A tervezés egyszerűsítése érdekében a vezérlőrendszerekért felelős osztály úgy döntött, hogy a zenon szoftverplatform segítségével egységesíti a rendszereket. Mindez növeli a megbízhatóságot és biztosítja a repülőtér autonómiáját. Lao-ce mondta azt, hogy: „Az ezermérföldes utazás is az első lépéssel kezdődik.” Egy légitársaság utasai számára az első lépés a repülőtérre érkezést jelenti. A repülőterek intermodális közlekedési csomópontok, amelyek a szárazföldi és a légi forgalmat kapcsolják össze. Feladataik közé tartozik az utasok és áruk érkezésének, indulásának és tranzitjának feldolgozása, valamint a repülőgépek mozgásának irányítása a levegőben, illetve a földön. A repülőterek gyakran nagyon nagyok, és szinte biztosan komplex rendszerek – nem utolsósorban a megnövekedett biztonsági követelmények miatt.

Az irányítótoronnyal közvetlenül érintkezve minden repülőgépet lépésről lépésre kell elvezetni a kapujához vagy a startpozícióhoz. Ezt egy átfogó, kifinomult levegő-föld fényrendszer (AGLS) támogatja. Az utasok kezelése is hasonlóan összetett feladat – a check-in pultnál kibocsátott összes utazási dokumentumtól egészen a biztonsági ellenőrzésekig és a kapuk előtti átvizsgálásig. A feladott poggyászt ezenkívül nyilvántartásba kell venni, ellenőrizni, illetve a megfelelő repülőgépekre és átvételi állomásokra kell szállítani azokat. A repülőtéri épületeken belül ezeket a feladatokat általában egy automatizált poggyászkezelő rendszer (BHS) látja el.

Fontos repülőtér számtalan feladattal

A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér (BUD) – köznyelvi nevén „Ferihegy” – Magyarország fővárosának nemzetközi repülőtere. Mindössze 16 kilométerre (tíz mérföldre) fekszik Budapest központjától. A COVID előtt, 2019-ben több mint 16 millió utas használta a repülőteret üzleti vagy szabadidős utazásokra. A magánkonzorcium által üzemeltetett BUD egyben fontos teherszállítási repülőtér is. A BUD Cargo City az ország központi légi áruszállítási csomópontja. Mivel Magyarország NATO-tag, legnagyobb nemzetközi repülőtere katonai célokat is szolgál, így a BUD-nak egész évben, éjjel-nappal üzemelnie kell.

Heterogén rendszerkörnyezet

Amióta 1950-ben utasszállító repülőtérként megnyílt, a BUD-ot gyakran kibővítették, újratervezték és modernizálták. E frissítések sokszor változatlanul hagytak néhány meglévő telepítést és rendszert. A különböző átalakítási vagy bővítési szerződések között gyakran évek teltek el, és különböző vállalkozóknak ítélték oda a munkákat. Mindez egy nagyon heterogén rendszert eredményezett a repülőtér AGLS- és BHS-rendszerei esetében. Ez a heterogenitás a különféle szabályozási rendszerekre is kiterjedt. „Az üzemeltetéshez és a felügyelethez összesen hat SCADA-rendszerünk volt – mondja Kulcsár Géza, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vezérlőrendszerekért felelős csoportvezetője. – Csak a BHS számára nem kevesebb, mint négy rendszer van használatban.”

A műveletek és a karbantartás leegyszerűsítésének igénye

A használt rendszereket különböző rendszerintegrátorok valósították meg az egyes telepítések során. Ebből következően csak a meghatározott, szűk célokhoz szükséges speciális interfészekkel rendelkeztek. Minden rendszer saját, egyedi vizualizációval rendelkezett. Működés közben az ember-gép interfészek (HMI) eltérő megjelenése és működése is képes volt zavart okozni, ami a félreértelmezés további és szükségtelen kockázatát is maga után vonta.

A következetesség hiánya azt is eredményezte, hogy a karbantartó személyzetet minden elszigetelt alkalmazásra ki kell képezni. A módosításokhoz viszont a rendszerintegrátorokhoz kellett fordulni. A támogatást azonban gyakran nehezen kapták meg, mert e cégek egy része megszűnt, vagy távoztak a repülőtéri létesítményeket ismerő alkalmazottak. „Gyakran komoly kihívást jelentettek még az olyan egyszerű feladatok is, mint az operációs rendszer frissítése – emlékszik vissza Kulcsár Géza. – Rendszeresen előfordultak meghibásodások a részrendszerekben.”

Szabványosítás a zenon segítségével

Teljesen érthető, hogy mindezen kihívások a rendszerek szabványosítására ösztönözték a munkatársakat. A cél nem az összes rendszer teljes integrációja, hanem az AGLS-en és a BHS-en belüli rendszeregyesítés volt. A rendszer kiválasztási folyamatára való felkészülés érdekében a budapesti repülőtér vezérlőrendszer-szakértői tanulmányt készítettek az összes szóba jöhető vezérlő- és vizualizációs rendszer előnyeinek és hátrányainak összehasonlításával. A valós működés tapasztalatait vették figyelembe.

