdéskörén.

A mindennapi tevékenységeink elvégzéséhez szükséges elképesztő mennyiségű adatáramlást a világon gomba mód szaporodó szerverparkok biztosítják. Az International Data Corporation elemzése szerint 2020-ban az emberek és gépek által előállított adatmennyiség több mint 60 zettabytes azaz több mint 60 trillió gigabyte volt.

A jelenlegi működésüket és növekedésüket figyelembe véve 2025-re ezek az adatközpontok önmagukban a világ elektromos áram fogyasztásának egyötödéért, a széndioxid kibocsátás több mint 3%-ért lesznek felelősek. 2040-re a digitális adattárolás okozta károsanyag kibocsátás a 14%-ot is elérheti.

Mitől lesz fenntartható egy weboldal?

A gyakorlatban egy weboldal környezeti terhelését konkrét gyakorlati elveket követve tudjuk csökkenteni. Új weboldal tervezése során a legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy a felhasználók a lehető legkönnyebben találják meg az általuk keresett tartalmat, elkerülve ezzel a fölösleges oldalbetöltéseket és az ezzel járó adatforgalmat.

A design, a struktúra kiválasztásakor hosszú távban szükséges gondolkodni, hogy olyan felületek jöjjenek létre, amelyek éveken keresztül sem válnak elavulttá, így elkerülhető a gyakori átalakítás, fejlesztés. Emellett a képi és videós anyagok, animációk átgondolt használata, azok méreteinek optimalizálása révén is érdemi erőforrásigény csökkentés érhető el.

„A fejlesztés során már a megfelelő módszertan kiválasztása is hangsúlyos” – hívja fel a figyelmet Kulcsár Zsolt, az Integral Vision ügyvezető igazgatója „Az agilis fejlesztés lényege, hogy kisebb (gyakran kétheti) egységekben szállítva, gyakori visszajelzésekre, a megrendelő és szállító közötti együttműködésre építve történik a teljesítés, így a fejlesztési folyamat adaptívabb, összességében költség- és erőforrás-hatékonyabb. A fejlesztés során a kód tisztasága, újrahasznosíthatósága is fontos szempont.

Moduláris keretrendszerek és nyílt forráskódú megoldások használatával szintén sokat lehet spórolni a ráfordításokon nem csak a fejlesztés, de az üzembentartás, és a továbbfejlesztések vonatkozásában is. A közösségi fejlesztésben és a moduláris építkezésben rejlő erő nagyban hozzájárul a hosszú távú, fenntartható építkezéshez. Nyílt forráskódú rendszerek használatával az egyedi kódok akkor születnek, amikor valóban szükség van rájuk, így a ráfordítások minimalizálásával biztosíthatóak egyedi fejlesztési igények” – teszi hozzá.

A performancia, így az oldal betöltési sebességének optimalizálása szintén erőforrást takarít meg, ráadásul a  felhasználói élményt is növeli. A web sztenderdek követése, a kód tisztán tartása, minimalizálása, a megfelelő cachelés (gyorsítótárazás) segítségével szintén gyorsabbá tehetjük a weboldalt, optimalizálhatjuk a szerver terhelését, gazdaságosabbá az üzemeltetést. 

Érdemes megvizsgálni honnan érkezik a működtetéshez szükséges energia és milyen hatásfokú az infrastruktúra. Ha tehetjük, válasszunk olyan szolgáltatót, amely megújuló energiát, energiatakarékos berendezéseket és szabadlevegős környezetbarát hűtésrendszert használ.

Ha kiváncsiak vagyunk weboldalunk környezeti terhelésére, akkor jó kiindulási alap lehet az Ecograder vagy a Website Carbon Calculator oldalak lehetnek a segítségünkre.

2020-ban az emberek és a gépek együttesen 64,2 zettabyte – azaz 64 trillió gigabye – adatot generáltak. 2025-ig éves szinten 23%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. „Nem mindegy milyen céllal, milyen elvek mentén, milyen eszközökkel állítjuk elő és továbbítjuk ezeket az adatokat. Fontos, hogy ne csak a való életben, hanem a digitális térben is tudatosabbá váljunk a termelésben és fogyasztásban egyaránt. A fenntarthatósági elvek követése ráadásul üzleti haszonban – nagyobb láthatóságban, elégedett, visszatérő felhasználókban, alacsonyabb fejlesztési költségekben – is mérhető.

A környezetbarát fejlesztői irányelvek kapcsán azt látjuk, hogy sok az átfedés olyan területekkel, amelyekre már évek óta hangsúlyt fektetünk. A felhasználó központú tervezés, az oldal betöltési sebességének növelése, keresőoptimalizálás például mind olyan területek, amelyek mérhető módon nyújtanak üzleti hasznot, jó hír, hogy ezeknek a lépéseknek a környezetre gyakorolt hatása is kimutatható. A fenntarthatósági kritériumokkal a természet és a jövőnk miatt mindenképp, de üzleti hozzáadott értéke miatt is érdemes foglalkozni” – teszi hozzá Kulcsár Zsolt.

 

A kibertámadások helyreállítási költségei felülmúlják a biztosítási keretet
A cégek esetében a kibertámadásokból származó helyreállítási költségek felülmúlják a biztosítási lefedettséget - mutat rá a Kiberbiztosítás és kibervédelem 2024 című jelentésének eredményeire hivatkozva a Sophos információbiztonsági cég közleménye.
Gyárszimuláció az ablakgyártás automatizálásához
Néha a gyártóknak van egy listájuk azokról az automatizálási projektekről, amelyeket szeretnének megvizsgálni és megvalósítani a létesítményeikben.
Egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia és a deepfake a kibertámadásokban
Az ESET legújabb Threat Report jelentése átfogó képet ad a 2023 decemberétől 2024 májusáig megfigyelt fenyegetettségi trendekről. Az adattolvaj kártevők most már generatív AI-eszközöket is felhasználnak támadásaik során.
Könnyű és rugalmas használat az alkalmazások széles spektrumán
A hangnyaláb állítható kúpjának és a kis holtzónának köszönhetően a Leuze új 420B és 412B sorozatú ultrahangos érzékelői sokféle alkalmazáshoz használhatók.
Stratégiai gazdasági előnyt jelent a felhő, mégsem használják elegen
A felhőtechnológia annak ellenére nem elég elterjedt Magyarországon, hogy bevezetése számokkal alátámasztott gazdasági és versenyképességi előnyökkel jár – derül ki az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége megbízásából, a Deloitte és a BellResearch által készített tanulmányból.