Az elmúlt hetekben tette közzé az Európai Bizottság a tagállamok digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (Digital Economy and Society Index, DESI) idei értékeit. Ennek segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok digitális versenyképesség terén elért fejlődése. Ahogy 2021-ben, Magyarország az idei jelentésben is a lista végéről figyelheti, hogy merre halad az európai élboly. Az előrelépés feltételeiről beszélt lapunknak Szabó János, a Kyndryl Hungary Kft. országigazgatója.

► Az értékelés szerint különösen a kis- és középvállalatok digitális érettsége marad el az uniós átlagtól. A világ egyik legnagyobb IT-szolgáltatójának hazai vállalatát irányítva a személyes tapasztalata is egybevág az uniós jelentéssel?

Az elmúlt év eredményei most csak a 22. hely elérését tették lehetővé a 27 vizsgált tagállam között, vagyis valóban messze a lista végére kerültünk annak ellenére, hogy néhány területen, például az alapvető internetes infrastruktúra, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közszolgáltatások használata látványos javulást mutat. De például a magas hozzáadott értékű digitális szolgáltatások helyzetét vizsgálva tetemes az elmaradásunk. És ez a megállapítás már átvezet bennünket a jelentés legkritikusabb, a vállalati szektor digitális elmaradását bemutató fejezetéhez.

Digitális stratégia és informatikai tudás

Ennek a jogos megállapításnak véleményem szerint több oka van. Az egyik, hogy a kis- és középvállalatoknak általában nincs digitális stratégiájuk, vagy az meglehetősen foghíjas. A másik az alkalmazottak hiányos informatikai tudása, ami túlmutat azon, hogy tudnak-e Wordot vagy Excelt megfelelően használni. A harmadik ok, a kissé sommásan elintézett kérdés, az informatikai szakemberek hiánya, a negyedik pedig a hazai cégek állandó problémája, a forráshiány. A felsorolt tényezők között szoros összefüggés van, de az is valószínű, hogy ha az említett okok közül egyet-egyet megoldanánk, sem feltétlenül kerülnénk közép vagy hosszú távon előnyös pozícióba ezen a listán.

Szabó János, a Kyndryl Hungary országigazgatója   “Miközben az informatika komplexitását kínáljuk ügyfeleinknek, együtt gondolkozunk velük a valós üzleti problémáik megoldásán.”

Összességében jelentős a lemaradásunk, és ezt komplex módon kell kezelni. Úgy látom, hogy a cégek többsége a meglévő informatikai rendszerével van elfoglalva, és kevés figyelem jut a helyes szemlélet elsajátítására. Természetesen minden vállalatnak szüksége van számítógépekre, szoftverekre és egyéb más informatikai eszközökre, de ezek önmagukban nem segítik egyetlen vállalat versenyképességét sem.

Amire fókuszálni kellene és erőforrásokat összpontosítani, az az értékláncok optimalizálása. Hogyan lehet az ügyféltől a beszállítókon át a fogyasztókig létrehozni egy olyan optimalizált és automatizált értékláncot, amely pontosan definiált szabályrendszer szerint működik, ezáltal gyorsabb és kevesebb manuális interakciót igényel, miközben növeli az ügyfélélményt is. Sajnálatos módon a hazai vállalatok, és leginkább a kis- és középvállalatok nagyon kevés energiát fordítanak arra, hogy az ilyen új megoldásokat bevezessék és alkalmazzák.

Az uniós átlaghoz képest idehaza jóval kevesebb cég használ valamilyen vállalatirányítási vagy ellátási menedzsment megoldást, s ez még inkább igazolja, hogy az alapvető informatikai eszközök működtetésével vagyunk elfoglalva, és e rendszerek integrációja végképp nagyon kevés vállalatnál valósul meg.

Az Európai Unió nagy multinacionális cégei, akik a hazai vállalkozások versenytársai, már azzal vannak elfoglalva, hogy az értékláncokat integrálják. Például, hogyan tudják a gyártási és értékesítési folyamat mellett akár a döntési mechanizmusokat is önműködővé tenni. Egy rendszeresen visszatérő ügyfélnél, aki minden esetben ugyanazt a terméket és mennyiséget rendeli, elég programozni a gyártást, és máris értesíthető a logisztikai cég a szállításról. Könnyű belátni, hogy ez az automatizmus milyen előnyt jelent egy európai cégnek.

Informatikus keresi digitális projektjét

És itt lépnek színre az informatikusok. Sokan mondják, hogy kevesen vannak, de azt nem említik, hogy konkrétan milyen területeken és hol. Az informatikának minimum két dimenziója van. Egyes szakemberek az operációs és alapvető rendszerekkel foglalkoznak, míg mások az üzleti dimenzióval, amely teljesen más kompetenciákat kíván. Más egy adatbázis-környezet bevezetése, vagy egy magas ügyfélélményt nyújtó rendelési felület elkészítése.

