► Jövő Gyára: A hírek hónapok óta a globális beszállítói láncok működésének akadozásáról, a kritikus alkatrészhiányról, az elszálló alapanyagköltségekről és az elektronikai alkatrészek piacán állandósulni látszó anomáliákról szólnak. Milyen hatással voltak ezek a körülmények az Endrich üzleti eredményére?

► Kiss Zoltán: Ezek a globális problémák szinte minden iparágat érzékenyen érintettek, így Európa egyik meghatározó elektronikai alkatrész disztribútoraként az Endrich sem vonhatta ki magát a széles körben tapasztalható ellátási nehézségek alól. Ennek ellenére a cég nagyon jelentős növekedést ért el, 45 éves története során a vállalatcsoport forgalma ebben az évben a valaha volt legsikeresebb időszakot élte meg. Az eredmények ellenére az alkatrészhiány és a szállítási nehézségek bennünket is közvetlenül érintettek.

Exportigazgatóként naponta szembesültem szállítási gondokkal: nem érkezett meg időben az alkatrész, vagy nem tudtunk időben – a szokásos módon – megfelelő visszaigazolást adni a szállításról. Ezek olyan iparágakat érintettek érzékenyen, melyek csak igen alacsony raktárkészlettel gazdálkodnak. Így kerülhetett több autóipari cég is kritikus helyzetbe, hiszen az iparág hónapokkal korábban leadott megrendelések alapján tervez, és a visszaigazolások alapján igyekszik biztosítani a gyártás folyamatosságát. Előfordult, hogy a beszállítóink a megrendeléseket egyszerűen képtelenek voltak visszaigazolni, ezért olykor hónapokig lebegtetett visszaigazolásokkal dolgoztunk, ami komoly kockázatot jelentett a gyártási és ellátási lánc számára.

Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy gyártósort nem állítottunk meg, sikeresen megoldottuk ezeket a problémákat. Talán az elmondottakból is jól látszik, hogy napjainkban már nem is az alkatrészek hiánya okoz nagy problémát, hanem a szállítási gondok. A konténerhiány mellett nagy probléma a távol-keleti, főleg a kínai gyártókat érintő energia- és nyersanyaghiány. Jelenleg ott tartunk, hogy a gyárak nem tudnak heti hét napban működni, mert lezárják az üzemeket, csupán néhány napra elegendő a heti energiaellátás.

► Jövő Gyára: Mikorra stabilizálódhat a helyzet?

► Kiss Zoltán: Véleményem szerint ez nem egy időben könnyen behatárolható probléma, sokkal hosszabb folyamatra kell felkészülni, mint amire egy-két évvel ezelőtt számítottunk. A piaci helyzet olyan szinten változott meg, hogy ezt már nem lehet várakozással és tétlenül nézni. Időközben elindult az a folyamat, melynek következtében a nagy cégek beszerzési forrásaikat Ázsiából átteszik a fejlődő piacokra. Például Kelet-Európába, a még mindig olcsó munkaerőnek köszönhetően egyre-másra nyílnak meg az új beszerzési központok, és igyekeznek a cégek a térség forrásaira támaszkodni.

Kiss Zoltán:   "Hosszú távú célunk, hogy a disztribúció mellett    termékfejlesztővé váljon az Endrich."

Emellett határozottan elindult egy visszafelé áramlás is, a kínai gyártás számos esetben visszakerül Európába. De azt gondolom, hogy ebben az évben még nem fog ez a kérdés megoldódni, különösen, ha figyelembe vesszük a még mindig folyamatosan növekvő szállítási határidőket. Összességében a következő egy-két évben nem várhatunk jelentős javulást. Abban bízhatunk, hogy a kelet-európai beszállítók nem fognak ilyen gondot okozni, és emiatt talán jobb lesz a helyzet.

► Jövő Gyára: Mindenesetre, ahogy a legtöbb cég, úgy az Endrich is igyekszik több lábon állni, és a piaci kilengéseket valamelyest mérsékelni. Ezek egyik eszköze lehet a két évvel ezelőtt Budapesten létrejött tudásközpont továbbfejlesztése innovációs központtá?

