Építőipar 4.0 - tudják, mégsem teszik
Az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében - állítja a Roland Berger német stratégiai elemző és tanácsadó cég tanulmánya.

 

A vállalat szakértői Németországból, Ausztriából, és Svájcból 40 építőipari vállalat és építőanyag beszállító cég véleményét kérdezték a digitalizációban rejlő potenciálról, és arról, hogyan haladnak az alkalmazásával. A felmérés azt mutatja, hogy az építőipari vállalatok kevesebb mint 6 százaléka használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig.

Németországban az iparág termelékenysége mindössze 4 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben a teljes német gazdaság termelékenysége 11 százalékkal nőtt ugyanazon időszak alatt, köszönhetően az ipar 34 százalékos és a másodlagos szektor 27 százalékos növekedésének.

A Roland Berger tanulmány négy kulcselemet határozott meg – a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése –, amelyeket kivétel nélkül alkalmazniuk kell a vállalatoknak az értéklánc teljes folyamatában a termelékenység maximalizálásához.

Az elemzés rámutatott, hogy az Építkezés 4.0 -t támogatandó és megkönnyítő több szoftvert és applikációt fejlesztettek már ki. Ezek a szoftverek akár 10 százalékot is lefaraghatnak a költségekből a beszerzés területén, amely leginkább gátja a digitális fejlődésnek. Az építőipari logisztikában pedig szoftveres segítséggel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van.

Az ilyen just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség, éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik. Ez most a munkaidejük akár 70 százalékát is kitöltheti. Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitás-kihasználás optimalizálásában.

A tanácsadó cég kiemelte a mobilalkalmazások jelentőségét is, amelyekkel az építőipari szereplőik teljes körűen kielégíthetik a megrendelők esetlegesen váltakozó igényeit. Az épület információs modell (BIM) pedig már most kiemelten fontos az építőiparban lehetővé téve a digitális szimulációt az építkezés előtt, csökkentve a tervezési hibákat és potenciális extra költségeket. A modell használatát néhány európai országban az állami infrastruktúra beruházások esetében ma már kötelezővé tették, 2020-tól Németországban is az lesz.

Egy elemzés szerint az MI már most kézzelfogható eredményeket hoz
A Kyndryl közzétette második, éves Kyndryl Readiness Report (Felkészültségi jelentés) című tanulmányát, amely 21 ország 3 700 felsővezetőjének válaszain alapul. Az eredmények egyszerre tükröznek lendületet és önreflexiót.
Új megoldások az AI-adatközpontok energiaigényére
Az ABB az NVIDIA-val együttműködve felgyorsítja a gigawatt-nagyságrendű, következő generációs adatközpontok fejlesztését. Az innováció középpontjában a jövőbeni, AI-alapú terhelésekhez elengedhetetlen, nagy hatékonyságú, csúcstechnológiájú, skálázható áramellátási megoldások fejlesztése és bevezetése áll.
Túlélni a zsarolóvírust – hogyan lehet a kiberreziliencia versenyelőny?
A zsarolóvírus-támadások nem csupán technikai fennakadásokat vagy átmeneti anyagi veszteségeket okoznak – hanem akár egy teljes vállalkozás bukását is jelenthetik. A siker kulcsa egyre inkább az, hogy a cégek mennyire képesek megelőzni a bajt, illetve helyreállni belőle.
Európa legmodernebb papírgyárában tanulhatnak a jövő szakemberei
A digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia világát hozza közel a fiatalokhoz a Vajda-Papír a papíripari szakképzési programban, amelynek célja, hogy a diákok valódi ipari környezetben, Európa legmodernebb papírgyárában sajátítsák el a papírgyártás szakmai alapjait.
Kevesebb anyag, kisebb lábnyom - hazai innováció a műanyaggyártásban
A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent. Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.