Kiterjesztett képességek a jövő gyáraiban
Az ember szellemi és fizikai képességeinek kiterjesztése, a mesterséges intelligencia öntudatra ébredése, a robotok önállósodása sokáig a tudományos-fantasztikus vagy olykor a katasztrófafilmek kedvelt témái voltak, többnyire az emberek és a gépek harcát vizionálva.

 

Mostanra ezek a technológiák a sci-fi világából a békés hétköznapi valóság részei lettek. Hogy mennyire? Például a kiterjesztett képességek ipari alkalmazásáról Németh Gábor, a Foxconn komáromi gyárának igazgatója beszél Kiterjesztett képességek  industrial mixed reality című előadásában az ipari informatikai szakma legrangosabb eseményén, az immár hetedik alkalommal, szeptember 15. és 17. között sorra kerülő Smart ConnAction konferencián.

– A bemutatóval egybekötött előadás arról a projektről szól, amikor néhány évvel ezelőtt Komáromban belekezdtünk a kiterjesztett valóság, és az ezzel kapcsolatos témakör elemzésébe.

Akkor még nem tudtuk pontosan, hogy mire is jutunk, de mostanra megértettük, hogy a kiterjesztett valóság akkor működhet hatékony megoldásként ipari környezetben, ha találunk olyan kapcsolódási pontokat a termelési folyamatokhoz, ahol az emberi képességek valamifajta “felturbózásával” extra előnyöket érhetünk el.

Például lehet ez egyfajta útvonaltervezés, de akár egy műveleti sor vizualizációja is, amit a kollégák munka közben tudnak használni. Így jutottunk el oda, hogy valójában ez nem más, mint a képességeink egyfajta kiterjesztése a virtuális valóságba.

A valós és virtuális világ keveredése

– Ha például egy okosszemüvegen keresztül tudunk magunk elé kivetíteni egy kevert valóságot, létrehozva valamiféle tartalmat, akkor a kezeinket szabadon tartva képesek vagyunk munkát végezni. E felismerés eredményeként mára számos applikáció született, melyek az értékteremtő folyamat különböző pontjain képesek nagyon fontos kulcsinformációt közvetíteni a felhasználó számára.

Ahogy az előbb említettem, lehet ez egy összeszerelési műveleti utasítás, valamely folyamat vizualizációja, ami külső eszköz felhasználása nélkül képes online állapotot biztosítani a termék gyártási fázisáról, vagy akár a raktározásban az alapanyag és a kész termék betárolását könnyítő eszköz, ami valós időben segíti a kollégákat az ideális útvonal kiválasztásban és a helykiosztásban.

Ezek egytől-egyig saját fejlesztésű applikációk, melyekben a kevert valóságban létrejövő gondolat az érdekes. Nagyon újszerű folyamatok és megoldások bevezetésének eredménye az, mire eljutunk attól a felismeréstől, hogy szükségünk van egy – a kiterjesztett világban elérhető – eszközre, addig, hogy ezt az új programot hasznos funkciókkal ruházzuk fel és gyakorlatba ültessük.

 

Németh Gábor, a Foxconn komáromi gyárának igazgatója

 

Most az a természetes, hogy vannak a polcról levehető szoftverek, de ahhoz már kevésbé vagyunk hozzászokva, hogy birtokunkban van egy nagyon egyedi képességekkel rendelkező eszköz, amit a való világban kell használnunk.

Egy okos szemüveg és egy projektor összekapcsolásával a konferencia résztvevői is élőben láthatják az applikációk működését. Arra számítok, hogy ez lesz az előadás csúcspontja, ezért a hagyományos prezentációktól elrugaszkodva, inkább egy Live Show-t szeretnék tartani.

Azt az érzelmi állapotot átadni, amikor a kiterjesztett valóságban életre kelnek ezek a megoldások. Szeretném megmutatni azt a nagyon érdekes folyamatot, hogy miként juthatunk el egy probléma felfedezésétől a kevert valóság felhasználásával a megoldásig.

A komáromi gyárunkban alkalmazott applikációk bárki számára elérhetők, további felhasználásukról jelenleg is folynak a tárgyalások más gyárakkal.

 


Az alkalmazások egy része ugyan termékspecifikus, de vannak olyan megoldások is, amelyek idővel dobozosíthatók. Ugyanis nem maga a megoldás a lényeg, hanem az ötlet.


 

Természetesen nem arra kell gondolni, hogy egy újfajta “kereket találtunk fel”, hanem a szabad munkavégzéshez jutunk közelebb azzal, hogy az eszközeink átkerülnek a 2D monitorokról a kiterjesztett valóságba. Ezt pusztán szavakkal elég nehéz érzékeltetni, mert valójában egy teljesen egyedi felhasználói élményről van szó. Ha már mindannyian használtunk egy-két kiterjesztett valóság applikációt, akkor fogunk egy nyelvet beszélni.

Azok, akik egy látványos Live Show részesei kívánnak lenni, csatlakozzanak szeptember 16-án a Smart Factory ConnAction konferencia online felületén a 10:35 órakor kezdődő programhoz!

(Nyitóképünk: illusztráció)

Longevity és technológia: a hosszú, minőségi és teljes élet nyomában a BoschxRichter Innovátorok Napján
A hosszú és minőségi élet tudományos, technológiai és társadalmi összefüggései kerülnek fókuszba az idei BoschxRichter Innovátorok Napján 2026. szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban.
A vállalatok többségének még nem származik gazdasági nyereség 
az AI-ból
Az AI-ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74%) mindössze a vállalatok ötöde (20%) realizálja.
Egy kutatásban az AI-alapú szervezeti működés jövőjét vizsgálják
A Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító kutatási projektje azt vizsgálja, hogy milyen szervezeti, vezetési és emberi feltételek szükségesek a mesterséges intelligenciára épülő új működési modellek felelős és eredményes alkalmazásához.
Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására
Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak. A Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.
Amikor az út látja az autót – ADAS-tesztek digitális ikerrel
Autópálya-forgalomban tesztelték a BME kutatói által kidolgozott rendszert, amely kiválthatja az autók speciális mérőeszközökkel való felszerelését a fejlesztések során.