Valóban mindenkinek autóba kell ülni?
Teljesen autómentessé kell válniuk a városoknak, hogy a jövőben is élhetők maradjanak - vélik kutatók a városi gépkocsihasználat alakulásának egy új matematikai modellezése alapján.

 

A University College London tudósainak részvételével folyt nemzetközi kutatás készítői a közösségi magatartás megváltoztatására szólítottak fel a városokban közlekedő gépkocsik számának csökkentésére. Emlékeztettek arra, hogy a gépkocsigyártás gyorsabb ütemben nő, mint a népesség: 2019-ben 80 millió gépkocsit gyártottak világszerte, miközben a Föld népessége 78 millióval nőtt.

A kutatók szerint a jövőbeni várostervezésnek magában kell foglalnia a gépkocsitól való függőség csökkentését, ösztönzést a kevesebb és rövidebb autóút megtételére, bátorítást a gyaloglásra és kerékpározásra, amelyeknek a helyi közlekedés elsődleges módozataivá kell válniuk. A közösségi közlekedés használatát hosszabb utazásokra kell használni, a gépkocsikat csak szükséghelyzetben vagy különleges alkalmakkor.

Az Open Science folyóiratban közzétett tanulmányukban egy új matematikai modellt hoztak létre különböző forgatókönyvekkel a városi gépkocsihasználatra, amelyben a lakók vagy naponta használták autóikat, vagy közösségi közlekedést használtak. Más tényezők mellett számításba vették az utazási idő hosszának a becsült költségét, mivel ez a legnagyobb tényező, amikor valaki arról dönt, miként utazik. "Néhány évtized múlva lesznek 40-50 milliós lélekszámú városaink, amelyek 40-50 millió gépkocsi számára elégséges parkolókra fognak hasonlítani.

 


A gépkocsi szükségessége egy nagyon szennyező iparágtól és egy nagyon drága marketingtől ered" – idézte Rafael Prieto Curielt, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.


 

A különböző forgatókönyvek számításai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gépkocsihasználat csökkenése elsősorban attól függ, hogy a lakosoknak biztosítják a választást több utazási mód közül. A kutatók szerint az emberekben tudatosítani kell a gépkocsihasználat, valamint a dugódíj, az autópályadíj, a parkolás költségeit, ami segíthet abban, hogy elkedvetlenítsék őket a gépkocsihasználattól. A tömegközlekedés jobbításával, az utazási idő rövidülésével több embert téríthetnek át használatára.

A modellezésben egy szélsőséges forgatókönyvet is találtak, amikor egy 50 millió város, 50 milliós gépkocsiparkjának mindennapos munkába járási használatát vizsgálták.  A kutatók arra jutották, hogy egy ilyen városban a legnagyobbak a dugók, több közlekdési infratuktúrára sugárutakra, hidakra, parkolóházakra van szükség.

Túl komplex lett a világ? Egyre több cég bízza külső partnerekre a kritikus feladatokat
A világban egyre több kihívás, válság és újonnan felmerülő probléma jelenik meg, miközben a technológia is rendkívül gyors ütemben fejlődik. Nem meglepő, hogy a világ vezető vállalatai számára a siker egyik legfontosabb feltétele a reziliencia, vagyis az alkalmazkodó- és ellenálló képesség lett.
Magyar fejlesztésű detektorral kutatják a Föld mélyének titkait
Egy magyar–japán–ománi kutatócsoport a kozmikus sugárzás részecskéivel, müonokkal „világította át” először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát – nem fúrással, hanem egy olyan képalkotó technikával, amelyet eddig inkább vulkánok és bányák vizsgálatára használtak.
Az irodaházi zöldfelület ma már üzemeltetési és ESG-kérdés is
A klímaváltozás az irodaházak zöldfelületeit a kellemes esztétikai kiegészítőből stratégiai üzemeltetési és fenntarthatósági feladattá írta át. Az ICON Real Estate Management szakértői szerint a szélsőséges időjárás miatt ma már nem elég látványos kertet vagy zöldfalat tervezni.
A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.