Az új generáció határozott elképzelésekkel lép a munka világába
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban.

 

Becsei Lilla pályaorientációs szakember és az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel közösen készített felméréséből kiderül, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk érdeklődnek jobban, dacára annak, hogy a matematikai eredményeik általános összevetésben, a két nem közül, a lányoknak jobbak. Utóbbiak viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

„Fontos látnunk, hogy a műszaki felsőoktatásból kikerülő, pályakezdő fiatalokat, hogyan lehet a leghatékonyabban integrálni a munka világába a vállalatoknál. Becsei Lilla EJMSZ-szel együttműködésben elkészült kutatása ehhez ad támpontokat. Kitűnik belőle, hogy a megfelelő anyagai kondíciók biztosításán túl olyan környezetet, munkahelyi viszonyokat preferálnak, ahol érvényre juthatnak a saját meglátásaik, szárnyalhat a kreativitásuk és támogatást, ösztönzést kapnak a vezetőiktől, kollégáiktól a feladataik megoldásában. Ezek olyan munkaértékek, amelyek a vállalatok számára is a hosszútávú együttműködések alapjait jelentik.” – állapította meg Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.

 

Becsei Lilla pályaorientációs szakember

 

A szakember ugyanakkor azt már örvendetes ténynek tartja, ha az újonnan belépők munkahelyi környezetéről kell egyeztetni a fiatalokkal. A Szövetség vezetője szerint jelenleg a kutatás azon megállapításaira kell sürgős válaszokat adni az iparnak és a felsőoktatásnak egyaránt, ami alapján az látszik, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak. Az okok sokrétűek. A tanulmányi eredmények által megragadható lehetőségek, az érdeklődési kör átalakulása mellett számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások (válás, költözés stb.). Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Minta hiányában maguk sem gondolkodnak műszaki karrierben, sokkal inkább vonzza őket a kiváló természettudományos tárgyakból szerzett osztályzataikra alapozva az egészségügyi felsőoktatás, köztük az orvosi, gyógyszerészeti szakok.

A valósággal ismerkedhetnek az érdeklődők

Az EJMSZ elnöke megjegyezte, hogy Becsei Lilla hiánypótló kutatása mind az ipar, mind az oktatási intézmények képviselői, valamint a döntéshozók számára egyértelmű jelzést adnak arra, hogy fokozni kell a műszaki pályaorientációt támogató kezdeményezéseket. Ennek megfelelően a Szövetség folytatja is a gyárlátogatások szervezését, hogy a fiatalok a valódi mérnökökkel, műszaki szakemberekkel találkozzanak és rajtuk keresztül pontosan megismerjék ezeknek a szakmáknak az előnyeit, szépségeit, fő jellemzőit. Ez a program az egyik legnépszerűbb náluk a diákok körében, amit jól jelez az, hogy az elmúlt 10 évben több ezer diákot vittek el a tagszervezeteikhez gyárlátogatásra.

 

Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke

 

Mindemellett az EJMSZ idei évtől elindította a Női mérnök leszek programját is, aminek keretében eddig 250 középiskolás diáklánynak mutatták meg, hogy a nők hogyan állják meg a helyüket a férfiasnak gondolt mérnöki munkakörökben. Továbbá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség a diákok kompetenciáinak felmérésével és visszajelzésével megerősítést ad arról, hogy ki alkalmas műszaki pályára, míg az EJMSZ Iskola Díjjal pedig megjutalmazzák azokat az oktatási intézményeket, amelyek – tanórán belül vagy kívül – sikeresen adják át a fiataloknak a természettudományos tárgyak tudásanyagát. Ezeket a jó gyakorlatokat a többi iskolával is megismertetik, valamint a középiskolai pedagógusok számára segédleteket készítenek, hogy az elméleti ismeretek valóságos példákon keresztül elevenedhessenek meg a tanórákon.

Végül, de nem utolsó sorban az EJMSZ Pályaorientációs Mentorprogram során mentorokat biztosítanak a középiskolások mellé, hogy segítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételi letételében és a mérnökké válásban. Ebben a munkában a Szövetség szívesen lát minden támogatót, ezért továbbra is várják tagjaik közé a hosszútávon gondolkodó, a jövő mérnöknemzedékeinek kinevelése mellett elkötelezett cégeket, hogy a közös erőfeszítéseik révén előbb - utóbb tényleg megszűnjön a magyarországi mérnökhiány – fogalmazta meg Dr. Ábrahám László.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.