Szenzorforradalom! Áldás vagy átok?
Környezetünkről és rólunk is gyűjtik az adatokat azok az apró érzékelők, amelyek behálózzák mindennapjainkat, biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik életünket.

 

Jelen vannak autóinkban, óráinkban, telefonunkban, városaink minden pontján, és hamarosan beépülnek a szemüvegünkbe, ruházatunkba, sőt akár a testünkbe is. Mennyiben áldás vagy átok ez, hol tart és merre folytatódik a szenzorok forradalma? Tényleg alapjaiban változtathatják meg az ingatlanpiacot? A legújabb technológiai fejlesztésekről, sci-fibe illő, mégis valós megoldásokról beszélgetnek közérthetően a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának meghívott szakértő vendégei.

Ötmillió szenzor naponta 

Húsz szenzor egyetlen okostelefonban? Igen! Sőt, egy elektromos autóban akár több száz is lehet belőlük! Ezekből az apró érzékelőkből naponta közel ötmillió, éves szinten mintegy másfél milliárd darabot gyárt a nemzetközi Bosch csoport, és folyamatosan dolgozik a fejlesztésükön is.

 

Balról jobbra: Tóth Edit, a Robert Bosch Kft. kommunikációs és kormányzati kapcsolatok osztály digitális menedzsere, Mezősi Norbert, a magyarországi Bosch csoport szenzorok tervezésében részt vevő csoportjának vezetője és Dr. Pap Andrea Edit, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese. (Forrás: Bosch)

 

Ez még csak a jelen, előrejelzések szerint 2030-ig a félvezetők piaca megháromszorozódhat – derül ki egyebek mellett a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásából, melyben Csikósné Dr. Pap Andrea Edittel, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettesével és Mezősi Norbert gépészmérnök-közgazdásszal, a magyarországi Bosch csoport szenzorok tervezésében részt vevő csoportjának vezetőjével Tóth Edit, a Robert Bosch Kft. kommunikációs és kormányzati kapcsolatok osztály digitális menedzsere beszélget.

Piaci robbanás előtt az okosszemüvegek

Az érzékelők egyre kisebbek, egyre gyorsabbak, és egyre több lesz belőlük az eszközeinkben. A járművekbe, fülhallgatókba beépített okosszenzorok után, a Bosch szakértője szerint, a következő piaci robbanást az okosszemüvegek térnyerése hozhatja el. Várhatóan széles körben népszerűvé fog válni például, hogy vezetés közben a szenzorokkal felokosított szemüvegünk fejmozdulatainkat követve megmutatja a helyes útirányt vagy a veszélyes helyzeteket. De a főzés szerelmeseinek is könnyebb dolga lesz, hiszen ezzel az eszközzel a hozzávalók adagolása, a mennyiségek kimérése, tehát az étel elkészítése is egyszerűbbé válik.

Szenzorok forradalmasíthatják az ingatlanpiacot is

Személyes kényelmünk és biztonságunk növelése mellett az új generációs szenzorok a kereskedelmi és üzleti világot is alapjaiban átalakíthatják. A szenzorok ezreinek segítségével automatizált óriásraktárak után jöhetnek az intelligens bevásárlókocsik, amelyek maguktól olvassák le a termékek vonalkódját, ezzel jelentősen felgyorsítva a bevásárlás folyamatát. A Bosch által nemrég bemutatott légszennyezettség-mérő optikai szenzor pedig, ha beépül a hétköznapi mobileszközökbe, akár az ingatlanpiacot is feje tetejére állíthatja a bárki számára gombnyomásra elérhető helyi légszennyezettségi adatok révén – véli a Bosch szenzorfejlesztési szakértője.

911: Életmentő érzékelők

Az életmentésben és a katasztrófaelhárításban is aktív szerep jut a legújabb szenzoroknak, hiszen az Egyesült Államokban a 911-es segélyvonalra érkező hívások esetén a telefonokba épített légnyomásszenzorok adatai alapján a diszpécserek nemcsak azt látják, honnan érkezik egy segélykérés, hanem azt is, hogy melyik emeletről. Ez a tudás nemcsak a felhőkarcolóknál, de akár hagyományos lakótelepeken is életmentő lehet.

Az egészségügy is több területen épít az érzékelők nyújtotta információkra. A vérnyomást, szívritmust mérő okosórák ma már hétköznapi megoldások, de talán kevesen hallottak a sebkötözéskor használt pólyákba integrált speciális szenzorokról, amelyek a pH-érték érzékelésével a sebgyógyulási folyamatokat is képesek követni – erről is szó esik a Bosch podcastjában.

Testünkbe épített érzékelőké a jövő?

A jövő egyértelműen a kvantumszenzoroké, amelyek a jelenlegi mérési pontosság ezerszeresével bírnak – derül ki a Bosch podcastból. Ez teszi majd lehetővé például, hogy idegrendszerünk működését is lekövessék, és a tudományos megismerés mellett akár komoly betegségek diagnózisát, célzott kezelését is támogassák. Az új típusú kvantumszenzorok apró méretüknél fogva akár testünkbe épített implantátumként is működhetnek. Az orvosi előnyök mellett azonban felmerül a dilemma, hogy ezt a futurisztikus lehetőséget a fejlődés új távlataként vagy inkább óvatossággal, távolságtartással fogadjuk-e.

(Forrás: Bosch)

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.