Pécsi technológia a kínai dohányipar számára
Pécsett tervezték, szerelték össze, majd szállították a Távol-Keletre a Siemens-eszközök felhasználásával megvalósult berendezést. A Haberényi Pál 1865-ben alapított gépgyárának kézzel hajtott esztergagépei mellett álló munkások aligha gondolták, hogy a pécsi ipartörténet egyik legsikeresebb vállalatát építik.

 

Egy olyan vállalatot, amely ma már globális kompetencia-központként működve világszerte vevőket – így Kínát is – dohányipari tudással és technológiával lát el. Az Euromonitor adatai szerint ugyanis Kína részesedése a globális dohányeladásokból 2024-ben mintegy 47 százalékot tett ki, jórészt azért, mert a kínai férfiak a legnagyobb dohányfüggők közé tartoznak a világon. Ez tehát még nem az autóipar: a dohány világában Kína fogyaszt, Európa elad. Hogy miképpen, azt Inotai István, a Körber Hungária Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója árulta el a Jövő Gyára olvasóinak.

Változatlanul a dohányiparon alapul a Körber működése?

Inotai István: Nemzetközi jelenlétünket valóban a Dohányipari üzletág alapozta meg. Alapítónk, Kurt A. Körber a 2. világháború után hozta létre a Hauni Maschinenfabrik Körber & Co. KG céget, kezdetben kizárólag dohányipari gépek gyártására. A magyarországi jelenlét is a dohányipar gyümölcse: a cégcsoport Magyarországon is értékesíteni akarta a termékeit, amihez felvette a kapcsolatot a nagy múltú Pécsi Dohánygyárral. A szocialista iparvezetés azonban csak úgy engedélyezte az üzleti kapcsolatot, ha a Körber AG is vásárol valamilyen helyi vállalattól. Így kezdett el a Körber gépalkatrészeket rendelni a Sopiana Gépgyártól, és a rendszerváltás idejére ez már bejáratott kapcsolatnak számított. Nagyjából 100 dolgozóval vették át az üzemet, amit lépésről lépésre egy ma 1 300 főt foglalkoztató gyárrá fejlesztettek.

 

A pécsi Körber Hungária Gépgyártó Kft.  ma már globális kompetencia-központként működve világszerte vevőket – így Kínát is – dohányipari tudással és technológiával látja el
 

 

Az évszázados hagyományú Sopiana Gépgyár jogutódjaként és a pécsi gépgyártási tradíciók egyik őrzőjeként fontosnak tartjuk örökségünk ápolását. A Körber konszern 1994-es szerepvállalásának köszönhető, hogy ez az üzem nem jutott sok más régiós gyár sorsára, sőt, korszerűbb technológiával és jelentősen megnövelt létszámmal képes működni. Van olyan munkatársunk, aki még a Sopiana Gépgyárban kezdte a pályafutását.

Az elmúlt hat év azonban jelentős átszervezést hozott magával. Míg korábban kifejezetten dohányipari fókuszunk volt, addig most bérgyártói feladatokat kaptunk a Körber konszernen belül, vagyis más üzletágakat is kiszolgálunk. Gyógyszeripari üzletágunk többek között vakcina-ellenőrző és -csomagoló berendezéseket gyárt.

 

Inotai István, a Körber Hungária Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója

 

Ez az átállás még a világjárvány előtt elindult, vagyis gyors ütemben, ráadásul éles helyzetben kellett felfuttatnunk a termelést. Ez olyannyira sikeres volt, hogy napjainkban a forgalmunk közel felét már a Gyógyszeripari üzletág adja. Időközben felépítettük a harmadik üzletágunkat is, ami nem más, mint az automata raktárrendszerek világa. Az Ellátási lánc üzletág többek között gépkezelői segítség nélküli magasraktárrendszereket hoz létre a világ számos pontján.

Mennyiben önálló a hazai lányvállalat a döntéshozatalban?

A konszernen belüli bérgyártási feladatok első hallásra megtévesztőek lehetnek. A koncepció kidolgozásától a rendszer legyártásán át a kiszállításig és beüzemelésig részt veszünk a munka minden mozzanatában. De az értékesítés utáni támogatást is mi adjuk, ha arra van igény. 120 munkatársunk pedig az egész konszern részére nyújt szolgáltatásokat többek között az IT, a beszerzés, a kontrolling és a konstrukció területein. Kompetencia-központként működünk, mert a stratégiánk szerves része az, hogy minél több értéket tudjuk Pécsett előállítani. Ezt konszernen belül Campus-koncepciónak hívjuk.

