Időt nyertek az európai autógyártók
Kissé fellélegezhettek az európai autógyártók, de ettől még továbbra is komoly erőforrásokat kell az elektromobilitással kapcsolatos fejlesztésekre fordítaniuk.

 

Európa versenyképességének javítása és az elektromos átállás együtt egy komplex kérdéskört alkotnak, aminek egy eleme a szén-dioxid-kibocsátási kvóták szigorításának elnapolása. Mint ismert, az Európai Bizottság március 5-én mutatta be a járműipari akciótervét, melyben átfogóan foglalkozik az elektromos átállással és azon belül a töltési infrastruktúrával, a károsanyag-kibocsátási célokkal, az európai akkumulátoriparral és az autonóm járművekkel. Az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA üdvözölte az akciótervet. Ami a legfontosabb az európai autógyártók számára: a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat az idei év helyett csak 2027-től szigorítják a személyautók esetében. Kilián Csabát, a MAGE ügyvezető főtitkárát kérdeztük a változásokkal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság által bemutatott akcióterv talán legfontosabb eleme a szén-dioxid-kibocsátási kvóták szigorításának eltolása. Mi a véleménye erről a lépésről?

Ezzel a döntéssel kaptak egy kis időt az európai autógyártók, így legalább nem kell horribilis mértékű büntetéseket fizetniük – az ACEA korábban 16 milliárd eurónyi büntetést mutatott ki arra az esetre, ha az elektromos autók vásárlási szintje a 2024-es szinten marad. Ezt az összeget így fejlesztésekre fordíthatják. A szigorúbb kvóták bevezetésének 2027-re történő eltolása tehát egyértelműen könnyebbséget jelent az autógyártók számára, ugyanakkor ez egy komplex téma, aminek ez csak eleme. Nem módosították a 2035-ös célt a fosszilis tüzelőkkel hajtott új autók betiltására vonatkozóan. A klímacélokon tehát nem változtatott Európa, ami továbbra is számos kihívás elé állítja a kontinens járműiparát.

Mik a legfőbb kihívások?

Nehéz egy témát kiemelni, mert ez egy összetett, komplex terület. Az biztos, hogy a töltési infrastruktúra fejlesztését célzó lépéseket kiemelten fontosnak tartom. Az elektromos autók töltési hálózatának kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vásárlók nagyobb számban döntsenek az e-autók mellett. Ettől még továbbra is kérdés marad, hogy tud-e Európa versenyképes áron ilyen autókat gyártani. Az európai járműipar számára alapvető fontosságú, hogy ne mérgesedjen tovább a vámháború sem Kínával, sem az Egyesült Államokkal szemben.

 

Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára 

 

Ha a korábbi szabadkereskedelmi megállapodások nem működnének tovább, az nem lenne kedvező, mert az ázsiai és az észak-amerikai piac meghatározó a német autógyártók – és így a magyar járműipar – számára. Kínában ráadásul egyre komolyabb szerepet töltenek be a hazai gyártók, ami tovább élesíti a versenyt.

Az Európai Bizottság által bemutatott terv foglalkozik az autonóm járművekkel is. Ez mennyire fontos téma ön szerint?

Az autonóm vezetést célzó fejlesztések elősegítése pozitív fejlemény, több, a területen aktív cég rendelkezik magyarországi kutatás-fejlesztési bázissal, valamint sikeres magyar kis- és középvállalkozások is aktívak a szegmensben. Emellett a ZalaZONE tesztpályája miatt is örömteli a magyar járműipar szempontjából ez az irányvonal.

 

 | Nyitókép: Adobe Stock

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.