Az olvasók többsége már sok éve foglalkozik az iparág összetett kérdéseivel. Hogy történt-e jelentős változás a kérdések alapvető megközelítésében, az végső soron nézőpont kérdése. Akik a digitalizálódást megelőző időkben inkább az automatizálási technológiával kapcsolatos feladatokra összpontosítottak, azok számára forradalminak tűnhetnek az olyan megközelítések, mint a felhőmegoldások és a gépi tanulás.
Akik viszont már korábban megismerkedtek az ezek alapjául szolgáló üzleti megoldásokkal és infrastruktúrával, valószínűleg más szemmel látják a dolgokat. A digitalizálódás kétségkívül bővítette az eszköztárunkat. Megfelelő eszközöket kínál a nehéz és összetett kérdések megoldásához, és szélesíti a megoldások körét. A folyamat koncepciója az IT és az OT közeledéseként írható le. Ez a koncepció ma még nem annyira terjedt el, mint a „digitalizálódás” vagy az Ipar 4.0, de érdemes nagyobb figyelmet fordítani rá, mert pontosan leírja azt, ami ma az iparágban történik.
Mit értünk az IT és az OT közeledése alatt?
Az IT és az OT közeledése az IT-koncepciók, -gondolkodásmódok és -technológiák operatív technológiába (OT) történő átvitelét jelenti. A közeledés kihat az ipari termelésre és az automatizálási technológiára, és szorosan összefügg a digitalizálódással. Az OT-szakemberek – köztük a COPA-DATA és ügyfelei – az IT-környezetből átvett know-how-t és koncepciókat adaptálnak. A közeledés azonban egyirányú folyamat, hiszen bizonyára Ön is meglepődne, ha a bankja egy fényes prospektusban arról tájékoztatná, hogy a számlaadatait a jövőben OPC-UA-n keresztül fogja továbbítani. Az IT és az OT közeledése temérdek új tudást és új eszközöket hoz létre izgalmas megoldásokhoz. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon nem kellő okkal járt-e az IT és az OT ilyen sokáig külön utakon?
Eltérések az OT és az IT között
Első pillantásra az OT- és az IT-iparág nagyon hasonlónak tűnik. Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy az iparágat nem ismerő barátjának el kellett magyaráznia, hogy mivel is foglalkozik valójában. Egy kívülálló szemével nézve mindannyian egyformán kockák vagyunk! Az IT- és az OT-szakmák műszaki érzékkel rendelkező, analitikusan gondolkodó, technológiai alapú megoldásokat kereső szakembereket vonzanak. Alaposabban szemügyre véve az általános feltételeket, az automatizálási technológiában és az informatikai iparban azt látjuk, hogy nagyon eltérőek. A különbségek miatt a két környezetben hosszú évek óta eltérő megközelítések, technológiák és megoldások terjedtek el. Ez a cikk rámutat néhány ilyen különbségre, és megvizsgálja, hogy miért vethet véget ezeknek a különbségeknek az OT és az IT közeledése.
Középpontban a termékéletciklus
Tudja, hogy mikor volt az okostelefonja utolsó frissítése? Egyáltalán, hogy hány éves a telefon? Az első válasza valószínűleg az lesz, hogy „néhány napja”, a második pedig, hogy „pár hónapos”. A rövid élettartamnak sok oka van, amelyek egy külön cikket is megérnének. A rövidebb termékéletciklusok mellett a cégek anyagi érdekei mellett technológiai okok is szólnak, mint például a termékfejlesztés vagy a kiberbiztonság. Ezek a tényezők annál fontosabbak, minél közelebb van egy termék a végfelhasználóhoz, és minél szélesebb körben használják. Az Ön kedvenc alkalmazása néhány naponta frissül, a cég SAP-rendszere csak havonta egyszer, a termelési adatok SQL-adatbázisát pedig ennél is ritkábban ellenőrzi a rendszergazda. A megoldások és technológiák fejlesztésének és cseréjének IT-világra jellemző rohamos tempója éles ellentétben áll az OT-világ életciklusaival.
Kulcsfontosságú a folytonosság
A berendezéseknek az üzembe helyezés és a használatba vétel után hosszú évekig, akár évtizedekig kell működniük. Ez természetesen nagyban befolyásolja az alkalmazott technológiát, mert a teljes rendszer életciklusa nagymértékben függ az integrált komponensek életciklusától. Emiatt az OT-komponenseknél mindig is fontos elvárás volt a tartósság, amire jó példa a zenon. A mai zenon Service Engine egy sok évvel idősebb, eredeti verzión alapul, a COPA-DATA pedig még ma is garantálja a kompatibilitást.
Az IT-iparban ez teljesen elképzelhetetlen lenne. A 2000-es évek elején használt mobiltelefonokat ma már múzeumokban, például a berlini Német Technológiai Múzeumban lehet csak látni. Az IT és az OT világa között az egyik legnagyobb különbség, hogy az eltérő termékéletciklusok miatt nem minden IT-technológia használható üzemeltetési technológiaként is. A szükséges hosszú élettartam hiányában túl magasak lennének a megoldás fenntartásának költségei.
