Az ipari partnerekkel való szoros együttműködés a Széchenyi István Egyetem tevékenységének egyik alapköve. Az intézmény képzésfejlesztésének részeként rendszeresen kikéri a térség meghatározó vállalatainak véleményét azért, hogy a munkaerőpiacra kilépő fiataloknak minél értékesebb tudást és hasznos készségeket adjon.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar legújabb kezdeményezése is ezt a célt szolgálja: a gyártástechnológiai ágazat szereplőivel nagy létszámú tanácsadói testületet hívott életre, melynek fókuszában a tantervfejlesztés áll. Az első ülésen 26 vállalat mintegy 50 képviselője vett részt az autóipar, a szerszámgép-, a szoftver- és a forgácsolószerszám-gyártás, valamint a méréstechnika területéről. Olyan nemzetközi cégek csatlakoztak a programhoz, mint a Haas, a Mitsubishi, a Zeiss vagy épp a Grobe.

A vállalatok és az egyetem közös érdeke, hogy a frissdiplomás hallgatóink olyan tudással vállaljanak munkát, amely a szakma elvárásainak minden tekintetben megfelel | Fotó: Audi Hungaria

„A gépész- és a járműmérnöki alapszakokon új, gyártástechnológiai specializációkat hoztunk létre, ezek fejlesztésében kértük a tanácsadói testület segítségét. Célunk, hogy az ipari partnerek véleményét figyelembe véve alakítsuk a tanterveket, kifejezetten a munkaerőpiaci elvárásokra összpontosítva” – vázolta fel prof. dr. Dogossy Gábor, a kar dékánja. Kiemelte: ilyen széles körű összefogásra nincs máshol példa az országban, hiszen a bizottságban a multinacionális nagyvállalatoktól kezdve egészen a kisvállalkozásokig minden típusú munkáltató képviselteti magát. „Újdonság továbbá, hogy a testület nem szakhoz, hanem területhez kötött, így az egyetemünkön zajló minden gyártástechnológiai kurzust, gyakorlatot és labort magában foglal” – árulta el.

A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara a gyakorlatorientált, vállalati igényekre épülő képzésfejlesztés céljával hívta életre a testületet. | Fotó: Széchenyi István Egyetem

A dékán hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés a jövő igényeit kiszolgáló megoldásokat helyezi a középpontba, hiszen a jelenlegi egyetemisták három-öt év múlva kerülnek majd ki a munkaerőpiacra. „A vállalatok és az egyetem közös érdeke, hogy a frissdiplomás hallgatóink olyan tudással vállaljanak munkát, amely a szakma elvárásainak minden tekintetben megfelel” – összegezte. Kiemelte azt is, hogy a megkérdezett cégek többsége nem csupán a szakmai tudást tartja fontosnak, hanem az úgynevezett „soft skillek” fejlesztését is, amely többek között a szociális és kommunikációs készségeket jelenti.

„Azt a nagyszabású célt tűztük ki magunk elé, hogy a partnereinkkel közösen megreformáljuk a jövő műszaki szakembereinek, mérnökeinek képzését. Nagyon számítunk tehát a piaci szereplők javaslataira, akiktől az első ülés után rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk” – részletezte dr. Szalai Szabolcs, a Járműgyártás és Technológia Tanszék vezetője, a kar oktatási dékánhelyettese. Kifejtette, hogy a későbbiekben félévente tartják meg a testületi üléseket, amelyhez a meghívott vállalatok szabadon csatlakozhatnak.