Tehát az a kérdés, hogy a digitalizációs törekvésekhez van-e elegendő, elérhető szakember, és nem az, hogy van-e informatikus. Erre a kérdésre egyértelmű választ ad a jelentés, mert megállapítja, hogy a hazai kis- és középvállalatok nehezen férnek hozzá olyan informatikai tudáshoz, melyek ezekhez a digitalizációs projektekhez szükségesek.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a képzett informatikusok szívesebben dolgoznak egy multinacionális vállalatnál, ahol szélesíteni tudják szakmai látókörüket, és folyamatosan indulnak a digitalizációs projektek, szemben egy kkv-nál, ahol egy kifutó fejlesztés után arra kényszerülnek, hogy a következő feladatra várjanak.

Nagyon nehezen tudják beszippantani pl. az iparral vagy kereskedelemmel foglalkozó hazai vállalatok az IT-szakemberek azon körét, akik képesek magas szinten megoldani a digitalizációs feladatokat. Elgondolkodtató tapasztalat, hogy mindezektől függetlenül a vállalatvezetők fejében erős az a megközelítés, hogy mindent saját erőből próbálnak megoldani. Sokszor mondják, hogy ez a forráshiányból adódik, de konkrétan érezhető a szemléletbeli hiány is.

► Pedig az Ipar 4.0 is arról szól, hogy informatika nélkül ma már nem létezik korszerű és hatékony gyártás. Akár a szemlélet is oka lehet annak, hogy az olyan korszerű informatikai megoldások, mint például a felhőalkalmazások, nehezebben terjednek el az iparvállalatoknál, mert az adatokat inkább cégen belül szeretnék tudni, és nem valamiféle ismeretlen tárhelyen őrizni?

A felhő azért is szemléletes példa, mert az értékelés szerint a kkv-k nincsenek nagyon lemaradva a nagyvállalatoktól. Mert miért is mennek felhőbe a nagyvállalatok? Azért, mert nagyon sok olyan technológia van, ami sokkal gyorsabban fejlődik a felhőben. Ha összeraknak egy digitális megoldást, akár egy iparirobot-alkalmazást a felhőben, akkor ahhoz már például lehet mesterséges intelligenciát, adatelemzést vagy predikciót társítani, és hosszan sorolhatók a lehetőségek. Ráadásul mindig a legújabb megoldásokat lehet használni, minden fejlesztés jóval gyorsabban megtörténik.

A piac előbb-utóbb kikényszeríti a hatékony működést, és azok a cégek fognak előnyhöz jutni, akik nem abban gondolkodnak, hogy mit birtokolnak, hanem, hogyan működnek: például hogyan lesz optimális az ellátási lánc, vagy hogyan lesz jobb az ügyfélélmény.

Ezek a vállalkozások egyszerűen több ügyfélre és bevételre tesznek szert, és egyre nehezebben maradnak piacon azok, akik erre nem fordítanak gondot. Nem azt mondom, hogy ez egy apokaliptikus változás lesz, ami hirtelen fog bekövetkezni, inkább egy hagyományos piaci fejlődésre számítok, ahol az új lecseréli a régit. Ebben a folyamatban természetesen az államnak is megvan a maga szerepe és felelőssége, de ez alapvetően a piac feladata. Vagyis ne várjunk arra, hogy majd valamilyen mágikus erő megoldja ezeket a problémákat.

► Melyek azok a legfontosabb IT-megoldások, amelyek a kis- és középvállalatok helyzetén érzékelhető javulást hozhatnak

Ha néhány pontot kell kiemelni, akkor az egyik meghatározó tényező a vállalati folyamatok digitalizálása és automatizálása. Szerintem egy vállalatnak úgy kell működnie, hogy a folyamatai minden munkavállalója előtt ismertek legyenek. Számos olyan ügyféllel találkozom, akik még mindig Excel-táblázatokat rakosgatnak össze annak érdekében, hogy döntési helyzetbe kerüljenek.

Automatizált folyamatok

A gyártás területén is számos lehetőség van az automatizálásra, bőséges az informatika tárháza. Különösen fontos, hogy egyértelmű legyen az adat definíciója. Mit értünk árbevételen, profiton, költségen, mikor érhetők el ezek a költségszámok, mikor van zárás stb. Ha ezeket pontosan meghatározzuk, akkor könnyebb összeállítani bármilyen riportot, és egyszerűbb adminisztrációs oldalon mesterséges intelligenciát, predikciót használva megalapozottabb üzleti döntéseket hozni.

