Számos autógyártó kényszerülhet bizonyos modellek, modellváltozatok és meghajtások megszüntetésére, illetve a szabályozásban előirányzott büntetési tételek miatt azok egy részének vagy egészének beépítésére az új autók áraiba, ami markáns áremelkedéseket hozhat. Ennek hatásai alól még olyan, a zöld autózás szinonimájának tekintett autómárkák sem tudnak teljesen mentesülni, mint az Európában több mint 75%-ban környezetbarát, elektrifikált autókat értékesítő Toyota, vagy a japán gyártó prémium márkája, a kontinensen 99%-ban részben vagy teljesen elektromos autókat eladó Lexus.
A megoldás az áremelkedés megúszására az ügyfelek részéről a tervezett újautó-vásárlások előre hozása lehet, hiszen így nem csupán a mostani áron juthatnak új autójukhoz, de az év végéig számos márka, így a Toyota és Lexus is komoly kedvezményt kínál azon készleten lévő modelljeire és modellváltozataira, amelyet 2025-től már magasabb áron kellene adnia. Ezzel 2024. december 31-ig autójukat megvásárló ügyfelek kétszeresen is nyerhetnek: egyrészt alacsonyabb áron juthatnak új autójukhoz, másrészt növekszik annak későbbi maradványértéke a használtautó-piacon.
Bírság vagy fejlesztés, lehet választani?
2025. január 1.-től új, nagyon szigorú CAFE-előírások lépnek életbe az új autókra, amelyeket szinte egyetlen jelenleg kapható belsőégésű motorral szerelt jármű sem tud teljesíteni, de még a legtöbb egyébiránt környezetbarát lágy hibrid elektromos és öntöltő hibrid elektromos autót (kivéve a kisebb méretűeket) kihívás elé állítja. A gyártóknak vagy bírságot kell majd fizetniük, ami eladott autónként akár több ezer eurót is elérhet (azaz forintosítva többszázezertől a többmillió forintig terjedhet), vagy a gépjárműveket olyan technológiákkal kell felszerelniük, amelyek csökkentik a károsanyag-kibocsátást – ami megnöveli az autók árát. Egy tipikus családi autó esetében, amelynek szén-dioxid-kibocsátása körülbelül 140 g/km, a gyártónak közel 5000 eurós bírsággal kell számolnia.
Erre az autógyártók többféleképpen reagálnak: egyrészt elkezdik korlátozni a magas bírsággal járó modellek és változatok elérhetőségét (azaz megszüntetik azokat a kínálatukban), másrészt, ha el szeretnék kerülni a veszteséges működést, amely megakadályozná a jövőbeni fejlesztésekbe való befektetést is, akkor a továbbra is forgalmazott, az előirányzott emissziós értéket meghaladó kibocsátású modellek esetében a várató büntetés egy részét vagy egészét kénytelenek beépíteni az új autók árába, ami markáns áremelkedést hozhat a piacon. Aki tehát új autó vásárlását tervezi a közeljövőben, érdemes azt még 2024. december 31-ig megtennie, mivel az elemzői várakozások szerint az autók ára – mind az újaké, mind a használtaké – 2025-ben jelentősen emelkedni fog.
Szén-dioxid-kibocsátási korlátozások az EU-ban
Az EU átfogó célja a gazdaság egészére vonatkozóan az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig a klímasemlegesség elérése. Kifejezetten az autóiparra vonatkozó célkittűzés, hogy az EU járműparkjának (személygépjárművek és kisteherautók) átlagos éves szén-dioxid-kibocsátási szintje 2021-hez képest a következő mértékben csökkenjen:
Mit jelent ez a gyártók számára?
A határértékek túllépése esetén az autógyártóknak súlyos pénzügyi szankciókkal kell szembenézniük, 95 euró minden egyes g/km szén-dioxid-kibocsátás után, amennyivel az újonnan forgalomba helyezett autó gyári értéke meghaladja a határérétket. Például, ha egy gyártó 2025-ben a jelenlegi 118 g/kilométeres határértéknek megfelelő személygépjárművet kínál, akkor minden egyes ilyen eladott autó után 2280 eurós bírságot kell fizetnie. Egy tipikus családi autó esetében, amely körülbelül 140 g/km szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik, a gyártóra kiszabott bírság közel 5000 euró lesz (a jövedéki adóval együtt). Ez persze a gyakorlatban nem pontosan így működik, mert az EU az autógyártó átlagos flottaszintű kibocsátását vizsgálja majd.
Megnézik, hogy melyik kibocsátású autóból pontosan mennyit adott el az évben, és az így kapott súlyozott átlagot alapján derül majd ki, hogy kell-e a gyártónak büntetést fizetnie, és ha igen, pontosan mennyit. Ennek eredményeképp, ha egy gyártó jól meg tudja becsülni, hogy mennyi a határértéknél alacsonyabb emissziójú autót értékesít, akkor dönthet úgy, hogy ezt figyelembe veszi, és a határértéket meghaladó emissziójú autók esetében nem a teljes büntetési tételt jeleníti meg az autó árában, ez azonban a jelenlegi turbulens piaci helyzetben viszonylag kockázatos, ezért az első években várhatóan előre beárazzák ezen autók esetén a teljes összeget.Az azonban minden gyártó számára egyértelmű, hogy 2025-től:
Ezek, akár közvetlen, akár közvetett módon (a fejlesztésekre fordítandó erőforrások kitermelésének szükségessége miatt) középtávon növelni fogják az új autók árát, hosszútávon ugyanakkor, az új technológiák méretgazdaságossági szintjének elérésekor ez várhatóan kisimul majd. A japán autógyártó mára közel 30 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesített világszerte, ami több, mint az összes többi autógyártó elektrifikált értékesítése összesítve. A CAFE szabályozás eredményeképp autógyártók sora lesz kénytelen követni a már eddig is az autóipari zöldülés motorjaként szolgáló Toyotát, és a piaci igényekhez és az infrastruktúra elérhetőségéhez igazodóan növelni az alacsony és zéró kibocsátású járművek értékesítését. Ebben az évtized végéig kiemelt szerepet kapnak majd az alábbi meghajtási láncok.
