Ez különösen ott jelenthet problémát, ahol érzékeny üzleti információkkal dolgoznak, mert az informális eszközhasználat növelheti az adatszivárgás és a szabályozási kockázatok esélyét. A SUSE szerint erre olyan kontrollált, auditálható AI-környezet adhat választ, amely saját infrastruktúrán belül is működtethető.A McKinsey kutatása szerint a szervezetek 88 százaléka rendszeresen alkalmaz AI-t legalább egy üzleti területen.

A széles körű elterjedtség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az AI-használat minden esetben a hivatalos kereteken belül marad. A KPMG felmérése arra mutatott rá, hogy a munkavállalók 58 százaléka napi szinten használ AI-eszközöket, de 44 százalékuk a belső szabályozásokkal vagy irányelvekkel összeütközően. A szakértők ezt a jelenséget nevezik shadow AI-nak, vagyis amikor a dolgozók a vállalat által jóváhagyott kereteken kívül is használnak ilyen megoldásokat a munkájukhoz.

A terjedés gyorsabb, mint a szabályozás

A vállalati AI-használat térnyerésével sok szervezetnél egyre sürgetőbbé válik a világos belső szabályozás kialakítása. A KPMG kutatásában a munkavállalók mindössze 41 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyén létezik a generatív AI-használatra vonatkozó valamilyen szabályozás vagy belső iránymutatás.

A vállalati AI-használat térnyerésével sok szervezetnél egyre sürgetőbbé válik a világos belső szabályozás kialakítása

Az ISACA európai felmérése a tendencia kapcsán jelentős résre hívja fel a figyelmet. A válaszadók 83 százaléka szerint ugyanis a vállalati dolgozók már használják az AI-t, de csak 31 százalékuknál van érvényben formális, átfogó AI-policy. A céges szabályok tehát sok helyen le vannak maradva a mindennapi gyakorlathoz képest, így a hivatalos AI-eszközök mellett az informális használat is fennmarad.

Az adatvédelem is megsínyli a shadow AI hatásait

A shadow AI adatvédelmi és titoktartási szempontból is komoly kockázatot jelenthet. A KPMG szerint a munkavállalók 46 százaléka töltött már fel érzékeny céges információt vagy szellemi tulajdont nyilvános AI-platformokra. Ez különösen veszélyes lehet olyan szervezeteknél, ahol üzletileg érzékeny dokumentumokkal, ügyféladatokkal vagy belső tudásvagyonnal dolgoznak.

A cégek számára ezért a fő kérdés az, hogyan tudják biztonságosabb, átláthatóbb és jobban szabályozható keretek közé terelni az AI-használatot. A tiltás önmagában ritkán ad tartós megoldást, különösen olyan helyeken, ahol a munkavállalók már most is napi szinten használnak AI-eszközöket a hatékonyságuk növeléséhez. A szervezeteknek inkább olyan vállalati környezetre van szükségük, amely támogatja a kontrollált használatot, miközben csökkenti az adatszivárgás és a nem jóváhagyott eszközhasználat kockázatát.

Vállalati keretek saját környezetben

A SUSE szakértői szerint ebben hatékony segítséget nyújthat egy olyan AI-környezet, amely szabályozható és auditálható, emellett saját infrastruktúrán belül is működtethető. A SUSE AI olyan vállalati AI-platformot kínál, amelyen a szervezetek saját infrastruktúrájukon belül futtathatják az AI-modelleket. A megoldás helyi, felhős és internettől elzárt környezetben is működik, így rugalmasan illeszthető a különböző céges igényekhez. Ez főleg olyan iparágakban számít jelentős előnynek, ahol fontos az adatok feletti kontroll, a biztonság és a megfelelőség.

A SUSE AI ráadásul abban is segítséget nyújt a vállalatoknak, hogy jobban átlássák az AI-rendszerek működését. A platformon nyomon követhető például, hogy mennyi tokent használnak el az egyes alkalmazások, és ez milyen költséggel jár. A rendszer arra is rálátást biztosít, hogyan teljesítenek és mennyire vannak kihasználva a GPU-erőforrások. Ez megkönnyítheti a költségek tervezését, és pontosabb képet adhat arról is, hogyan működik az AI a gyakorlatban.

| Illusztrációk: Adobe Stock