A kvantumkommunikációs kapcsolattal végzett kísérlet távolabbi célja a feltörhetetlen titkosítás kifejlesztése. Már épül az egyetemen egy olyan állomás, amellyel egy műholddal is megismételhető lesz a teszt.

Néhány éve még az volt a vállalati IT egyik alapvető kérdése, hogy saját infrastruktúrát érdemes-e kiépíteni, vagy jobb a felhőbe költözni. Ma egyre inkább az üzemeltetés kerül előtérbe. Ki felügyeli folyamatosan a rendszereket, ki gondoskodik a biztonságukról és ki állítja helyre a működést hiba esetén?

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.

Legyen szó válogatóberendezésről, liftről vagy tengeri daruról, vezetőgörgők nélkül semmi nem működne a modern logisztikai és gyártási folyamatokban.

A mesterséges intelligencia fejlődése új szakaszba lépett, amely alapvetően alakíthatja át a vállalatok működését az elkövetkező években. A Deloitte és a Harvard Business Review Analytic Services közös tanulmánya azt vizsgálja valós üzleti tapasztalatok és gyakorlati példák alapján, hogy az AI-ügynökök miként alakíthatják át a vállalati működést.

Több, egymásra épülő flottafejlesztést valósít meg a Waberer’s a működési hatékonyság, az üzemanyag-felhasználás és a járművek digitális átláthatóságának további javítása érdekében.

A mesterséges intelligencia (MI) és a fejlett analitika integrálása, a nyílt, szoftveralapú automatizációs platformokban rejlő lehetőségek kihasználása, alkalmazkodóképes, a hatékonyságot és a rugalmasságot javító üzemeltetési folyamatok megvalósítása – ezt kínálja a vállalkozások számára a Schneider Electric és a Deloitte együttműködése.

Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét.

Átjárja az életünket a mesterséges intelligencia: ott van a telefonunkon, a számítógépen, használjuk a munkánk során, de akkor is, amikor a családi nyaralást tervezzük. Gyakorlatilag megjelent a hétköznapok szintjén, a jövőben pedig csak erősödni fog ez a jelenség.

Annyira bonyolultak a villamosenergia-rendszereink, hogy az időnkénti áramszünetek elkerülhetetlenek. A BME-n többek között azt kutatják, hogyan kezelhetők a zavarok.

Okos mobilhálózatok, öngyógyítás, intelligens energiafogyasztás – a mesterséges intelligencia (MI) a távközlési iparág működésének szinte minden területét átalakítja.

Új eljárást dolgozott ki a Microsoft a chipek hűtésére, amely akár háromszor hatékonyabb lehet a jelenlegi megoldásoknál. A hűtőfolyadék a levél erezetét imitáló, miniatűr csatornákon áramlik a lapkákon belül épp oda, ahol a leginkább szükség van hűtésre.

A világban egyre több kihívás, válság és újonnan felmerülő probléma jelenik meg, miközben a technológia is rendkívül gyors ütemben fejlődik. Nem meglepő, hogy a világ vezető vállalatai számára a siker egyik legfontosabb feltétele a reziliencia, vagyis az alkalmazkodó- és ellenálló képesség lett.

Egy magyar–japán–ománi kutatócsoport a kozmikus sugárzás részecskéivel, müonokkal „világította át” először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát – nem fúrással, hanem egy olyan képalkotó technikával, amelyet eddig inkább vulkánok és bányák vizsgálatára használtak.