Míg a mögöttünk hagyott évtizedek a nagyobb tőkeerővel rendelkező vállalatoknak kedveztek, a digitalizálás és az adatvezérelt megoldások a kisebb vállalatok számára is jó megoldásnak bizonyultak a versenyképességük folyamatos növeléséhez. A szolgáltató szektorban már az elmúlt két évtizedben elindultak a kreatív üzleti modellekre épülő vállalatok, amelyek jelentős teret tudtak maguknak kiszakítani az adott piacokból.

A dotkomlufi kipukkanása ugyan egy időszakos megtorpanást jelentett ezeknek a vállalatoknak a növekedésében, de a digitális alapokra helyezett működéssel, automatizálással és a diszruptív technológiák alkalmazásával számos vállalat világméretűvé nőtt, rövid idő alatt elérve az adott szektor nagy moguljait. Ezek a vállalatok egyben az adott szektor fejlődési irányait is meghatározták.

A termelő szektor elmúlt évtizedeit a fogyasztási vágy tudatos erősítése, a termelési kapacitások növelésének kényszere, a globalizáció ellenére a piaci szereplők számának növekedése és így a verseny fokozódása, valamint a befektetői megtérülési elvárások erősödése jellemezte. Ezek együtt egyértelműen a költséghatékony működés irányába tolták a vállalatokat.

Az adatvezérelt megoldások a kisebb vállalatok számára is jó megoldásnak bizonyultak a versenyképességük folyamatos növeléséhez

A költséghatékonyság javítása érdekében a gyakori választ ugyanakkor a vállalati ügyviteli funkciók közös szolgáltatóközpontokba szervezése vagy távoli, alacsonyabb bérköltségek mellett működő országokba történő mozgatása, kiszervezése adta. A fizikai mozgatást nem igénylő folyamatok esetében a hatékonyság, eredményesség egyértelműen javítható a távolságot áthidaló digitalizáció és a ráépülő automatizálás segítségével.

Géró Péter, a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft. alapító partnere

Ugyanakkor sokszor az alaptevékenység részét képező tevékenységek esetében is eszerint jártak el a cégek: az anyagköltségek csökkentése érdekében, valamint az alapanyag és a félkész termékek beszerzése esetében is gyakran kevésbé számított a távolság, mint az ár.

Alapvetően átalakuló gazdasági környezetben kell sikeresen működni

Ez pedig a termelő vállalatok esetében rendkívül törékeny vállalati működési folyamatokat jelent mostanra. Különösen azok esetében, akiknél a földrajzi szempontból távolra kiszervezett termelési tevékenység bonyolult ellátási láncokat eredményezett. Ezek elakadása az elmúlt években olyan kitettségeket hozott létre, amire nem lehet gyorsan reagálni.Hasonló helyzetet teremtett az energiaellátottságban kialakuló bizonytalanság, ami szintén intenzív megoldáskeresésébe hajtja a vállalatokat. Az alternatív megoldások kialakítása mindegyik esetben jelentős időt és költségeket igényel.

Az elmúlt időszak azt mutatta meg, hogy a békés világpolitikai és gazdasági környezetre és stabil gazdasági növekedésre felépített vállalati működési modellekben vannak erősen kockázatos, sőt teljesen újragondolandó területek. A következő gazdasági periódusban már látszik az is, hogy egy visszafogottabb fogyasztói kereslet várható, ami a fenti hatásokkal együtt azt hozhatja, hogy a termelő vállalatoknak már nem a nagy beruházásokkal érdemes keresni a rugalmasság megteremtésére és a költséghatékony működés fenntartására a megoldást.

A sorban a legtöbbször a robotizálás, a gyártósorok bővítése és cseréje, valamint új gyártástechnológiák alkalmazása következik a hatékonyabb működés eléréséhez. Ugyanakkor számos olyan esetet lehet hallani, hogy ezek a technológiafókuszú fejlesztések nem hozzák a várt eredményt. Bruce Schneier amerikai kriptográfus, számítógépes biztonsági és adatvédelmi szakértő is erre hívta fel a figyelmet: „Aki úgy gondolja, hogy a technológia meg tudja oldani problémáit, az valójában nem érti sem a problémáit, sem a technológiát.”

