Magyar tudósok, akik nélkül ma teljesen más lenne az űrkutatás
1961. április 12-én indult útjára a Jurij Gagarin repülő őrnagyot szállító űrhajó, aki így első emberként jutott el a világűrbe. Habár ez már önmagában is óriási evolúciós ugrás volt a történelemben, az azóta eltelt 60 évben is rengeteg jelentős előrelépés történt az űrkutatás területén, melyben a magyaroknak is nagy szerepük volt.

 

Nélkülük ma teljesen máshogy nézne ki a Holdjáró, kevesebbet tudnánk a napszél jelenségről vagy a vízről a Marson, többük munkásságára pedig a NASA is felfigyelt. Az április 12-i Űrhajózás Világnapja alkalmából a National Geographic – a teljesség igénye nélkül – összegyűjtött 5+1 olyan kiváló magyar tudóst és felfedezést, amik előremozdították az űrkutatást.

 

 

Magyarország az Európai Űrügynökség aktív tagja, saját űrprogrammal rendelkezik, és Farkas Bertalan 1980-as, valamint Charles Simonyi 2007-es és 2009-es űrutazása után – a tervek szerint – 2024-ben újra magyar embereket küld a kozmoszba. De az űrkutatás nem csak az asztronautákról szól. Világszerte tudósok, mérnökök, űrhajósok dolgoztak és dolgoznak a világűr megfejtésén, melyből a magyarok is derekasan kivették a részüket.

1. Bay Zoltán – Visszhang a Holdról

A magyar űrkutatás története viszonylag korán, a negyvenes években kezdődött. 1946-ban Bay Zoltán és csoportja kísérleti radarberendezésével kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) felfedezése és gyakorlati kifejlesztése, amit ma is alkalmaznak a radarcsillagászatban. Ez az úttörő kísérlet – egy vele szinte egyidejűleg végrehajtott amerikaival együtt – az űrkutatás első lépésének tekinthető, hiszen a világon először hagyta el azzal a céllal valami (ez esetben egy adag foton) a Föld felszínét, hogy eljusson egy másik égitestre. Bay a kutatását végül Amerikában folytatta és fejezte be.

2. Szebhely Győző – Apollo űrhajók röppályája

Szebhely Győző Magyarországon és Amerikában végzett tanulmányai során arra kereste a választ, hogyan mozog három test egymás gravitációs terében az égi mechanikában. Ennek kiszámítása fontos szerepet játszik az űrkutatásban, például a Hold körüli pályák tervezésében vagy a Naprendszer stabilitásának vizsgálatában. A magyar kutató 1957-től vett részt az Egyesült Államok űrprogramjában, és döntő szerepe volt a nyolcas alakú pálya megtervezésében, amelyet az Apollo űrhajók használtak a Föld és a Hold közötti utazás során. A nyolcas alakú pályán az űrhajó egyszer megkerüli a Földet, majd a Holdat, és visszatér a Földhöz. Ez a pálya lehetővé tette az űrhajók számára, hogy kihasználja mindkét égitest gravitációs segítségét, csökkentette az üzemanyag-fogyasztást, és biztosította az űrhajósok számára a vészhelyzet esetén történő visszatérés lehetőségét.

 

 

3. Pavlics Ferenc – Lunar Rover

Pavlics 1961-től vezető mérnökként vett részt a bolygók felszínén közlekedő távirányítású és ember vezette terepjárók tervezésének, fejlesztésének kutatómunkájában. Az Apollo programban a NASA felkérésére mindössze 17 hónapjuk volt megépíteni egy olyan járművet, amely elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy elférjen a rakétában, de elég strapabíró ahhoz, hogy működjön a Hold felszínén is. Pavlics szabadalmával egy olyan fémkerék került az autóra, amely a gumiabroncsok rugalmasságával rendelkezett; ez egy kívülről kézzel szőtt fémhálóval és belülről egy merevítő funkciót is ellátó második kerékkel ellátott abroncs volt, ami a rugalmasságának köszönhetően öntisztító volt, vagyis egyből megszabadult a beleragadt portól. A jármű nélkül nem lettek volna lehetségesek az Apollo–15, 16 és 17 jelentős tudományos felfedezései. Pavlics még 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért tett erőfeszítéseiért és szaktanácsadóként részt vett a Pathfinder űrszonda távirányítású Mars-járműve, a Sojourner kifejlesztésében, majd 2003-ban a Mars Exploration Rover program két Mars-járója, a Spirit és az Opportunity tervezésében.