Az eltérő életciklusok nem feltétlenül zárják ki egymást
A figyelmes olvasó megjegyezheti, hogy „hiszen a gyártó évente frissíti a gépemet”. Valóban, az elmúlt években változott a hozzáállás ezen a téren. Az ipari rendszerek életciklusa is rövidül olyan értelemben, hogy rendszeres frissítéseken és funkcióbővítéseken esnek át. A digitalizálódás az elmúlt években számos hatással járt. A változás számos tényezőnek köszönhető; a technológiai fejlődés és a növekvő kiberbiztonsági aggályok mellett természetesen az üzleti érdekek is szerepet játszanak. Az eltérő termékéletciklusoknak azonban továbbra is lesz szerepe a digitalizálódás folyamatában. Az ebből adódó kihívások enyhíthetők néhány hasznos stratégiával, amelyekkel a merőben eltérő hasznos élettartamú komponensek egyetlen megoldásba kombinálhatók:
A rendelkezésre állás előnyei
Mi egy vállalat feladata? A kérdésre sokféle válasz adható, köztük akár egészen ezoterikusak is. Vegyük egyszerűbbre. Ha a vállalat egy fekete doboz lenne, amelyből a behelyezett dolgokkal azonos értékű dolgok távoznának, akkor a vállalat nyilvánvalóan nem termelne nyereséget. Mivel azonban ebben a fekete dobozban minden folyamatnak költsége van – perpetuum mobile ugyanis nem létezik –, a vállalatnak hozzáadott értéket kell teremtenie a túléléshez. Értékteremtés nélkül nem létezhet.
Egy termelő vállalkozás esetében viszonylag könnyű megmondani, hol termelődik érték: a gyártási folyamatban. Világos, hogy ezt a folyamatot fenn kell tartani. A számviteli területen dolgozók számára kellemetlen igazságként hangozhat, de a munkáltató hozzáadott értékét rövid távon aligha csökkenti az, ha a számokat egy informatikai probléma miatt néhány napig nem ellenőrzik. A termelésről nem mondható el ugyanez. Ha az egész rendszer leáll, mert a folyamat legkisebb gépe egy Windows-frissítés után nem indul újra, akkor az adott gyártósor által termelt hozzáadott érték nullára csökken.
A termelési folyamatok rendszerüzemidejével szemben támasztott magas követelmények kihatnak a felhasznált alkatrészekre és kezelésükre. A zenonhoz hasonló OT-szoftverrendszereknek már sok éve elválaszthatatlan részét képezik olyan funkciók, mint a hiba esetén folytatott öndiagnosztika, a többszintű redundanciák, a működés közbeni frissítések és a kritikus folyamatok védelmét szolgáló terheléscsökkentés. Vagyis az OT- és az IT-megoldásokkal szemben nyilvánvalóan eltérő technológiai követelmények érvényesek.
Szolgáltató funkciót betöltő IT-részlegek
Az előző szakaszokban az OT és az IT közötti technológiai különbségeket vizsgáltuk. Azonban a technológiákat a vállalatoknál bevezető, működtető és karbantartó emberek között is vannak különbségek. Alaposabban szemügyre véve: a legtöbb szervezet OT- és IT-részlegének munkamódszerei és felelősségi körei éles kontrasztban állnak.
Az IT-részlegek általában elég nagyok, és széles ügyfélkört kiszolgáló házon belüli szolgáltatóként tekintenek magukra. Az informatikával a portástól a felső vezetésig mindenkinek akad dolga. Az IT-részleg segít például akkor, ha a böngészőben megjelenő betűk „túl aprók”, vagy ha „nem lehet bejelentkezni” egy SQL-adatbázisba. Az IT-rendszergazdának értenie kell mindenhez, a legkülönfélébb technológiákhoz, és a kisebb és az összetett problémákat egyformán gyorsan meg kell oldania. Ebből kifolyólag sok IT-részleg nagyon sok apró és változatos feladatot lát el.
Az OT-környezetben dolgozó mérnökök és informatikusok napi rutinja rendszerint egészen más. Ahelyett, hogy sok területet felölelő, átfogó ismereteket alkalmaznának kisebb problémákra, az OT-területen dolgozóknak általában kevés számú, de összetett problémát kell megoldaniuk, mint például egy új SCADA-rendszer bevezetése, a termelési adatgyűjtés bővítése vagy az ember-gép interfész kialakítása. Az ilyen projektek gyakran hónapokig vagy évekig tartanak, és intenzív odafigyelést igényelnek. Az OT-mérnökök tehát inkább specialisták, míg az informatikusoknak inkább generalistának kell lenniük.
Hogyan profitálhatunk mindannyian az IT és az OT közeledéséből?
Habár ez a cikk az IT és az OT közötti különbségekre világított rá, bizonyos vagyok abban, hogy a digitalizálódás és a két világ összefonódása a legjobb dolog, ami az iparággal történhet. Az automatizálás technológiai spektruma jelentősen bővült az elmúlt években. Ma már sokan olyan megoldásokon dolgoznak új technológiákkal, amelyek tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Ez a változás élénkíti a piacot, és számos lehetőséget teremt. Végeredményben ugyanis:
„Nem a nagyok falják fel a kicsiket,
hanem a gyorsak előzik meg a lassúakat.”
Eberhard von Kuenheim, BMW AG
Gyorsnak lenni azonban nem azt jelenti, hogy minden új ötletet és lehetőséget azonnal a gyakorlatban is meg kell valósítani. A változások sokkal inkább fiatalos újító szellemen és érett tapasztalaton alapuló, kiegyensúlyozott megközelítést igényelnek. Ennek jegyében kívánok mindannyiunknak sok sikert!
