Idén is kapkodnak a cégek az informatikusok után
Évek óta kongatják a vészharangot a szakmai szervezetek: több tízezer informatikus hiányzik a hazai piacról, a pandémia és távmunka rohamos terjedésével pedig újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a tehetséges magyar fejlesztők számára, külföldön is.

 

Nem könnyű beszállni a szakértelemért folytatott küzdelembe, hiszen egy tapasztalt Java programozó munkájáért akár havi bruttó 2 millió forintot is ki kell fizetni, egy szenior felhőmérnök juttatásai pedig még ezt is túlszárnyalhatják, miközben saját bevallásuk szerint a fizetések mellett izgalmas feladatokat és rugalmas feltételeket keresnek és várnak el.

A Stylers információ-technológiai cégcsoport szakértői megnézték, mely területeken a legnagyobb a verseny a munkaerőért, melyek lesznek a közeljövő sztárszakmái és hogyan válaszolhatnak a vállalkozások a toborzásban jelentkező kritikus kihívásokra – márpedig a digitalizáció számunkra ma már élet-halál kérdés.

A Grafton toborzócég 2022-es felmérése szerint az IT területen állást kereső szakemberek 64%-a csupán 3 héten belül eljut az ajánlatig potenciális jövőbeli munkáltatójával, ez a statisztika pedig hűen tükrözi, hogy milyen vadnyugati állapotok uralkodnak a hazai techpiacon.

A digitális transzformáció, a szolgáltatások online térbe költöztetése, a kiberbiztonság, a tartós home office munkavégzés feltételeinek megteremtése mind-mind olyan égető feladat, melyeket a hazai cégek sem spórolhatnak el, azonban az ehhez szükséges szakértelem megszerzése hatalmas kihívást jelent.

A szakadék jelentősége komoly összegekben is kifejezhető, hiszen már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20%-át, miközben az IT vezetők szerint az esetek közel kétharmadában éppen a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. De mégis milyen tudást keresnek és fizetnek meg leginkább a magyar vállalatok és milyen új sztárszakmák jelennek meg a közeljövőben?

Egyre fontosabb az üzleti szemlélet

A tavalyi felmérések szerint a legkiemelkedőbb kompenzációra továbbra is a szoftverfejlesztők számíthatnak (Full-stack Developer: bruttó 1,5-2 millió forint, Java Developer: bruttó 1,3-1,9 millió forint), de a Software Architect pozícióban a bruttó 2 millió forintot is meghaladhatja a havi fizetések összege, világosan látszik tehát az óriási igény a programozók- és programtervezők iránt.

Egyre nagyobb a kereslet ugyanakkor az üzleti IT területen jeleskedő szakemberek iránt, hiszen a Data Scientist és Data Engineer állásokat is hasonló juttatásokért töltik be, de a legtöbbet mégis a Cloud Architect-ek kereshetik a hazai piacon.


Ezért a tudásért versenyez tehát a legtöbb vállalat jelenleg, ugyanakkor az is látszik, hogy egyre több társterületről kapcsolnak be munkaerőt a cégek annak érdekében, hogy enyhítsék a kompetenciahiányt, miközben egy-egy új szemléletű kolléga vagy látásmód üzleti szempontból is nagyon kifizetődő lehet a bátran kísérletező szervezetek számára.


„Érdemes a számok mögé nézni, ahol a fejlesztők iránti elképesztő munkaerőpiaci érdeklődés mellett azt is látjuk, hogy rohamosan törnek előre olyan területek, melyek néhány éve még nem is szerepeltek a vállalati zsargonban. Várhatóan ez a tendencia tovább fokozódik, így például egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú-szemlélet, ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta „adatkommunikátorként” a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat.

 

A legkelendőbb szakemberek a juttatások mellett a fejlődési lehetőséget, az új kihívásokat és izgalmas feladatokat is keresik

 

– Valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe, és mindezeket összefogja majd a mesterséges intelligencia, amely egyre inkább átszövi és átalakítja a legtöbb iparágat – így az MI-fejlesztők is felzárkóznak majd a legkeresettebb programozók közé”mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Kölcsönzés, átképzés és low-code

Általánosságban is jellemző, hogy a jövő munkaerőpiacának sztárjai rugalmasak, agilisak, jó alkalmazódóképességgel rendelkeznek és több szerepkörben is képesek helytállni - így van ez az IT területén is. Habár egy jól átgondolt képzési rendszerrel a cégek sikeresen küzdhetnek a szakemberhiány ellen a már meglévő munkavállalók fejlesztésével, a speciális tudást, különböző programnyelvek ismeretét és több éves tapasztalatot igénylő feladatoknál természetesen ez az út nem járható.

Megoldás azonban itt is van: egyre népszerűbb opció a projektalapon kölcsönzött fejlesztők bevonása (team augmentation), sőt, akár egész csapatok is csatlakozhatnak átmenetileg egy céghez, amíg felépítenek egy informatikai rendszert vagy összehoznak egy kulcsfontosságú digitális szolgáltatást vagy terméket.

Ez egyébként az egyik fontos kihívást is kiiktatja az egyenletből, hiszen a legkelendőbb szakemberek a juttatások mellett a fejlődési lehetőséget, az új kihívásokat és izgalmas feladatokat is keresik, így a kölcsönzött csapatokat alkalmazó cégek motivált és maximálisan felkészült kollégákat kaphatnak egy számukra fontos digitális fejlesztés megvalósításához.

„Egy másik trend, amely rohamosan terjed, az erőforrások optimalizálásában jeleskedik: a low-code platformok előre programozott elemeket kínálnak a fejlesztőknek, akik így a junior munkaórákat megspórolhatják és a valóban szenior szintű, speciális tudást igénylő feladatokra fordíthatják az értékes idejüket. Napi szinten tapasztaljuk, hogy egy-egy ilyen megoldás milyen új dimenziókat nyithat meg egy vállalat életében, az így létrejövő üzleti alkalmazások pedig egy egész iparág vagy szélesebb közösség számára is hasznosulhatnak”teszi hozzá Gönczy Gábor.

(Forrás: Stylers Group)

(Képek: Adobe Stock)

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.