Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: Van-e még jövője a mérnöki pályának?

Európai összevetésben is keveset költ Magyarország az oktatási szférára az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint. Az óvodai és az általános iskolai képzésekre mindössze a GDP 1%-át fordítja az ország, amely eredménnyel a harmadik legrosszabb helyen állunk.

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre gazdaságunknak égető szüksége lenne.

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban.

Évekkel ezelőtt az IVSZ kongatta meg a vészharangot amiatt, mert több mint húszezer IT-s hiányzik a hazai gazdaságból. Ekkor számos gyorsképző intézet gondozásában, kb. egy éves képzés után a diákok kaptak egy papírt arról, hogy egy adott nyelven tudnak programozni.

Idén, a műszaki pályaorientáció iránt elkötelezett Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) a tagvállalatai bevonásával az általános- és középiskolás lányok számára indít ingyenes, élményalapú programot.

A 11. osztályos lányok jobb matematikai érdemjegyeket szereznek, mint a fiúk, ennek ellenére kevésbé vonzóak számukra a STEM pályák.

Magyarországon még mindig próbatétel elé állítja az ipari vállalatokat a mérnök pozícióik feltöltése. Minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart számukra a megfelelő személy megtalálása.

Ugrásszerűen megnövekedett azoknak a külföldi diákoknak a száma, akik a műszaki felsőfokú tanulmányaik befejezése után a magyarországi nagyvállalatoknál szeretnének elhelyezkedni pályakezdő mérnöki pozíciókban.

A hazai mérnökhiány középtávú megoldását a legalább egy éves duális, kooperatív vagy gyakornoki képzések fejlesztésében, illetve ezek kombinálásában látják a hazai cégek.