Mindezt tetézi a járvány alatt pánikszerűen felpörgő digitalizációs igény, hiszen nagyságrendileg ötször több megrendelés érkezik manapság a fejlesztő cégekhez. A megoldást az egyre népszerűbb low-code/no-code technológia jelentheti, mely egyesíti a dobozos termékek és az egyedi alkalmazások előnyeit: gyors, költséghatékony és optimalizálja az erőforrás-igényt is. Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a technológia adaptálásakor és miért érdemes mihamarabb elkezdeni a használatát? A Stylers a Protechtor tudásmegosztó eseménysorozat keretében járta körül a kérdést.
Egy szinte minden szoftverfejlesztő számára fájóan ismerős szituáció: mire egy termék az első találkozóktól és egyeztetésektől eljut a célvonalig, általában teljesen átalakulnak az igények, frissebb technológiát kell választani, a projekten dolgozó csapattagok pedig szinte teljesen kicserélődnek. Ez ma szinte megszokott felállás az IT-szektorban, melyet a több mint 26 ezer fős munkaerőhiány, az egyre súlyosabb kivándorlás és a külföldre dolgozó szakemberek számának megugrása, valamint a digitális teljesítménnyel összefüggő matematikai és természettudományi PISA-teszteken rendre gyengébben teljesítő diák-utánpótlás problémája is sújt.
Mindeközben a megrendelői oldalról elképesztő mértékben megugrott az igény az új fejlesztésekre, ahogy egyre több iparágban döbbennek rá, hogy minél szerteágazóbb területeken alkalmaznak digitális megoldásokat, annál sikeresebben vehetik fel a harcot az élesedő versenyben. Csak egy példa: tapasztalatok szerint már a cégek 80-85%-a felismerte, mekkora kincs rejlik a big data-ban, de egyelőre inkább csak gyűjtik az adatokat, hatékonyan elemezni viszont nem tudják – ismét egy robbanásszerű növekedés előtt álló szegmens.
Dobozos + egyedi – a low-code/no-code mindent tud, és még annál is többet
Itt van tehát a fejtörő: kevés szakember, rengeteg fejlesztés, hogyan tovább? A Gartner kutató és tanácsadó cég előrejelzése szerint 2025-re több tízmilliárd dolláros piaccá válik, és évi 20-30%-os növekedési ütemével teljesen letarolja az alkalmazásfejlesztés területét a low-code/no-code technológia. Az „alacsony kódú” programozás és az ilyen alapon működő, ma már szép számmal elérhető platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készülhessenek üzleti alkalmazások.
A megrendelői oldalról elképesztő mértékben megugrott az igény az új fejlesztésekre (Kép: Adobe Stock)
Mindez azt jelenti, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, szenior szakemberek a számukra is kihívást jelentő, komolyabb feladatokra koncentrálhatnak, míg a másik oldalon olyan kollégákat is be lehet vonni a fejlesztői munkába, akik csupán minimális technológiai ismeretekkel rendelkeznek. Könnyű belátni, hogy mindez kis túlzással az ipari forradalomhoz hasonlítható mértékű robbanást hozhat az IT-világba, miközben egyesíti a rugalmatlan dobozos egyenmegoldások és az erőforrás-igényes egyedi alkalmazások legfontosabb előnyeit.
„Minden korábbinál gyakrabban lehetünk tanúi napjainkban látványos piaci átrendeződéseknek: pillanatok alatt kerülnek a süllyesztőbe korábban úttörőnek számító termékek és szolgáltatások, míg mások villámtempóban hódítanak meg egy egész szektort.
A különbséget a legtöbb esetben az jelenti, hogy az adott vállalkozás milyen gyorsan képes reagálni a piaci igényekre és ezeket hatékonyan beültetni a digitális stratégiájába. Ebben nyit új távlatokat a low-code/no-code: egyebek mellett gyorsan, költséghatékonyan és rugalmasan változtatható paraméterekkel lehet egyedi igényekre szabott alkalmazásokat létrehozni, miközben a humánerőforrást is megfelelően optimalizálja – mondja Tiszavölgyi Péter, a Stylers társalapítója.
Az előnyök tehát kétségtelenek, és minden érv amellett szól, hogy a vállalkozások szinte gondolkozás nélkül ugorjanak rá a low-code/no-code megoldásokra. Ahhoz, hogy átlássuk, milyen szempontokat fontos figyelembe venni a technológia sikeres adaptálásához, mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni.
„Az első lépés felmérni, hogy milyen céllal szeretnénk ilyen fejlesztéseket megvalósítani és hogy pontosan kik fogják majd azokat használni. Ha ez megvan, kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelő eszközt vagy platformot, sőt, leggyakrabban egyszerre több ilyen mellett is dönthetünk a felhasználási területektől függően.
Dönthetünk úgy is, hogy ehhez a fázishoz külső támogatást kérünk, és mi magunk csak az üzemeltetést vállaljuk, miközben természetesen figyelembe fogjuk venni a kinézett technológia árát és a licenc szabályokat is. Általános tanácsként talán annyit lehet még hozzátenni, hogy törekedjünk minél több kolléga bevonására házon belül és legyünk nagyon türelmesek: a low-code/no-code rendszerek hatékony bevezetése időigényes folyamat, viszont kétségkívül megéri” – teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.
Az információ-technológiai szolgáltatásokat nyújtó, amerikai piacon is aktív Stylers az ingyenes Protechtor tudásmegosztó platformmal támogatja a hazai cégeket digitalizációs törekvéseikben, hogy a jó gyakorlatok és a legfrissebb szakmai trendek felfedezésével maguk is sikeresen adaptálhassanak új megoldásokat.
(Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock)
