A kutatásban azt vizsgálták, hogyan gondolkodnak az emberek a mindennapi adatbiztonságról, milyen szokásokat követnek és hol lehetnek olyan gyenge pontok, amelyek technológiai kockázatot jelenthetnek. A terület szakértőjeként a Kingston célja az volt, hogy pontos kép készüljön a magyarok adatbiztonsági felkészültségéről és elinduljon egy szélesebb párbeszéd arról, hogyan lehet egyszerű lépésekkel nagyobb védelmet biztosítani az adatok számára. A felmérés azt mutatja, hogy a biztonsági mentések és a kétlépcsős azonosítás gyakorlata még mindig nem terjedt el kellő mértékben, pedig ezek a legfontosabb intézkedések közé tartoznak az adatvédelemben.

Van tér a fejlődésre

„A felmérés eredményei szerint a magyar lakosság jelentős része kiszolgáltatott egy esetleges adatvesztéssel szemben. A válaszadók 58 százaléka ugyanis ritkábban, mint havonta vagy egyáltalán nem készít biztonsági mentést tartalmairól. A kétlépcsős azonosítás használata sem számít elterjedt gyakorlatnak: a válaszadók mindössze 48 százaléka alkalmazza rendszeresen” – foglalta össze a legfontosabb eredményeket Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A hibrid tárolási stratégia, vagyis a felhő és a fizikai eszközök együttes használata csupán a válaszadók 34 százalékánál jelenik meg a felmérésben. A megkérdezettek 43 százaléka kizárólag az eszközeik belső tárhelyére támaszkodik, ami jelentős kockázat adatvesztés esetén. A kockázatokkal kapcsolatban a legtöbben a belső és eszközszintű fenyegetéseket tartják a legvalószínűbb veszélyforrásnak, ezt a válaszadók 47 százaléka említette első helyen.A részletes adatokból az is kiderül, hogy a technológiai magabiztosság nem mindig jelent valódi felkészültséget. A fiatalabb korosztály például tudatosabbnak vallja magát az adatvédelem terén, mégis 14–16 százalékuk úgy érzi, hogy egy súlyos adatvesztés esetén a fontos fájljaik nagy része végleg elveszne.

„A válaszok egyértelműen jelzik, hogy a digitális adatvédelmi tudatosság alapjai már megvannak, de a gyakorlati megvalósításban még jelentős hiányosságok mutatkoznak. A legnagyobb kihívást nem a tudatosság hiánya, hanem a tudás és cselekvés közötti szakadék jelenti” – tette hozzá Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

Erősebb védelem egyszerűbb eszközökkel

„A kutatás eredményei arra utalnak, hogy sok felhasználó nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek egy váratlan helyzetben is képesek lennének megvédeni az adataikat, pedig azokra egyre több veszély leselkedik. Ilyen például a ransomware, amely titkosítja a fájlokat és csak váltságdíj ellenében engedi vissza a hozzáférést. Az is kockázatot jelent, hogy egyre többen több eszközt használnak, és otthon, munkahelyen vagy útközben is megnyitják az érzékeny személyes vagy céges tartalmakat. Erre a kihívásra kínál megoldást a Kingston IronKey D500S meghajtója, amely megfelel a FIPS 140-3 Level 3 követelményeknek” – hívta fel a figyelmet Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

Az IronKey D500S rendkívül magas szintű védelmi funkciókat kínál. A tamper resistance technológia megakadályozza, hogy illetéktelenek fizikailag manipulálhassák a meghajtót, a Crypto Erase funkció pedig szükség esetén azonnal törli az adatokat, hogy azok ne kerülhessenek rossz kezekbe. A BadUSB elleni védelem a rejtett támadásokkal szemben is biztonságot nyújt, a robusztus kialakítás pedig lehetővé teszi, hogy a meghajtó extrém körülmények között is megbízható fizikai védelmet nyújtson.

„Az IronKey D500S jelenleg az egyetlen olyan titkosított USB-eszköz a piacon, amely megfelel a FIPS 140-3 Level 3 követelményeknek. A Kingston portfóliójában ugyanakkor több más titkosított USB meghajtó és titkosított SSD is elérhető, mivel sokféle felhasználási helyzet igényel magas szintű adatvédelmet. Ezek az eszközök olyan plusz védelmi réteget adnak, amely akkor is megóvja az adatokat, amikor a hagyományos tárolási megoldások már nem elegendők – legyen szó munkáról vagy magánéletről” – mondta Kaszál Norbert.

| Illusztrációk: Kingston Technology