Nagy jövőt lát még a BMW a belsőégésű motorok előtt
Több kockázatot mint lehetőséget lát a teljesen elektromos járműtechnológiában a BMW, ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a dízel- és benzinmotorok fejlesztésére - mondta Klaus Fröhlich, a konszern fejlesztési igazgatója

 

Az Automotive News Europe portálnak a szakember úgy nyilatkozott, hogy ellentétben a Tesla és a Volkswagen gyakorlatával, a teljesen elektromos járműplatformok helyett a BMW belsőégésű és elektromos motorokat egyaránt befogadni képes flexibilis járműplatformok kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A flexibilis járműplatform 80-100-120 kilométeres hatótávot biztosít majd a BMW plug-in hibrid (benzin-elektromos) autóinak tisztán elektromos üzemmódban – mondta. Hozzátette: a teljesen elektromos járművek még hosszú ideig túl drágák lesznek, elsősorban az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok magas ára miatt. Az alapanyagárak a kereslet növekedése miatt később sem fognak csökkenni.

Az elektromos autózás elterjedésének a magas ár mellett az újratöltés technikai kihívásai jelentik a legnagyobb akadályt. A gyorstöltés ugyanis jelentősen lecsökkenti az akkumulátorok élettartamát. "Annak pedig egyetlen autós sem fog örülni, ha két-három évente cseréltetnie kell a rendkívül drága akkumulátort" – mondta. Gyorstöltést ideális esetben legfeljebb minden huszadik alkalommal lehetne alkalmazni.

A belsőégésű motorok jövőjéről szólva Klaus Fröhlich elmondta: az olyan nagy motorok, mint például a V12-es gyártásával a BMW is felhagy, hosszú ideig biztosítva látja viszont még a kisebb motorok jövőjét. "A négy- és hathengeres motorok előtt még legalább húsz, a benzinmotorok előtt pedig még legalább harminc év áll" – fogalmazott.

A részben és teljesen elektromos járművek piaci részesedése a BMW fejlesztési igazgatója szerint 2030-ra húsz és harminc százalék között lesz az új autók értékesítésében globálisan, de nagy regionális eltérésekkel, még országokon belül is. Az Egyesült Államokban például a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban terjed majd el az elektromos autózás, míg az ország többi részében uralkodó marad a benzinmotoros autók használata.

Hasonló eloszlásban terjed majd el az elektromos autózás Kínában is. Elsősorban a keleti partvidék nagyvárosaiban. A nyugatibb tartományok az infrastruktúra hiányosságai miatt azonban még jó 15-20 évig kitartanak a benzinmotor mellett. Európában Klaus Fröhlich meglátása szerint nem nagyon hajlanak az autósok az elektromos átállásra. Legalábbis közvetlenül nem, ezért a plug-in hibridek iránt viszonylag erős kereslet lesz. Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában pedig egyelőre egyáltalán nem létezik elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra.

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.