Magyarország versenyképessége, fenntartható gazdasági fejlődése szempontjából lényeges a megoldásközpontú, versenyképes tudás piaci hasznosulása. Ezekben kiemelt szerep jut az egyetemek és nagyvállalatok közötti együttműködéseknek, a felsőoktatásban megvalósuló innovációs projekteknek és laboroknak, melyben a Műegyetemnek megkerülhetetlen stratégiai szerepe van” – emelte ki a BME június 9-i Innovációs Napját köszöntő beszédében Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
Önvezető járművek, kvantuminformatika, intelligens gyógyszergyártás és világszínvonalú 5G kutatás, pár izgalmas terület azok közül, melyeket közelebbről is megismerhettek a szakmai esemény résztvevői. A Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed, nehéz olyan műszaki tématerületet találni, melyhez a BME kutatói ne tudnának a gyakorlatban is hasznosítható, friss, versenyképes megoldással kapcsolódni, derült ki az eseményen.
“A Műegyetem és ipari partnerei évtizedes együttműködése, a Műegyetem modell kapott lendületet és ösztönző szervezeti keretet a FIEK létrehozásával és sikeres működésével. A modell lényege, hogy a tudományos alapokra épülő innovációs tevékenységgel támogatjuk nagyvállalati partnereinket. Hallgatóink és kutatóink pedig saját innovációkat kezdeményeznek és ezek is lendületet kapnak a BME inkubációs központjában a Z10-ben. A BME jövője is ez, kiválóság a mérnökképzésben és kutatásban, valamint szoros kutatás-fejlesztési együttműködés a vezető iparvállalatokkal” – hangsúlyozta Józsa János, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. “A BME FIEK projekt meghatározó transzformatív folyamatokat indított el az egyetemen, amelyek elősegítették a nagy tématerületi kihívásokhoz kapcsolódó, több tudományterületet összekapcsoló kutatásokat és biztosították a karok szakértelmének hatékony ipari hasznosulását” – fejtette ki Levendovszky János, tudományos és innovációs rektorhelyettes.
A tudomány és az ipar is profitált az együttműködésből
A Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programot 2017-ben hirdette meg az EMMI, azzal a céllal, hogy javítsa a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek a feltételrendszerét. A Műegyetem kutatói öt tématerületen folytattak meghatározó kutatásokat. Ezek a nanotechnológia és anyagtudomány, a biotechnológia, a mesterséges intelligencia-okos város, a mesterséges intelligencia-jövő közlekedése, valamint a víztudomány és katasztrófa megelőzés. A tématerületi projektekben nem csak az egyetem főállású kutatói vettek részt, sok doktorandusz hallgatót is bevontak. A Műegyetem innovációs eredményeinek köszönhetően egyre hatékonyabban tud nemzetközi pályázatokon is részt venni.
A közös munka többet adott, mint azt a projektek indulásakor gondolták – derült ki az egyetem nagyvállalati partnereinek – Siemens Zrt., a Rolls-Royce Hungary Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. vezetőinek – beszámolóiból. A kezdeti kutatás-fejlesztési kérdések megoldásán túlmutató, hosszú távú, értékteremtő partnerségek épültek ki a szereplők között. A vállalatok nem csak beleadtak a partnerségbe, de sokat profitáltak is belőlük, számos partner új üzleti lehetőségeket is talált a FIEK együttműködésen keresztül.
A 2017-ben indult FIEK-projektből mára egy önálló szervezeti egység és egy teljes körű innovációmenedzsment modell nőtte ki magát. A FIEK szolgáltatás-portfóliója mára lefedi a teljes innovációs ciklust az ipari partnerek igényeinek felmérésétől kezdve, a különböző tudományterületek és szervezeti egységek koordinációján keresztül egészen az ipari partnerekkel közös termék vagy szolgáltatás fejlesztéséig és piacra viteléig.
A korábban egymástól elszigetelten dolgozó ipari vállalatok és a tudományos világ közötti gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki a FIEK közreműködésével, melyekből a piacon értékesíthető, kézzel fogható termékek, illetve szolgáltatások születtek.
A FIEK projekt révén kiépült a Műegyetemen a PharmaTech laboratórium is, egy olyan modellrendszer, melynek alkalmazásával rugalmasabbá, gyorsabbá és megbízhatóbbá tehető a gyógyszergyártás és javítható a gyógyszerek minősége. A projekt révén a Richter Gedeon komoly tudáshalmazhoz jutott hozzá a legprosperálóbb gyógyszeripari területeken. A jövőben a modern megoldások, elsősorban a folyamatos gyártáshoz kapcsolódó technológiák beépülhetnek a vállalat mindennapjaiba, emelte ki dr. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója.
2021 januárjában indult el a Biztonságtudományi és technológiai kompetencia központ kiépítése, a Mol Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt., a, Robert Bosch Kft., a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft., és a ZÁÉV Építőipari Zrt. részvételével. A Kompetencia központ célja, hogy hidat képezzen elmélet és gyakorlat között az ipari digitalizációs informatikai fejlesztésekben.
Frank H. P. Fitzek a Drezdai Műszaki Egyetem kommunikációs hálózatok tanszéke és az 5G Lab Németország vezetője közel két évtizede dolgozik együtt a Műegyetemmel. Előadásában a kommunikációs hálózatok fejlődését, és az 5G-t követő 6G technológia felé vezető utat foglalta össze. A professzor kiemelte, hogy a jövőben képesek leszünk nagyságrendekkel gyorsabb, biztonságosabb és reziliensebb hálózatok kiépítésére, amihez a BME kutatói jelentős mértékben hozzájárulnak majd.
A hazai egyetemek közül elsőként a Műegyetemen épül ki saját kísérleti 5G hálózat. A projekt újabb fontos lépéshez ért. A Műegyetem 2021. végén már egy dedikált és izolált hálózattal fog rendelkezni, szolgáltatás-portfóliója kibővül egy világszínvonalú biztonságos 5G tesztkörnyezettel, mely további lendületet ad az 5G-t igénylő fejlesztések számára. A teszthálózat kiépülésével további lehetőségek tárháza nyílik nem csak a BME, hanem Magyarország előtt is, hiszen a teszthálózat utat nyit az Európai Unió 5G célú kutatás-fejlesztési programjába.
Kotán Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja összefoglalta a BME Science Park programját, melynek keretében új épület- és szervezetfejlesztések, K+F+I programok megvalósítása, továbbá kutatási infrastruktúra fejlesztések történnek. A folyamat részeként a BME FIEK szervezet funkcióbővítéssel alakul át a BME Innovációs és Fejlesztési Központjává. “A programunk célja új innovációs negyed kiépítése, a KFI infrastruktúra fejlesztése, a vállalati együttműködések generálása, az ipari digitalizáció és adatgyűjtés, valamint a szervezetfejlesztés, a BME új működési modelljének megvalósítása” – emelte ki.