► Kiss Zoltán: Az Endrich cégcsoport speciális disztribútor, nálunk a mindennapos core technológia, például a nagyon gyakran használt mikrokontrollerek vagy a kurrens alkatrészek viszonylag kevéssé vannak jelen, sokkal inkább egy szűk, speciális piacra dolgozunk. A jelenlegihez hasonló helyzetben megnő az olyan disztribútorok szerepe, mint amilyen az Endrich is, hiszen a jól megszokott termékeket nem lehet beszerezni.

Ekkor kerülnek előtérbe azok a termékvonalak, amelyek minőségben egyáltalán nem maradnak el versenytársaiktól, csupán nem annyira ismertek. Ezeket a komponenseket csak úgy lehet eladni, hogy a termék mellé tudást is adunk. Jó példa erre a GigaDevice kínai mikrokontroller-gyártó, aki technológiailag is méltó ellenfele az STM 32-nek. Nehezen indult az értékesítés, de napjainkban már szárnyal a GigaDevice. A minőség mellett komoly érv az is, hogy nem 57, hanem 17 hétre tud szállítani a gyártó, így már megéri a cégeknek, hogy egy kicsit a szoftvereiket is módosítsák. Ma már erre a mikrokontrollerre állnak át nagynevű cégek és egészen komoly fejlesztőközpontok is.

Nehezen indult az értékesítés, de napjainkban már szárnyal a GigaDevice

Ehhez az kellett, hogy a disztribútor, aki ezeket a kevésbé ismert alkatrészeket és termékvonalakat forgalmazza, képes legyen segítséget nyújtani a tervezéshez. Mindezt csak úgy lehet megcsinálni, ha rendelkezésre áll egy olyan osztály vagy részleg, amelyik alkalmas arra, hogy technikai támogatást nyújtson az értékesítéshez. A pandémia időszaka alatt, amikor hirtelen elvágták a napi szokásos munka útját, és nem jutottunk el személyesen a vevőkhöz, nem tudtuk a szokásos kereskedelmi tevékenységet végezni, nagyon gyorsan valamilyen megoldással kellett előállni, amivel értelmesen tudjuk az időt eltölteni.

Ilyenkor egy okos vezető a kutatás-fejlesztés felé fordul, hiszen az erőforrások rendelkezésre állnak, a munkatársakat fizetjük, a tudás ott van a cégben, amit folyamatosan, évek alatt gyűjtöttünk. Ekkor kezdett körvonalazódni egy cégcsoport szintű fejlesztőközpont ötlete. És mint oly sok esetben, itt is a kényszer volt az úr. Szerencsére az alkatrész-utánpótlási útvonalaink továbbra is működtek. Sok disztribútortól eltérően nekünk voltak olyan alternatív gyártóink, akiktől ebben a helyzetben tudtunk erőt meríteni és ebből előnyt kovácsolni.

► Jövő Gyára: Mi lesz a budapesti fejlesztési központ feladata, célja?

► Kiss Zoltán: Noha az ötlet viszonylag új, a központ alapjait már két évvel ezelőtt, a pandémia idején letettük. Akkoriban kiállítási demókat csináltunk, és itt készült az összes magyar és angol nyelvű műszaki szakirodalom is. Emellett a budapesti tudásközpont önszorgalomból kidolgozott egy IoT-alapú termékfejlesztési koncepciót, ami számos alkalommal sikeresen vizsgázott. Ezeknek az eredményeknek köszönhetően döntött a vállalat vezetése, hogy ne csak az IoT területére korlátozzuk a fejlesztéseket.

Hosszú távú célunk, hogy a disztribúció mellett termékfejlesztővé váljon az Endrich. Az innovációs központban fogjuk meghatározni azokat az irányokat, melyeket a cégcsoport képviselni fog. Az első ilyen irány a már említett IoT felhasználása lesz.

Ehhez kiváló alapot biztosítanak azok a technológiai cégek, melyek az Endrich körül, startupként indulva, például az energiagazdálkodás vagy a ledes világítástechnika területén fejlesztenek, és az ő termékeiket fogjuk felokosítani IoT-s tulajdonságokkal.

