A korábbi évekhez hasonlóan a cégek többsége 2024-ben is megvalósította az ígért bérfejlesztést, sőt, végül többen emeltek a fizetéseken, mint ahányan eredetileg tervezték. Az idei évre vonatkozó prognózisokban azonban már szerényebb tervek láthatóak.

A HR szakma Magyarországon is egyre inkább támaszkodik az adatokra, amelyek nemcsak azért lehetnek hasznosak a cégek számára, mert pontosabb képet mutathatnak az álláspiacról, hanem mert a segítségükkel a szakembereknek könnyebb megfelelően kezelniük a prekoncepcióikat.

Az egyetemi jelentkezések határidejéhez közeledve a Profession.hu idén is elkészítette elemzését a munkaerőpiacon látható, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkakeresőket érintő trendekről.

Az ipari szektort globálisan és Magyarországot is sújtó munkaerőhiány égető kihívás elé állítja a vállalatokat. A becslések szerint 2030-ra világszinten 85 millió munkavállaló fog hiányozni a munkaerőpiacról, amely komoly szerkezeti változásokat és innovatív megoldásokat követel meg.

2024. december elején elérte a százat a vállalatnál dolgozó gyakornokok száma. A cég a műszaki mellett még számos területen kínál lehetőséget a fiatalok számára, hiszen többek között az ellátási láncokért felelős csapat tagjaként, illetve a fenntarthatósági tanácsadási részlegnél is dolgoznak gyakornokok.

A példátlan ütemű technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia korában a jövőbiztos tudás iránti igény felértékelődik. A munkaerőpiaci jelentések szerint a technológiai szektorban az AI specialisták mellett azok a szakemberek a legkeresettebbek, akik mérnöki tudással is rendelkeznek.

Nem, éppen ellenkezőleg: a piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára!

A GKI szakértői friss elemzésükben az állami támogatásból épülő nagyberuházások - például a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak - helyi foglalkoztatási hatásait vizsgálták.

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban.

A hazai munkavállalók általánosságban úgy vélik, hogy a munkaerőpiaci körülmények akár már egy-két éven belül is jelentősen átalakulhatnak, és a megkérdezettek közel fele optimista ennek a technológiai átalakulásnak a hatásaival kapcsolatban.