Kik Európa innovátorai?
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

 

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ. A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel. 

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

  1. Samsung (5107)
  2. Huawei (4322)
  3. LG (3623)
  4. Qualcomm (3015)
  5. RTX (2061)
  6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

 

 

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult: 

  1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés) 
  2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
  3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
  4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
  5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett. Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció. A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

 

| Illusztráció: Siemens

Ön hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez?
Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
A digitális eszközök nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat
Amennyiben munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
Új mérföldkő a virtuális abroncsfejlesztés folyamataiban
A DiM500 Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátor - amelyet a Bridgestone római fejlesztési központjába telepítettek - lehetővé teszi, hogy a vállalat abroncsainak teljesítményét teljes mértékben virtuális környezetben értékelje.
Önfejlesztő digitális munkatárs – szintet lépett az AI
Egyetlen hétvége alatt született és az OpenAI azonnal versenybe szállt érte. Az OpenClaw története egyben világos jelzés arról, merre tart a mesterséges intelligencia.
Ahol a búza lisztté és adattá is válik: így digitalizál a hazai malomipar
A gabona szépen csendben egy minőségi digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot. Amikor a naponta közel ezer tonna feldolgozott alapanyag útját vizsgáljuk a gabonatárolótól a csomagolásba kerülő lisztig, már nem elegendő a szállítóleveleket követni.