A téli olimpiára nemcsak a sportolók, hanem a kiberbűnözők is csúcsformába lendülnek – figyelmeztetnek az ESET kiberbiztonsági szakértői. A világ legnagyobb sporteseményei évről évre mágnesként vonzzák az online csalókat, akik pontosan tudják: ahol szurkolók, jegyek, utazás és exkluzív tartalmak vannak, ott könnyebb lehet átverni az embereket.

Az NFC-alapú mobilos támadások száma 87%-kal nőtt, a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma pedig már 2025 vége előtt meghaladta a teljes 2024-es értéket – ez derült ki az ESET legújabb kiberfenyegetettségi jelentéséből.

A kibervédelmi és üzleti vezetők napirendjén már az AI szerepel az első helyen, amikor a kibervédelmi költségek és erőforrások elosztásáról, a szakemberhiány kezeléséről, valamint a szervezeti rugalmasság és ellenállóképesség erősítéséről van szó.

Ha az adataink ellopásáról van szó, a legtöbbünknek valószínűleg a klasszikus adathalász üzenetek – például a NAV, a Netflix vagy a futárszolgálatok nevében érkező hamis levelek – vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó, telefonon próbálkozó csalók jutnak az eszünkbe.

25 évvel ezelőtt a Mátrix című mozifilmben óva intettek attól, hogy emberek végezzék el azt, amire a számítógépek képesek. A gépek uralma még nem jött el, de azóta már gyakran felmerülő kérdés, hogy mely munkákat és feladatokat érdemes átadni a mesterséges intelligenciának.

Az elmúlt évek digitális forradalmának köszönhetően az adatkezelés kritikus fontosságú kérdés lett minden vállalat működésében. Azonban nagyon kevés az a cég, ahol az információkat megfelelő és hatékony protokollok mentén kezelik, ami nemcsak az üzleti hatékonyságra van negatív hatással, de az adatvagyont is veszélyezteti.

Több ezer hazai cég működését alakítja át az idén hatályba lépett NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv. Az EU működése szempontjából nélkülözhetetlen iparágakat is lefedő új szabályozás közvetetten munkavállalók százezreit is érintheti Magyarországon.

A G DATA CyberDefense szerint a mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb veszélyt jelent az IT-biztonságra. 2024-ben növekedni fog az adathalászlevelek minősége és hatékonysága, és számíthatunk hamis fényképek, videók, álláspályázatok vagy akár „tudományos” dolgozatok nagyszámú megjelenésére.

2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat.

Hiába védjük csúcstechnológiával a saját rendszereinket, ha olyan beszállítókkal dolgozunk, akik nem fordítanak elég figyelmet a kibervédelemre és az üzletfolytonosság fenntartására.