A Peugeot, amely társvállalataival megnyitotta Európa legnagyobb hidrogén tüzelőanyagcella-gyártó üzemét, határozott lépéseket tesz a hidrogén belső égésű motorokban történő felhasználása felé, ugyanakkor a cég vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy a hidrogéntechnológiák elérhessék a kritikus tömeget, éveken át tartó, jelentős kormányzati elköteleződés szükséges.
Carlos Tavares, az autógyártó-csoport vezérigazgatója szerint a környezetbarát mobilitás szempontjából "négy technológia között fog eldőlni a verseny: ezek az üzemanyagcella, az akkumulátoros elektromos járművek, a szintetikus üzemanyagok, valamint a hidrogénüzemű belső égésű motorok". A hidrogén-tüzelőanyagcella és a hidrogénüzemű belső égésű motorok ugyanazt az energiahordozót használják, párhuzamos fejlesztésük és bevezetésük hosszú távon költséghatékony, praktikus alternatívát jelenthetnek a benzin- és dízelmotorokkal, a hibrid rendszerekkel, valamint az akkumulátoros elektromos hajtásláncokkal szemben – érvelt a szakember a Peugeot hidrogénalapú fejlesztései mellett.
Miután a Peugeot annak idején úttörőként kezdett hozzá a hidrogén-ökoszisztéma fejlesztéséhez, most tovább erősíti ez irányú stratégiáját – írták. Emlékeztetnek arra, hogy 2021. december 13-án mutatták be az e-Expert Hydrogen könnyű haszonjármű szériaváltozatát. A középkategóriás áruszállító hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtáslánccal szerelt (FCEV) kivitele azóta sem szerepel a tradicionális autóipari szereplők kínálatában.
A tervek szerint 2024-ben már évi ötezer ilyen autót gyártanak a cég 2440 embert foglalkoztató gyárában, a franciaországi Hordain-ben. A járművekbe beépített tüzelőanyag-cellák Európa legnagyobb ilyen profilú üzemében: az egymilliárd euróból épült SymphonHy gigagyárban készülnek. Ezt december elején adta át a franciaországi Saint-Fons-ban a Symbio, a Stellantis érdekeltsége. A Stellantis a Forvia, a Michelin és a Peugeot anyavállalata is. A jelenleg 16 ezer, 2026-tól már 50 ezer darabos éves gyártókapacitású gyár a francia üzemanyagcellás furgon és testvérmodelleinek kiszolgálására jött létre.
2028-ra megépül a második gigaüzeme, amivel kapacitása 100 ezer darab lesz, amit 2030-ra a Symbio észak-amerikai tevékenységeit is kibővítve megdupláznak. A Peugeot e-Expert Hydrogen teljes értékű plug-in hibrid modell, amelyben a szokásos belső égésű motor szerepét veszi át az üzemanyagcella. A 10,5 kilowattóra kapacitású akkumulátor 50 kilométerre elegendő energiát tárol, majd a 45 kilowattos üzemanyagcella és a fedélzeten tárolt 4,4 kilogramm hidrogén további 350 kilométer zavartalan megtételét teszi lehetővé. A Peugeot és társvállalatainak célkitűzése, hogy 2030-ra európai eladásaik 100 százalékát emissziómentes modellek tegyék ki.
2030-ra évi 110 millió tonnára nő a globális hidrogéntermelés
A globális hidrogéntermelés 2030-ra a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik - állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya. Az előrejelzésük szerint a zöld hidrogén projektek kapacitása 2030-ra 119 gigawattra (GW) nő, amely mintegy fele a kormányzati vállalásoknak, és ötöde annak a szintnek, amellyel tartható lenne a Párizsi Klímacsúcson meghatározott 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés. Szakértők szerint a következő évtized kritikus lesz a hidrogénipar számára, különösen a zöld hidrogéntermelés, és ezáltal a szén-dioxid-mentesítés területein várható jelentős előrelépés. A Roland Berger szakértői szerint 2030-ra a tiszta hidrogén aránya elérheti a 12 százalékot.
A jelentésben hangsúlyozzák: a hidrogénstratégia sikere azon múlik, hogy sikerül-e olyan gazdasági keretet megalkotni, amely a tiszta hidrogént megfizethető alternatívává teszi. Pozitív példaként hozzák fel az Egyesült Államokban a zöld átmenetet támogató szabályozást (Inflation Reduction Act), amely adókedvezményekkel támogatja a tiszta hidrogén előállítását, valamint Európában a fenntartható repülési üzemanyagok és az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kvóták meghatározását, amelyek megbízható piacot teremtettek a hidrogén számára. Az évtized hátralévő részében a központi feladat egy strukturális keret létrehozása, mert az elszigetelt ösztönzők és szabályozások elszigetelt projektekhez vezetnek .
| Nyitókép: Stellantis Media
Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.
