Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökeinkben
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása kimutatta, hogy az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben.

 

Az immár második alkalommal végzett, 10 különböző országban és mintegy 8 370 munkavállaló, menedzser és HR vezető megkérdezésével készült AI at Work című közös globális felmérésük eredményei szerint a mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munkahelyeken, valamint átformálja a HR csapatok és a vállalatvezetés működését a tehetségek megtalálásának, megtartásának és fejlesztésének területén.

Az AI megváltoztatja az emberek és a technológia kapcsolatát

A mesterséges intelligenciáról elterjedt rémhírekkel ellentétben – amelyek szerint az AI elveszi az emberek munkáját – világszerte egyre több munkavállaló, menedzser és HR vezető számol be arról, hogy növekvő léptékben alkalmazzák az AI-t a munkahelyeken, és a fogadtatása kifejezetten pozitív. Az AI használata egyre elterjedtebbé válik, a munkavállalók 50%-a alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavalyi évben mért 32 százalékhoz képest. Kínában (77%) és Indiában (78%) több mint kétszer annyi munkahelyen adaptálták az AI technológiát, mint Franciaországban (32%) vagy Japánban (29%).

A munkavállalók többsége (65%) optimista, izgatott és hálás azért, amiért robot munkatársakkal dolgozhat, és a válaszadók közel negyede állította, hogy a mesterséges intelligenciával való munka örömteli és szerethető. A munkavállalók Indiában (60%) és Kínában (56%) lelkesednek leginkább az AI használataért, őket követi az Egyesült Arab Emírségek (44%), Szingapúr (41%), Brazília (32%), Ausztrália és Új-Zéland (26%), Japán (25%), az Egyesült Államok (22%), az Egyesült Királyság (20%) és Franciaország (8%). A tanulmányból az is kiderül, hogy a férfiak (32%) sokkal pozitívabban tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint a nők (23%).

A munkavállalók jobban bíznak a robotokban, mint a vezetőikben

A mesterséges intelligencia egyre növekvő alkalmazása jelentős hatással van a munkavállalók és vezetőik kapcsolatára. Ennek megfelelően a hagyományos HR és vezetői szerepek is átalakulnak. Az emberek 64%-a jobban bízik egy robotban, mint a felettesében, és a megkérdezettek felénél előfordult már, hogy inkább egy robothoz fordult tanácsért a főnöke helyett. A legtöbben Indiában (89%) és Kínában (88%) szavaznak nagyobb bizalmat a robotoknak a vezetőkkel szemben.

Őket követi Szingapúr (83%), Brazília (78%), Japán (76%), Egyesült Arab Emírségek (74%), Ausztrália és Új-Zéland (58%), az Egyesült Államok (57%), az Egyesült Királyság (54%) és Franciaország (56%). Több férfi munkavállaló (56%) fordult már az AI-hoz tanácsért a vezetője helyett, mint nő (44%). Az emberek 82%-a szerint a robotok képesek jobban elvégezni dolgokat, mint a menedzserek.

Arra a kérdésre, hogy pontosan miben jobbak a robotok, a felmérésben megkérdezettek az elfogulatlan adatok biztosítását (26%), a határidők betartását (34%), a problémamegoldást (29%) és a büdzsétervezést (26%) említették. És, hogy miben jobbak a vezetők, a felmérésben résztvevő munkavállalók az alábbi három fő területet említették: az érzelmeik megértését (45%), coachingot (33%) és a munkahelyi kultúra kialakítását (29%).

Az AI a munkavégzés részévé válik

A mesterséges intelligencia bevezetése a munkahelyeken még csak kezdetleges fázisban jár. Ahhoz, hogy a legújabb AI fejlesztések előnyeit élvezhessék, a vállalatoknak egyszerűvé és biztonságossá kell tenni az AI használatát, különben elvesztik versenyképességüket. A munkavállalók 76%-a és a HR vezetők 81%-a szerint kihívást jelent, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel a munkahelyeken. A munkavállalók azt szeretnék, ha egyszerűen tudnák használni az AI-t a munkájuk során, ezért könnyen kezelhető felhasználói felületeket (34%), gyakorlati képzéseket (30%) és a viselkedésükre szabott élményeket (30%) szeretnének.

A legfőbb okok között, amelyek visszatartják a munkavállalókat az AI használatától, a biztonság (31%) és az adatvédelem (30%) szerepel. A digitális bennszülött Z generáció (43%) és Y generáció (45%) tagjai sokkal jobban aggódnak az adataik védelme miatt a munkahelyükön, mint az X generációsok (29%) és a baby boomerek (23%).

 


Az újabb és újabb fejlesztések révén a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, ez pedig világszerte jelentős hatással van arra, ahogy az emberek interakcióba lépnek a technológiával és kollégáikkal.


 

"A mostani felmérésünk eredményei is jól mutatják, hogy az emberek és a gépek munkakapcsolata átalakulóban van. Nincs egyetlen mindenkire alkalmazható megközelítés, amellyel ezt a változást irányíthatjuk. A vállalatoknak együtt kell működniük a HR csapatokkal, hogy kialakíthassák a saját módszereiket az AI bevezetésére, amely képes lekövetni a munkavállalók változó igényeit” – mondta Emily He, SVP, Human Capital Management Cloud Business Group, Oracle.

“Azt elmúlt pár évben azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók egyre pozitívabban viszonyulnak az AI munkahelyi használatához. Ennek a változásnak az élén pedig a HR csapatok állnak. A 2019-es kutatásunk eredményei szerint az AI nemcsak a beosztott-felettes kapcsolatot alakítja át, hanem magának a felettesnek a szerepét is az AI-vezérelt szervezeten belül. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a vezetők továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a jövőben, amennyiben az emberi tulajdonságokra és a soft skillekre koncentrálnak, a technikai képességeket és a rutinszerű feladatokat pedig a robotokra hagyják” – mondta Dan Schawbel, kutatási igazgató, Future Workplace.

“Az idei felmérésünk eredményeiből azt láthatjuk, hogy azok a vállalatok, amelyek igyekeznek felkészülni a jövő kihívásaira, egyre inkább az AI képességeire támaszkodnak. A mesterséges intelligencia bevezetésével a munkavállalók és a vezetők is egyre lelkesebbé válnak, ahogy a technológia fokozatosan felszabadítja őket rutinfeladatok súlya alól, és több idejük marad az üzletkritikus feladatokra” – mondta Jeanne Meister, alapító partner, Future Workplace.

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.