Gépeket – legyenek azok egyedi vagy sztenderd megoldások – csak a cégcsoport számára állítanak elő Pécsett

Forgalmunk 90 százalékát a konszernen belüli igények kielégítése adja, de minden üzletmenet hullámzik. Annak érdekében, hogy a létrehozott know-how ne veszen kárba, igyekszünk stabilizálni a megrendelésállományt. Gyártást tehát harmadik fél felé is vállalunk, egyelőre jórészt nagy hozzáadott értékű alkatrészeket szállítunk, de összeszerelést is vállalunk vevői igény szerint. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb egységek felől haladunk a komplex rendszerek irányába; aki már megbízott minket valaminek a legyártásával, az egyre komplexebb munkákat is ránk mer bízni a későbbiekben.

Hogyan érintette a piaci dekonjunktúra a három üzletágat?

Az Ellátási lánc üzletág együtt mozog a piaccal. A világjárvány hatására felfutott az automata logisztikai egységek építése, de a járvány lecsengésével kissé megtört a piac. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hogy a lendület hosszú távon ismét növekedni fog. A Technologies üzletág, amelybe többek között a dohányipari tevékenységünk is tartozik, hagyományosan ingadozó, mivel az egész iparág a szabályozás és a politika nyomása alatt áll.

 

Az itthon megtervezett és a pécsi kollégáink által megvalósított cigarettagyártó berendezés számos elemét – például a gépirányítási feladatokat ellátó vezérlőegységet (PLC), a kijelzőt (HMI), valamint további hardverelemeket – a Siemens Zrt. biztosította
 

 

A dohányipar keresi az alternatív, kevésbé egészségkárosító termékeket, felgyorsult tehát ezen a téren az innováció, de nehéz előre jelezni, hogy melyik termékcsoportra teszi le éppen a voksát a szakma. Mivel az egyes alternatívák gyártásához teljesen más technológiák kellenek, ez beruházási hullámokat generál az ágazatban. Összességében nem csökken a forgalmunk ezen a téren, csak átrendeződik az értékesítés összetétele. A Gyógyszeripari üzletág nem érzékeny a piaci konjunktúrára. Biztos piaccal számolhat, hiszen az átlagéletkor egyre növekszik. A fiatalabb generációk körében nő az egészségtudatosság, ugyanakkor náluk is fennállnak a betegségek kialakulásának kockázatai.

Mindeközben a konszern Kínában is jelen van. Milyenek az ottani tapasztalataik?

Műszaki értelemben nincsen különbség Kína és Európa között, de kulturálisan jelentős eltéréseket tapasztalunk. Az üzleti együttműködések lassabban épülnek fel, több időt kell fordítani egy kapcsolat megteremtésére. A hatósági eljárások és bürokratikus folyamatok is más logikát követnek, és a mi szemszögünkből nézve részben körülményesebbnek tűnhetnek. Másrészről viszont a kínai munkások jól képzettek, a vas- és fémipari szakmakultúrák jelentős hagyományokból táplálkozva stabil lábakon állnak. Kreatívak, nyitottak az innovációra, és bonyolult munkafolyamatokat is gond nélkül megoldanak. A helyi gyártóüzemek korszerű technológiával dolgoznak, fejlett ellátási láncok állnak mögöttük, és a folyamataik megfelelnek a mi sztenderdjeinknek.

Milyen jellegű az együttműködésük a Siemens Zrt.-vel?

A pécsi gyárunkban gyakorlatilag 1994, vagyis a Körber konszern felvásárlása óta használunk Siemens technológiákat. A két cég hasonló gondolkodásmódot és műszaki filozófiát képvisel, ezért hosszú távon is eredményesen tudunk együtt dolgozni. A közös projektjeinkben olyan összetett technológiákat fejlesztettünk, amelyek több évre előre szóló tervezést és folyamatos együtt gondolkodást igényeltek, és a Siemens ebben maximálisan partner tudott lenni. Kevés cég lenne képes ehhez fogható szintű műszaki-konstrukciós hátteret és terméktámogatást adni, amivel a mi munkánk is érdemben egyszerűsödik. Az egyik legutóbbi, kínai megrendelő számára teljesített projektünkben szintén Siemens-eszközöket implementáltunk. Az itthon megtervezett és a pécsi kollégáink által megvalósított cigarettagyártó berendezés számos elemét – például a gépirányítási feladatokat ellátó vezérlőegységet (PLC), a kijelzőt (HMI), valamint további hardverelemeket – a Siemens Zrt. biztosította.

 

| Illusztrációk: Körber

A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.