Fél évszázadon át megoldatlan geometriai sejtést sikerült igazolni
Az SZTE Bolyai Intézet, az ELKH Rényi Intézet, valamint a BME Matematikai Intézet kutatói mesterséges intelligencia segítségével igazolták Erdős Pál matematikus több mint 50 éve megoldatlan geometriai sejtését.

 

Az Ambrus Gergely, az SZTE Bolyai Intézet Geometria Tanszékének docense, intézetvezető-helyettes részvételével megvalósult projektben az elméleti matematikusok és a mesterséges intelligencia kutatóinak összefogására volt szükség: a bizonyítás a geometria, a Fourier-analízis, a lineáris programozás, a gráfelmélet, valamint a számítástudomány módszereit ötvözi. A sík legfeljebb mekkora hányada színezhető ki úgy, hogy két kiszínezett pont nem lehet pontosan egységnyi távolságra egymástól? Ezt a geometriai kérdést Leo Moser fogalmazta meg az 1960-as évek elején.

Erdős Pál sejtése szerint ez a hányad nem érheti el az ¼-et. A problémával kapcsolatban számos kutatócsoport publikált már részeredményeket, amelyek a kezdeti 0.2857-es sűrűség-becslést az elmúlt 60 évben fokozatosan 0.2544-ig élesítették. Ambrus Gergely (Szegedi Tudományegyetem és Rényi Intézet), Csiszárik Adrián (Rényi Intézet és Eötvös Loránd Tudományegyetem), Matolcsi Máté (Budapesti Műszaki Egyetem és Rényi Intézet), Varga Dániel (Rényi Intézet) és Zsámboki Pál (Rényi Intézet) új eredménye szerint a kérdéses sűrűség nem haladhatja meg a 0.247-et.

Az aktívan kutatott kérdéskört az elmúlt évtizedekben számos módszerrel vizsgálták. Az Ambrus és Matolcsi által korábban alkalmazott megközelítés F. Vallentin és F. M. Oliveira Filho munkájára építve az eredeti diszkrét geometriai kérdést Fourier-analízis segítségével alakítja át egy lineáris programozási problémává. Ennek köszönhetően sikerült az előzőleg ismert legerősebb becslést bizonyítaniuk, de az Erdős által sejtett 0.25-ös korlát elérése továbbra is távolinak tűnt.

A sejtés bizonyításához szükséges első áttörést az hozta, hogy a kutatók Varga Dániel ötlete alapján kidolgozták a korábban alkalmazott elméleti módszerek egy közös általánosítását. Ennek segítségével egy keresési feladattá redukálták a problémát: Erdős sejtésének bizonyításához elegendő lett egy bizonyos, speciális tulajdonságokkal rendelkező síkbeli ponthalmazt megtalálni. Az elvárt tulajdonságok túl összetettek ahhoz, hogy papír és ceruza segítségével reális legyen a megfelelő ponthalmaz megtalálása.

Ezért a keresési problémát a mesterséges intelligencia módszereinek alkalmazásával oldották meg. Ehhez a Rényi Intézet nagy számítási kapacitású számítógépeit vették igénybe, amelyeket a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) biztosított. Több hónapnyi intenzív kísérletezést követően a számítógép-hálózat végül egy hetes keresés során talált egy 23 pontból álló alakzatot, amely alkalmas volt a sejtés bizonyítására.

Az intézmények és a tudományterületek közötti sikeres együttműködést a kutatók a továbbiakban is folytatják, céljuk a sík színezéseihez kapcsolódó további problémák vizsgálata.

 

| Forrás: SZTE | Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Háromdimenziós tervezéssel végeznek állkapocshelyreállító műtéteket
Akár teljesen új állcsontot is kaphatnak a Semmelweis Egyetemen azok, akiknek daganatos megbetegedés miatt károsodott az állkapcsa. A daganatműtét során eltávolítják az állkapocs egy részét – a csontot, fogakat, lágyrészeket – majd a beteg saját szárkapocscsontjának egy darabjával pótolják a hiányzó részeket.
VARINEXPO3D Tech Konferencia és Kiállítás a 3D technológiák és a digitalizáció jegyében
Szeretettel meghívjuk a VARINEX szervezésében megrendezésre kerülő additív gyártásról, 3D technológiákról és digitalizációról szóló VARINEXPO3D Tech Konferenciára és Kiállításra.
A szakértő tanácsai a NIS2-kompatibilis adatvédelemhez
Többmillió eurós bírsággal is járhat, ha egy szervezet nem tesz eleget a nemrég hatályba lépett NIS2 feltételeinek. A szabályozás összetett és számos területre kiterjed, az érintetteknek pedig már nincs sok idejük megtenni a szükséges lépéseket.
Sokkal átgondoltabb hulladékgyűjtésre van szükség
Ahhoz, hogy megoldjuk a közeljövő „műanyaghulladék-éhségét”, a szemetet hulladékká, lehetőleg magas minőségűvé kell transzformálnunk minél nagyobb mennyiségben. Ehhez pedig sokkal szofisztikáltabb hulladékgyűjtésre van szükség.
Magyar matematikusok értek el áttörést a biológiai formák geometriai leírásában
A HUN-REN és a BME által alapított Morfodinamika Kutatócsoport és az Oxfordi Egyetem matematikusai egy új, univerzális formaosztályt fedeztek fel.