Költséges projektek vs. veszteségek csökkentése

A vállalatoknak a költséghatékony termelés fenntartásához az eddigiektől nagyobb hangsúllyal kell a működési folyamatokban jelen levő veszteségek csökkentésére fókuszálniuk. Ehhez pedig kifejezetten szükséges a folyamatok pontos ismerete és tényszerű információk alapján történő monitorozása és optimalizálása, valamint a beavatkozásokkal elért eredmények, hatások visszamérése. Érdemes a Lean Six Sigma DMAIC modelljéhez nyúlva az adatvezérelt alapokat kialakítani és a vállalati kultúrában erősíteni.

Valójában mind a szemlélet és módszertan mellett a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges technológiai elemek is rendelkezésre álltak már az elmúlt évtizedekben. Míg a mögöttünk hagyott évtizedek a nagyobb tőkeerővel rendelkező vállalatoknak kedveztek, a digitalizálás és az adatvezérelt megoldások bevezetése a kisebb vállalatok számára is jó megoldásnak bizonyult a versenyképességük folyamatos növeléséhez.

Az adatvezérelt megoldások nagymértékben segíthetik a piaci környezeti változások gyorsabb felismerését, az inaktív tőkelekötés mértékének csökkentését, a gyártási hatékonyság növelését. A gyártási folyamatban a veszteségek csökkentésével vagy akár teljes kiküszöbölésével az átbocsátóképesség és a kihozatal mértéke jelentősen növelhető, ezáltal a termékre vetített költségek csökkenthetők.

A sorban a legtöbbször a robotizálás, a gyártósorok bővítése és cseréje, valamint új gyártástechnológiák alkalmazása következik a hatékonyabb működés eléréséhez

A veszteségek megfelelő kezelési módját azok jellegének, mértékének és okainak pontos ismerete alapján lehetséges jól meghatározni. Minél több információval rendelkezünk a kiindulási problémáról, annál biztosabban tudunk jó választ adni rá. Különösen elkerülendő ebben a gazdasági időszakban, hogy lassan megtérülő fejlesztésekbe vágjanak bele a vállalatok. Ebben segít a fokozatosság elve: Gondolkodj átfogóan, haladj kis lépésekben és gyorsan! – azaz egy távlati célokat is támogató koncepcióra épülő, ugyanakkor célzott problémák megoldására, veszteségek feltárására alkalmas mérést és adatgyűjtést érdemes kialakítani, majd a tapasztalatok alapján, a haszon realizálásával haladni tovább a mérés-adatgyűjtés kiterjesztésével.

A gyártási folyamat monitorozását, a veszteségek feltárását támogató infrastruktúra és elemző környezet megfelelő tervezéssel és kialakítással jól tudja támogatni az energiafelhasználás mérését is. Ezzel lehetővé válik az energiafogyasztási profil részletes megismerése és elemzése, eredményeként pedig az energiafelhasználás csökkentésének közvetlen lehetőségei is pontosan beazonosíthatók.

Az energiaszolgáltatótól kapott számlaösszeg lefaragása mellett a hitelesített energiamegtakarítás, mint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog szintén jelentős értéket képvisel, amely az EKR-kötelezettek részére átruházható, értékesíthető (EKR: Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer). A legtöbb elemzés egy időben elnyúló, nehéz gazdasági környezetet prognosztizál. Ebben sokan óvatosan lépkedve és kivárva, mások kreatívan, a negyedik ipari forradalom már kipróbált megoldásainak alkalmazásával lépnek előre. Utóbbiak fittebben, valóban versenyképesen érkezhetnek a következő gazdasági fellendülés időszakába.