Újgenerációs akkumulátorokon dolgozik a BMW
A BMW Group rendkívül rugalmas gyártási hálózatának és az intelligens járműarchitektúráknak köszönhetően 2023-ra nagyjából egy tucat, teljesen elektromos BMW-modellel találkozhatunk az utakon.

 

A már forgalomban lévő BMW i3, MINI Cooper SE és BMW iX3 mellett még idén megjelennek a BMW iX és BMW i4 modellek is. A következő években először a BMW 5-ös sorozat és a BMW X1 teljesen elektromos változatai érkeznek, amiket a MINI Countryman, a BMW 7-es sorozat követ majd a sorban. 

A vállalat 2025-ig évente átlagosan több mint 50 százalékkal fogja növelni teljesen elektromos modelljeinek értékesítését, 2025 végére kétmillió elektromos járművet készülnek szállítani ügyfeleiknek. A jelenlegi piaci várakozások alapján a BMW úgy készül, hogy 2030-ra globális eladásainak legalább 50%-át elektromos járművek teszik majd ki. Határozott célkitűzésük, hogy 2025-ben és 2030-ban is elérjék az EU szükségszerű és nagy léptékű CO2-kibocsátást fékező céljait.

 

 

Ezen célok megvalósulása érdekében, az elektromos autók rendeltetésszerű működése és a mobilitás zöld jövője szempontjából is elengedhetetlen az akkumulátorok fejlesztése. A BMW Group ezért létrehozott egy új kompetenciaközpontot, melynek célja az akkumulátorcellás technológia fejlesztése és a gyártási folyamatok tökéletesítése.

„Az új Battery Cell Competence Center egyedülálló helyzetbe hoz bennünket: a BMW i3 jelenlegi technológiájára alapozva 2030-ra megduplázzuk akkumulátorcelláink energiasűrűségét, és így autóink hatótávolságát is.” – mondta Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának elnöke, majd hozzátette: „Szakértelmünknek köszönhetően mindig a technológia élvonalában vagyunk és meghatározhatjuk, milyen formátumban, milyen anyagokat és milyen feltételekkel vásárlunk. Ezzel a lehető legjobb pozícióba kerülünk villamosított flottánk további kiépítéséhez."

 

 

Az új kompetenciaközpont az akkumulátorcellás technológiát holisztikusan közelíti meg: feladatuk a kutatás-fejlesztéstől az akkumulátorcella megtervezéséig tart, miközben figyelembe veszik a nagyüzemi gyártás megvalósíthatóságát, illetve az újrahasznosíthatóságot is. A BMW Group összesen 200 millió eurót fektetett ebbe a 200 embert foglalkoztató központba, így a beruházás nem csupán kulcsfontosságú innovációk formájában térül meg, de munkahelyek és kulcsképesítések biztosításáról is gondoskodik.

 

 

A fejlesztések fókuszában álló paraméterek – az energiasűrűség, a teljesítmény, az élettartam, a biztonság, a töltési tulajdonságok, az akkumulátorok viselkedése különböző hőmérsékleteken, valamint a költségek – egyszerre relevánsak az ügyfelek szempontjából, és járulnak hozzá a mobilitás zöldebb jövőjének megteremtéséhez. 

 
 

(Nyitókép: Illusztráció, BMW Group)

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.