Intelligens technológiák a Danube InGrid hálózati infrastruktúrában
A megújuló energiaforrások, köztük a napelemes rendszerek térnyerésével az energiaszektornak korábban soha nem látott kihívásokra kell megoldást találnia.

 

A megújuló technológiák elterjedésével az ügyfelek maguk is energiatermelővé válhatnak, ehhez azonban évről évre egyre több napelemes rendszer hálózati csatlakozásához kell megteremteni a műszaki feltételeket. Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt – mely 2021 decembere óta kiemelten közérdekű beruházás – egy nagy lépés az említett kihívásra adható válasz irányába az Észak-Dunántúlon.

Az E.ON Hungária Csoport a projekt keretében megerősíti és bővíti a meglevő villamos hálózati infrastruktúrát, hogy intelligens technológiák segítségével integrálja a hálózatba a dinamikusan növekvő, megújuló alapú lakossági villamosenergia-termelést. A hagyományos hálózatépítések mellett az okos hálózati eszközök alkalmazása, az intelligens mérés és a fogyasztók bevonása gazdaságilag hatékonyabb működést, rugalmas hálózati integrációt és jobb ellátásbiztonságot eredményeznek majd.

 

 

„Az E.ON a jövő energiahálózatát építi. Ennek a munkának a legfőbb sarokköve, hogy a megújuló energiaforrásokat a már üzemelő áramhálózatba illesszük. A Danube InGrid program hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy következetes munkával egy zöld termelésre és aktív fogyasztókra fókuszáló, modern és hatékony hálózatot hozzunk létre. Ez a célkitűzés csak nagyarányú és folyamatos hálózatfejlesztéssel valósítható meg, amelyben a legújabb technológiákat és eljárásokat is alkalmazzuk” – mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A program keretében 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen új transzformátorállomások épültek a kapcsolódó vezetékhálózatokkal együtt, valamint idén februárban fejeződött be Székesfehérvár déli alállomásának bővítése, összesen 2,75 milliárd forintból. Az állomások építéséhez többek között a Siemens Zrt. iparági csúcsminőséget képviselő berendezéseit használták. Az Észak-Dunántúl áramhálózatának fejlesztése az idei éveben is kiemelt beruházásokkal folytatódik. Kisbéren egy új létesítmény, egy zöldmezős alállomás építési munkálatai kezdődnek. Zalaszentgróton várhatóan év végével indul el a jelenleg üzemelő transzformátorállomás fejlesztése.

Az E.ON emellett két új nagyfeszültségű távvezetéket is létesít a projekt keretében – egy 63 km-es szakaszt a Bakonyon keresztül és egy 49 km-es vonalat Csorna-Répcelak-Csepreg között, hogy az e térségben élők számára is a lehető leginkább zavartalan legyen az áramellátás. Összesen több mint 6000 távműködtetésű kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése is megkezdődött a program keretében. A fejlesztések legfontosabb hatása az ügyfelek szempontjából, hogy a hálózat így könnyebben ellenőrizhető és távolról is még több ponton irányítható lesz, ezzel hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

(Forrás: E.ON)

Ön hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez?
Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
A digitális eszközök nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat
Amennyiben munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
Új mérföldkő a virtuális abroncsfejlesztés folyamataiban
A DiM500 Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátor - amelyet a Bridgestone római fejlesztési központjába telepítettek - lehetővé teszi, hogy a vállalat abroncsainak teljesítményét teljes mértékben virtuális környezetben értékelje.
Önfejlesztő digitális munkatárs – szintet lépett az AI
Egyetlen hétvége alatt született és az OpenAI azonnal versenybe szállt érte. Az OpenClaw története egyben világos jelzés arról, merre tart a mesterséges intelligencia.
Ahol a búza lisztté és adattá is válik: így digitalizál a hazai malomipar
A gabona szépen csendben egy minőségi digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot. Amikor a naponta közel ezer tonna feldolgozott alapanyag útját vizsgáljuk a gabonatárolótól a csomagolásba kerülő lisztig, már nem elegendő a szállítóleveleket követni.