Öntöltő hibrid elektromos autók
Már most is nagy piaci részesedéssel rendelkeznek, nem igényelnek új infrastruktúrát és hatékonyan használják az értékes erőforrásokat, amit a legjobban talán az 1-6-90 elv demonstrál: ugyanannyi kobalt és lítium felhasználásával, mint amennyi egyetlen akkumulátoros elektromos autó előállításhoz szükséges, hat plug-in hibrid elektromos vagy kilencven öntöltő hibrid elektromos autót lehetne gyártani. A hibrid elektromos autók azonnal és nagymértékben segítenek csökkenteni a gyártó átlagos károsanyag-kibocsátását – a hibridek körülbelül 30 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos autók – még akkor is, ha még a legtöbb öntöltő hibrid elektromos autó sem teljesíti a CAFE 2025-ös határértékeket.
Plug-in hibrid elektromos autók
Nagy a potenciáljuk a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. 60-80 km-es (a Toyota és Lexus modellek esetében akár 100 km-es, a gyártó által bejelentett, hamarosan érkező új technológia esetén pedig nemsokára akár 200 km-es) tisztán elektromos hatótávolságukkal üzemanyag-fogyasztás nélkül, emissziómentesen használhatók a napi ingázás során, ugyanakkor a hosszabb utaknál sem korlátozott a hatótávuk. A plug-in hibrid elektromos autók emellett az öntöltő hibrid elektromos autókhoz hasonlóan magas maradványértéket kínálnak.
Akkumulátoros elektromos autók és hidrogén üzemanyagcellás autók
Az infrastruktúra korlátossága miatt Európában a hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók elterjedtsége még marginális, és rövidtávon csak lassú emelkedés várható, hosszútávon azonban komoly potenciált rejtenek magunkban. Az akkumulátoros elektromos járművek esetében infrastruktúra tekintetében jelenleg sokkal jobb a helyzet a kontinensen. Amennyiben egy autógyártó eladásaiban 30%-ot, vagy annál többet tesznek ki az elektromos autók, az 2025 és 2029 között már elkerülhetővé teszi számára, hogy elkerülje a belső égésű autók értékesítéséért kiszabott büntetéseket, ettől azonban még messze vagyunk.
Jelenleg az akkumulátoros elektromos autók a magyar új személyautó piac nagyságrendileg csupán 7,2%-ét százalékát teszik ki, a haszongépjárművek körében pedig ennél is alacsonyabb az arányuk. Az akkumulátoros elektromos járművek értékesítésének növelése széles körű tájékoztató kampányokat és nagyobb infrastrukturális beruházásokat igényel, amiből az autógyártók mellett a piac többi szereplője mellett a szabályozó, jogalkotó szerveknek is fontos volna kivenni a részüket.
A hosszú távú lízing előnyös az elektromos autók vásárlói számára, mivel az EV-technológiák gyorsan fejlődnek, és az autók 2-3 évente történő cseréje lehetővé teszi a legújabb fejlesztések használatát.Fontos szerepe lesz az akkumulátoros elektromos és egyéb zéró emissziós technológiák térnyerésének elősegítésében a hagyományos autók értékesítésének korlátozásának, tulajdonképpen a CAFE szabályozás is ezt célozza.
A kishaszonjárművek esetében jelenleg még problémát jelentenek a korlátozott technológiai lehetőségek, városi használatra szánt megoldások már széles körben elérhetőek, a nagyobb hatótávú logisztikai feladatok ellátására azonba még korlátozott mértékben érhető el emissziómentes közúti megoldás. Ettől függetlenül a benzin- és dízelmotorokat itt is egyre inkább elektromos hajtásláncok fogják felváltani. Az akkumulátoros elektromos autók piaca tehát folyamatosan növekszik, de 2025 és 2029 között várhatóan korlátozott marad.
Mi az a CAFE?
A CAFE, vagyis a Clean Air For Europe (Tiszta levegőt Európának) program egy 2008 óta működő uniós program, amelynek célja a közlekedés CO2-kibocsátásának csökkentése. A CAFE-előírások bevezetésének célja, hogy 2030-ig 23 százalékkal csökkentse a közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását (2005-höz képest). A határértékek kiszámításánál a mérési módszereknek az NEDC-ről a WLTP-re történő változása 15 százalékkal szigorítja a tényleges határértéket. Ennek eredményeképpen az a szint, amelynél a gyártóknak nem kell bírságot fizetniük a túlzott kibocsátás miatt, 118 grammról 94 gramm CO2-re csökken megtett kilométerenként.
A CAFE-ban előirányzott emissziós határértékek:
Fontos! A CAFE nem azonos az EURO 7-tel.
A CAFE még nem az új kibocsátási szabvány, így továbbra is lehet majd olyan autókat értékesíteni, amelyek túllépik a határértéket, ugyanakkor ezek után a gyártóknak büntetést kell majd fizetniük, amelyet várhatóan részben vagy egészben kénytelenek lesznek megjeleníteni az új autók árában. A jelenlegi rendelet 2025 és 2029 között új határértékeket határoz meg. A 2019/631/EK rendelet CO2-kibocsátási előírásokat állapít meg az új személygépjárművekre és könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan, és hatályon kívül helyezi a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendeletet. Az új Euro 7-es szabvány 2030-ban lép hatályba.
| illusztrációk: Toyota Central Europe - Hungary
