2017-ben négy nagyvállalati partner, a Siemens, a Nokia, az MVM és a Richter Gedeon kötött négyéves együttműködési megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melyhez később a Rolls-Royce is csatlakozott. Az idén záruló projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése állt. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el. A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.
A Műegyetemen az idén záruló FIEK együttműködésnek köszönhetően öt új labor jött létre. A Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki a BME. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor, míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat.
Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. A BME oktatóiból és hallgatóiból álló szakmai team az adott piaci igényeknek megfelelő mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át a nagyvállalatok számára. Az 5 új laborral együtt már 67 ipari megrendeléseket is kiszolgáló labor áll rendelkezésre mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen az egyetemen. Ezek különböző tudományos fókuszterülettel bírnak és méretükben is nagy szórást mutatnak.
A jövő teljesítményét megalapozó együttműködés
Dr. Lengyel László, a FIEK igazgatója szerint “win-win helyzet a BME és a nagyvállalatok együttműködése, hiszen a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat, miközben az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani, jelentős szakmai tapasztalatot szereznek, az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe.
A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni, az így létrejövő innovációs kultúra pedig költséghatékony és jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés. Új technológiák, termékek, prototípusok születnek, a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is. “
Az együttműködések nyomán két új szolgáltatást emelt ki a szakember, az egyik ilyen a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban, a másik pedig a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére. Ezeken felül nyolc új technológiát, három terméket és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek. Köztük található egy adatgyűjtő és elemző IoT platform és nanoszálas gyógyszertechnológia is.
Előbbi például az energetika, a gyártósorok, és más területek adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá, míg utóbbi a gyógyszergyártás során, a készítmények minőségének javításához járul hozzá. A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.
Idén újabb hároméves innovációs projekt indul a Műegyetemen a thyssenkrupp, a Bosch, a MOL és a ZÁÉV részvételével, melynek célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása. A ZÁÉV partnere az Építőmérnöki Kar, a MOL-é a Vegyész és Gépészmérnöki Kar. A thyssenkrupp egy kormányvezérlő szoftver biztonságkritikus részének fejlesztésével kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a Közlekedés és Járműmérnöki Karral dolgozik együtt. A projektek költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot.
Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.
