Több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek
Becslések szerint 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet Magyarországon, ami 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, ha a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

 

A Huawei Technologies Hungary megbízásából a PwC Magyarország tanácsadó vállalat készített “Átalakuló energiapiac 2023-2030 között” címmel elemzést a magyarországi energiapiac kihívásairól és a szektor lehetőségeiről. A Fehér könyv Magyarország legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából.

A dokumentum megállapítása szerint a kisfogyasztók szintjén az okos mérők és a kapcsolódó eszközök jelentősen hozzájárulhatnak az energiafogyasztás optimalizálásához, használatukkal akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási szokásokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra, például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést.

Középpontban a hálózatok digitalizációja

Az elemzés úgy látja, hogy a zöldenergia magyarországi lakossági tárolókapacitása még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön, például a Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma. A PwC Magyarország szakértőinek becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás is lehet Magyarországon, ez a lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka. További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna.

A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik a hatékonyabb energiagazdálkodást. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat, a fogyasztás részletesebb ismerete hozzájárul az energiamegtakarítási lehetőségek felismerések. A digitalizációs megoldások segítségével a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, és optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság.

A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

 

A napelemes rendszerek a vállalkozások esetében is segíthetik a hatékonyabb energiagazdálkodást

 

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé.

Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre. 2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

Az elektromos autók mint a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban.

Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását. További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna.

 

Olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba

 

Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve. Potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz.

Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

 

| Képek: Adobe Stock

A kánikula sem akadály az új csúcstöltőnek
Továbbfejlesztette töltési portfóliójának zászlóshajóját a Siemens. Az új, 400 kW teljesítményű készülék a 2021-ben piacra dobott SICHARGE töltőcsalád legújabb verziója.
A körforgásos gazdaság fejlesztései az adatközpontokat is elérte
Jelentős mértékben csökkenő szén-dioxid-kibocsátás, a berendezések élettartamának meghosszabbítása, fenntarthatóbb működés – többek között ezekkel az előnyökkel jár a Digital Realty párizsi adatközpontjában a Schneider Electrickel való együttműködés.
A BMW Group legnagyobb napelemparkja épül fel Debrecenben
Április 10-én egy több, mint 50 hektáros területen elterülő napelempark kialakítására vonatkozó szerződést írtak alá a BMW Manufacturing Hungary Kft. és az E.ON Hungária Csoport képviselői.
Az Electrosub kiváló lehetőséget kínál üzleti kapcsolatainak frissítésére!
Az idén 5 éves fennállását ünneplő Electrosub szakkiállítás és konferencia koncepcióját a szervezők a piac igényeihez igazodva 2021-ben frissítették. A nyitva tartás két naposra váltott, és bevezették a kkv-k számára is könnyen elérhető, költséghatékony megjelenést biztosító ECO standot.
Magyar tudósok, akik nélkül ma teljesen más lenne az űrkutatás
1961. április 12-én indult útjára a Jurij Gagarin repülő őrnagyot szállító űrhajó, aki így első emberként jutott el a világűrbe. Habár ez már önmagában is óriási evolúciós ugrás volt a történelemben, az azóta eltelt 60 évben is rengeteg jelentős előrelépés történt az űrkutatás területén, melyben a magyaroknak is nagy szerepük volt.