A 2010 óta használt SICAM-230 mutatta a legjobb stabilitást, és a legkevésbé volt hajlamos a leállásokra. Az eredeti beszállító azonban már nem nyújt műszaki támogatást a szoftverhez, így egy alternatív szoftverterméket javasolt, ami viszont nem felelt meg a repülőtér sajátos követelményeinek, ezért azt korán elvetették. A SICAM-230 magja a COPA-DATA zenon szoftverplatformja. Kulcsár Géza a COPA-DATA-hoz fordult, amely egy hardverfüggetlen és nem konszolidált osztrák szoftvergyártó Salzburg városából.

Alacsony kockázatú szoftvercsere

A BUD szakemberei első lépésként átalakították az AGLS-vezérlőrendszereket. Az összes vezérlési technológiát lecserélték, beleértve a tizenkét redundáns vezérlőegységet (PLC) és a kapcsolódó perifériákat. Csak a teljesítményelektronika maradt érintetlen. A rendszer 30 000 adatponttal rendelkezett. A zenon felhasználásával ezenkívül egy fölérendelt irányítási rendszert hoztak létre, ami egy átjárót is tartalmaz a repülőtéri radarrendszerhez (ARS). „Csak hat óránk volt a teljes AGLS átállítására és az élesbeállításra, amit külső segítség nélkül végeztük el – magyarázza Kulcsár Géza. – A zenon nyitottságának és könnyű kezelhetőségének köszönhetően ez egyáltalán nem okozott gondot.”

A SICAM-230 használatával szerzett tapasztalatok a későbbi módosítások során is értékesnek bizonyultak. „Az adatpontlista importálásától a rendszer üzembe helyezéséig mindössze 16 percre van szükségünk, ami sok időt hagy az intenzív tesztelésre” – mondja Kulcsár Géza. Hangsúlyozza, hogy a zenon gyors újratöltési képessége is jelentős előnyökkel jár, különösen az AGLS esetében: „Mivel szimulációval tesztelhetjük a módosításokat, a változtatások végrehajtása nem tart tovább három másodpercnél.” Az összes rendszerparaméter a zenonban történő teljes rögzítése lehetővé teszi, hogy két percen belül visszatérjenek az előző állapothoz. Ezek a rendszertulajdonságok a budapesti repülőtér vezérlőrendszereinek zökkenőmentes évenkénti korszerűsítését teszik lehetővé.

Rugalmasság és gyorsaság

A Budapest Airport irányítórendszerekért felelős mérnökei a zenon nagy rugalmasságából is profitáltak. A több mint 400 külső féltől származó rendszerhez és komponenshez való natív illesztőprogramok és interfészek a gyártók hihetetlenül széles választékától származó PLC-k, meghajtók és érzékelők integrálását könnyítik meg. Hasonlóan nagy rugalmasságot biztosítanak a zenon projekttervezési lehetőségei. A zenon elve a „paraméterezés, nem programozás”. Könyvtárakat tartalmaz intelligens objektumokkal, amelyek segítségével képeket, funkciókat és ezek kombinációit lehet létrehozni. A rendszerben bárhol újrahasznosíthatók, és a paraméterek beállításával egyedi célra adaptálhatók, ezért ezeket elegendő központilag tárolni és karbantartani. A változtatásokat csak egyszer kell végrehajtani, és minden releváns alprojektben automatikusan, minden további intézkedés nélkül hatályba lépnek.

Egységes vizualizációs koncepció

A zenon mindezen tulajdonságai jelentősen felgyorsítják a mérnöki munkát, ugyanakkor néhány hírhedt hibaforrást is kiküszöbölnek. A BHS megújítása során a legtöbb munkát az adatpontlista létrehozására kellett fordítani, mivel a vezérlőrendszer dokumentációjában található információk egy része nem korrelált a valósággal. „A zenon segítségével mindössze két hét alatt tudtuk elkészíteni a több mint 1 000 szállítószalaggal rendelkező BHS vizualizációját – magyarázza Kulcsár Géza. – A konfigurációhoz a standard zenon verziót használtuk, és nem kellett egyetlen kódsort sem írnunk.”

A jövőt már a zenonnal tervezik

A zenon-alapú megoldások hatékonynak és eredményesnek bizonyultak a mindennapi működésben. A rendszer stabilitása eddig ismeretlen szintre emelkedett. Hasonlóképpen, az adaptációk és módosítások elvégzésére fordított erőfeszítések is jelentősen lecsökkentek. A repülőtéri csapatnak többé nem kell harmadik fél támogatására támaszkodnia. A szabványosított képernyők ezenkívül jelentősen leegyszerűsítették a rendszer kezelését.

Kulcsár Géza ezen fejlesztéseken felbuzdulva most azt tervezi, hogy a zenon segítségével a repülőtér épületautomatizálási és áramellátó rendszereit is integrálja. „A zenon nagy előnyének tartom, hogy hétfős csapatunk most már az összes technológiát a saját kezében tartja – mondja. – Ez a COVID-19 világjárvány idején a nem vállalati személyzet hozzáférési korlátozásai ellenére is megkönnyítette a működési készenlét biztosítását.”