A hazai munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot. A globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák pedig alapvetően formálják át a munka világát.

A vállalatok a mesterséges intelligencia tudásának gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat.

2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat.

Bár Magyarország nagyot lépett előre, továbbra is jelentős lemaradással küzd számos olyan területen – a társadalom digitális készségei, vállalkozások és főként a kisvállalkozások digitális felkészültsége kérdésében –, amelyek elengedhetetlenek egy versenyképes gazdaság működéséhez.

Az elmúlt évek gazdasági folyamatai előtérbe hoztak egy új szempontot a közepes méretű cégek számára: az ellenálló képességet. Olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek rövid és hosszú távon is biztosítják a stabilitást és a növekedést, mindezt a versenyképesség megtartása mellett.

Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható.

A vállalati digitalizáció csak látszólag szól a technológiáról, valójában a technológia alkalmazásának képessége, ami elsősorban a cégvezetőn, a szervezeti kultúrán és a jól definiált folyamatokon múlik. A digitalizáció célja mindig a hatékonyság növelése, emiatt alapvetően eszköz és nem cél.

Azok a kis- és középvállalkozások, amelyekre a covidjárvány negatívan hatott, kevésbé nyitottak az informatikai projektekre, azok viszont, amelyek több IT-rendszert használnak, nagyobb mértékben hajlanak azok továbbfejlesztésére – derül ki a Corvinus Egyetem kutatásából.

A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állása és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában, de továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók az Európai Unióban.

Az új, feltörekvő technológiák bevezetésével azonban még a cégek többség kivár a KPMG Global Tech Report 2022 kutatása szerint.