4. Szabó Tímea és Domonkos Gábor – Folyó a Marson

A NASA régóta feltételezte, hogy a Curiosity Mars-járó landolásának közelében, a Gale-kráter szélén valaha folyók eredhettek, mindezt azonban csak annyira alapozták, hogy a fotókon kerek kavicsokat láttak. Született is néhány publikáció a témában, ezek azonban nem jelentettek igazi bizonyítékot. A BME két kutatója, Szabó Tímea és Domokos Gábor, alkotta magyar–amerikai csapatnak azonban földi és a laboreredmények, valamint a marsi fotók összehasonlításából egyértelműen sikerült bizonyítania, hogy a kráter szélén, nagyjából 30-40 kilométerre a vizsgált kavicsoktól valaha folyó folyt. Nagyon rossz minőségű, alig 1,3 megapixeles képeket elemezve a kavicsok formájából pontosan meg tudták mondani, hogy mennyit vesztettek a tömegükből, ebből pedig ki lehetett számolni, honnan indultak. Az eredmények pedig pont addig a területig vezették vissza a kavicsok eredetét, ahol a tudósok eddig is sejtettek forrást. A magyar csapat elméletére maga a Curiosity-misszió tudományos vezetője, John Grotzinger bukkant rá és rájött, hogy pont ez kell ahhoz, hogy igazolják, hol folyt folyó a Vörös Bolygón.

 

 

5. Erdős Géza, Kecskeméty Károly, Szegő Károly és Tátrallyay Mariella – Napszél és mágneses viharok vizsgálata

A földet elérő mágneses viharok és az űreszközöket gyakran veszélyeztető napszéljelenségek műholdas megfigyelésében kifejtett munkájáért kapott rangos díjat a NASA-tól négy magyar tudós. Erdős Géza, Kecskeméty Károly, Szegő Károly és Tátrallyay Mariella a négy, egymáshoz közel repülő, azonos műszerekkel ellátott műholddal a Napból a Föld körüli térségbe jutó mágneses, elektromos terek és töltött részecskék kis léptékű változásait vizsgálta 2004-ben az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében. A Cluster program a Nap–Föld kapcsolat alakította űridőjárás vizsgálatának egyik fontos eszköze, amely segítséget nyújthat a hirtelen Föld közeli változások előrejelzésében. Ez volt az űrkutatás történetében az első olyan kísérlet, amelyben több műhold egyidejűleg azonos feladatot lát el, így a mérések egyszerre szolgáltatnak adatokat a különböző jelenségek idő- és térbeli lefolyásáról.

+1Ari Csilla – Víz alatti súlytalanság

A jövőbeli Hold- és Mars-missziók során az asztronautáknak hosszú ideig kell majd kibírniuk a súlytalanságot. A tudósok ezért igyekeznek földi körülmények között kikísérletezni, hogy vajon hogyan viselkedik az emberi szervezet egy ilyen extrém környezetben. A NASA 2019-ben ennek tanulmányozására hozta létre az első női csapatot, akik egy víz alatti misszióval szimulálták a gravitáció hiányát. A csapat élére egy magyar tudóst, a Dél-floridai Egyetem pszichológiadoktorát, Ari Csillát nevezték ki, aki a NASA bolygóközi utazások orvoskutató programját irányította. A szimulációban 10 napig éltek egy 19 méter mélyen felépített víz alatti bázison és a magyar kutató olyan teszteket futtatott le, ami az ilyen körülmények között bekövetkező fiziológiai és pszichológiai változásokat mérte fel.

A világ legnagyobb űrügynökségének kapui most feltárulnak. A National Geographic csatornán április 18-tól elérhető NASA-találmányok című sorozat elkalauzolja a nézőket a világ legnagyobb űrügynökségének leghíresebb kutatóközpontjaiba, és egyedülálló módon, közelebbről is bemutatja az egyes feltalálókat, tudósokat, mérnököket és űrhajósokat, betekintést nyújtva munkásságukba. A bemutató április 18-án, csütörtökön lesz 21:00-kor a National Geographic csatornán, melyet hetente követnek az új epizódok ugyanebben az időpontban.

 

| A fotók illusztrációk: National Geographic

Tervezzen átlátható módon a Visual Components 4.9-es verziójával!
Megérkezett a Visual Components gyártásszimulációs és a robotok offline programozási megoldásának legújabb verziója, amely az eddiginél nagyobb áttekinthetőséget biztosít a gyártás tervezéséhez és optimalizálásához. A felhasználók könnyebben átlátható módon végezhetnek el többet, különösen a nagyobb gyártási és integrációs projektek esetében.
Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok
A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.
Újabb Schaeffler-megbízást teljesített a Siemens
A szombathelyi gyár több mint ötmilliárd forintos bővítését segítették épületautomatikai és energiaelosztási rendszerekkel.
Kettős fordulatszámú kompresszor, a legújabb innováció az Atlas Copcótól
Mindeddig állandó fordulatszámú és változó fordulatszámú (VSD) csavarkompresszorok közül lehetett választani. Az első típus a legkedvezőbb áron megvásárolható, a másik üzemeltetése azonban költséghatékonyabb. Mi lenne, ha létezne egy harmadik opció is?
Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy nincs felkészülve
Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom | Két különösen aktuális témáról beszélgettek neves és elismert hazai szakemberek a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán.