Nagy jövőt lát még a BMW a belsőégésű motorok előtt
Több kockázatot mint lehetőséget lát a teljesen elektromos járműtechnológiában a BMW, ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a dízel- és benzinmotorok fejlesztésére - mondta Klaus Fröhlich, a konszern fejlesztési igazgatója

 

Az Automotive News Europe portálnak a szakember úgy nyilatkozott, hogy ellentétben a Tesla és a Volkswagen gyakorlatával, a teljesen elektromos járműplatformok helyett a BMW belsőégésű és elektromos motorokat egyaránt befogadni képes flexibilis járműplatformok kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A flexibilis járműplatform 80-100-120 kilométeres hatótávot biztosít majd a BMW plug-in hibrid (benzin-elektromos) autóinak tisztán elektromos üzemmódban – mondta. Hozzátette: a teljesen elektromos járművek még hosszú ideig túl drágák lesznek, elsősorban az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok magas ára miatt. Az alapanyagárak a kereslet növekedése miatt később sem fognak csökkenni.

Az elektromos autózás elterjedésének a magas ár mellett az újratöltés technikai kihívásai jelentik a legnagyobb akadályt. A gyorstöltés ugyanis jelentősen lecsökkenti az akkumulátorok élettartamát. "Annak pedig egyetlen autós sem fog örülni, ha két-három évente cseréltetnie kell a rendkívül drága akkumulátort" – mondta. Gyorstöltést ideális esetben legfeljebb minden huszadik alkalommal lehetne alkalmazni.

A belsőégésű motorok jövőjéről szólva Klaus Fröhlich elmondta: az olyan nagy motorok, mint például a V12-es gyártásával a BMW is felhagy, hosszú ideig biztosítva látja viszont még a kisebb motorok jövőjét. "A négy- és hathengeres motorok előtt még legalább húsz, a benzinmotorok előtt pedig még legalább harminc év áll" – fogalmazott.

A részben és teljesen elektromos járművek piaci részesedése a BMW fejlesztési igazgatója szerint 2030-ra húsz és harminc százalék között lesz az új autók értékesítésében globálisan, de nagy regionális eltérésekkel, még országokon belül is. Az Egyesült Államokban például a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban terjed majd el az elektromos autózás, míg az ország többi részében uralkodó marad a benzinmotoros autók használata.

Hasonló eloszlásban terjed majd el az elektromos autózás Kínában is. Elsősorban a keleti partvidék nagyvárosaiban. A nyugatibb tartományok az infrastruktúra hiányosságai miatt azonban még jó 15-20 évig kitartanak a benzinmotor mellett. Európában Klaus Fröhlich meglátása szerint nem nagyon hajlanak az autósok az elektromos átállásra. Legalábbis közvetlenül nem, ezért a plug-in hibridek iránt viszonylag erős kereslet lesz. Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában pedig egyelőre egyáltalán nem létezik elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra.

A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.