Az új eljárás segítségével hatékonyan szimulálhatók bizonyos természetben is lezajló folyamatok, amelyek egzotikus molekulák és anyagszerkezetek kvantumszámítógépes elemzésében és akár új anyagok felfedezésében is fontos szerepet játszhatnak.

A HunAIFA projekt megvalósítását a németországi Jülich Szuperszámítógép Központ szakmai támogatása kíséri, ahol szeptemberben adták át Európa első, másodpercenként ezerbilliárd műveletet végző, úgynevezett „exaszintű” szuperszámítógépét.

Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.

A HUN-REN és a BME által alapított Morfodinamika Kutatócsoport és az Oxfordi Egyetem matematikusai egy új, univerzális formaosztályt fedeztek fel.

Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumának (HUN-REN EK NAL) munkatársai sokéves kutatómunkával elkészítették azt a több száz oldalas jelentést, amely a Paks II. projekt sugárvédelmi beton- és vasbeton szerkezeteinek betonösszetételét szabályozó irányelv alapja.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének munkatársai egy olyan zöldalgatörzset azonosítottak, amely körülbelül tízszer magasabb áramtermelésre képes, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok.

Szegedi, pécsi és budapesti kutatók együttműködésével olyan, teljesen új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást sikerült létrehozni, amely a maiaknál jóval gyorsabb elektronikai eszközök működését is megalapozhatja a közeljövőben.