Az energiahatékonyság fontosságát napjainkban talán nem is kell külön hangsúlyozni. Ma már egy felelősen és digitálisan működő vállalatnak kiemelt figyelmet kell fordítania az energiahatékony működésre és az ökológiai szempontokra is. Mivel a Kyndrylnek számos adatközpontja van, nekünk is ki kellett találnunk, hogy milyen eszközökkel tudjuk csökkenteni és gazdaságossá tenni az energiafelhasználást. Van egy olyan megoldásunk, mely intelligens vezérléssel képes jelentősen csökkenteni az áramfelhasználást. Szabadalmaztatott technológiák vannak ebben az alkalmazásban, és van olyan nagyvállalati ügyfelünk, aki éves szinten 200 millió Ft-os megtakarítást tud elérni ezzel a megoldással, és 2,3 tonnával tudja csökkenteni a karbonlábnyomát, miközben egy ilyen beruházás 1-1,5 év alatt megtérül.

► Ha az előbb az adatok definíciója került szóba, elkerülhetetlen az adatbiztonság kérdése. A digitális vállalatokat behálózó informatikai rendszerek védelme többnyire csak egy-egy nagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó kibertámadás után jut a vállalatok eszébe, és a hatékony kiberbiztonsági alkalmazásokkal nemcsak a kis- és középvállalatok, hanem olykor a nagyvállalatok is adósak.

Egyetlen olyan vállalat sincs, amely megengedhetné magának, hogy korlátlan számú IT-szakembert foglalkoztasson, még kevésbé IT-biztonsági szakértőt. A felhőalkalmazások előnye a kiberbiztonság területén is megmutatkozik. A szolgáltatóknál nem ritka, hogy ezresével vannak azok a szakemberek, akik folyamatosan monitorozzák a világhálót. Többször találkoztunk azzal, hogy házon belül próbálják megoldani a kibervédelmet, de mivel hiányzik a hozzáértő szakember, a cégek többsége felkészületlenül néz szembe egy kibertámadással. Ráadásul számos vállalatvezető úgy gondolja, hogy az ő cégét nem érheti támadás.

Itt is szemléletváltásra van szükség. El kell fogadni és fel kell készülni, hogy előbb-utóbb biztosan bekövetkezik egy informatikai incidens. Legfeljebb ennek formája és mértéke kérdéses. Történhetnek nagyon komoly nemzetközi szintű katasztrófák, de az is lehetséges, hogy megtámadnak bennünket egy ransomware vírussal, és letitkosítják, hozzáférhetetlenné teszik az adatainkat. Nagyon kevés vállalatnak van terve arra, hogyan tud helyreállni. Némely cég akár napokig is működik kibertámadás alatt is, de nem ritka az olyan vállalat, ahol csak néhány óra a rendelkezésre álló idő (például gyártási buffer), és ha nem sikerül helyreállni, akkor egész egyszerűen leáll a gyár. Ennek a költsége óriási, és elég, ha tízévente egyszer fordul elő.

► Melyek azok az információtechnológiai előnyök, melyeket egy kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező IT-szolgáltató, mint amilyen a Kyndryl is, biztosítani tud a hazai vállalatoknak?

Amiben a Kyndryl egyedülálló és kimagasló az informatikai szolgáltatók nemzetközi és hazai piacán, az a sajátos megközelítésünk. A beszélgetés során többször szóba került az optimális ellátási lánc fontossága.

Mi egy olyan technológiai láncot rakunk össze, amellyel csökkenteni tudjuk a digitalizációs projektek működési kockázatát. Ez tartalmazza a tervezést, a fejlesztést, a bevezetést, az üzemeltetést és a biztonságot.

Az üzemeltetés a vérünkben van, mert mi is napi szinten működtetünk informatikai rendszereket az egyszerűtől a bonyolultig, ezért úgy alkotjuk meg ezeket a rendszereket, hogy alacsony karbantartási igény mellett könnyen üzemeltethetők legyenek.

A Kyndryl szemléletére jellemző, hogy miközben az informatika komplexitását kínáljuk ügyfeleinknek, együtt gondolkozunk velük a valós üzleti problémáik megoldásán. Mert azt kell megoldani, és nem az informatika bonyolultságáról beszélni. Erős a lokális megközelítésünk, és idehaza is jelentős számban vagyunk jelen, emellett úgy alakítjuk ki megoldásainkat, hogy azok Magyarországon specifikusan használhatóak legyenek. Nemzetközi nagyvállalatként a régióban, a környező országok többségében is jelen vagyunk.

Nem egy ügyfelünk azért választ minket, mert a környező országokban szeretne terjeszkedni, és ott is elérhetők a helyi Kyndryl-megoldások. Nagy előnyünk, hogy széles technológiai partnerhálózattal rendelkezünk, szállítóink a legjelentősebb információtechnológiai szoftver- és hardvervállalatok. Kereskedelmi és technológiai kapcsolatunknak köszönhetően több területen közösen folytatunk fejlesztéseket. Ez előnyös a hazai vállalatoknak is, mert nem nekik kell erőforrásokat fordítani egy-egy bonyolultabb technológiai probléma megoldására, elvégzik helyettük azok a szakemberek, akiknek birtokukban van a szükséges tudás.

(Képek: Getty Images, Adobe Stock)