Digitális megoldásokkal a vízgazdálkodás is hatékonyabb lehet
A vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a víziközmű-hálózattal kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést – derül ki a Schneider Electric új, amerikai döntéshozók körében végzett felméréséből.

 

Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 ezer vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.

Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak.

Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben. A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.

Eltérő prioritások

A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.

 

A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet | Forrás: SE

 

Ezt, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.

„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét” – hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.

A digitális megoldások megtérülnek

Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják. A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.

Texasban működik

2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.

 

| Nyitókép: Adobe Stock

A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.