Emellett szeretnénk ezeket a cégeket összekapcsolni egy közös hálózatba, hogy a cégen belül felhalmozódott tudás ne csupán termékmenedzserek, beszerzők vagy támogató mérnökök alkotta termékszigetként működjön. Ezért kellett egy olyan módszert, felületet találni, ahol minél több csoport munkáját össze tudjuk hangolni, és érdekeltté tudjuk tenni őket az együttműködésben. Ez a terület volt az IoT, hiszen itt minden, amiben az Endrich erős, a szenzorok, a mikrokontrollerek, a kommunikációs eszközök, szerepet kapnak.

Az IoT-koncepció a Német Innovációs Nagydíj jelöltje

Ezzel a koncepcióval tudtam a legtöbb termékmenedzser-csoportot összefogni és együttműködésre bírni. Az így kialakuló közös tudás lehetővé teszi, hogy az Endrich vezető szerepet töltsön be a készülékfejlesztés egyes jól meghatározott szegmenseiben is, és ne csak disztribútorként támogassa a külső fejlesztőket. Az együttműködés jó példája a budapesti fejlesztési központ és egyik leányvállalatunk, az Olmatik közös projektje, akik intelligens energiaelosztó rendszereket gyártanak. Ők a szoftverhez értenek igazán, Budapesten a hardverfejlesztési tevékenységet vettük át.

► Jövő Gyára: Mi a tulajdonos elvárása a fejlesztési központtal kapcsolatban, mert bizonyára továbbra is az értékesítés áll az első helyen.

► Kiss Zoltán: Természetesen nem feledkezünk meg arról, hogy elsősorban disztribúciós cég vagyunk, innen indultunk, és ez marad a fő tevékenységünk. Az én pozícióm is megmarad az új struktúrában: április 1-jétől továbbra is exportigazgató leszek, emellett a technológiai központ vezetője. Mindkét területet párhuzamosan fejlesztjük, de a felhalmozott tudásunkat még inkább a vevőink érdekében szeretnénk kamatoztatni. A tulajdonos azt várja el, hogy az alkatrész-disztribúció folyamatosan növekedjen, és emellett olyan vevői fejlesztéseket végezzünk, melyek az Endrich komponenseit felhasználva új minőséget hoznak létre, ezzel is elősegítve az értékesítést.

A központ feladata lesz az egyes ötletek, koncepciók értékelése, tesztelése, és annak eldöntése, hogy a megvalósítás gazdaságos, és megérett a gyártásra. Legmesszebb ezen az úton a már említett IoT-koncepció jutott, amin már két éve dolgozunk.

Napjainkra ez az ökoszisztéma eljutott arra a szintre, hogy sorozatgyártásban vannak azok az elemek, melyek a rendszer hardveres részét képezik. Magyarországon már több díjat is kapott ez a megoldás, de újabb komoly eredmény, hogy sikeresen neveztük a Német Innovációs Nagydíjra. Már a jelölti státusz elérése is nagy eredmény, mivel ugyanazon a zsűrin megy keresztül az értékelési folyamat, amely odaítéli a díjat. Ez a folyamat a közelmúltban már lezajlott, és megkaptuk az értesítést, hogy hivatalosan is használhatjuk a megnevezést, vagyis az IoT-koncepció a Német Innovációs Nagydíj jelöltje.

Ez komoly eredmény, hiszen multinacionális technológiai vállalatokkal versenyzünk. Azon túl, hogy ez a jelölés komoly marketingértékkel bír, a piac visszajelzése legalább ilyen fontos számunkra. A visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy amit kigondoltunk, joggal számíthat a piac érdeklődésére. Nagyon fontos, hogy ezzel az IoT-koncepcióval az Endrich szinte összes termékcsoportját be tudtuk vonni, és hosszú távon megcélozhatjuk az okoskészülékek piacát.

A fejlesztőközpont létrehozása kezdetben egy önszorgalomból végzett munka volt itt Budapesten, hogy megmutassuk, Magyarországon is tudunk értéket teremteni. Ennek a munkának az elismerése a fejlesztőközpont hivatalos megalapítása. Ezután nemcsak a feladat jön ide, hanem a szükséges anyagi források is rendelkezésre fognak állni. A részleg az Endrich hivatalos osztálya lesz, ahol számos mérnököt fogunk tudni alkalmazni.