Egy korszerű malomban a folyamat minden egyes pontja adatot termel: a nedvességszenzortól a szemcsefinomság-mérőn át a hőkamerákig. Az adatok összegyűjtése, adása és értelmezése néhány évvel ezelőtt még a nagyipar privilégiuma volt. Ma már egy modern malom megfelelő működése szinte ugyanannyira függ a stabil internetkapcsolattól, mint a jó minőségű búzától. A változás nem egyik napról a másikra történt, és mostanra már visszafordíthatatlan. Magyarország piacvezető malomipari vállalata, a GoodMills évente körülbelül 320 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel.

A modern malomüzem és a telephelyek vezérlőközpontja szinte jobban hasonlít egy szoftvercégre, mint egy ipari csarnokra – azzal a különbséggel, hogy itt egy rendszerkiesés következménye nem egy lefagyott számítógép, hanem akár egy leállt gyártósor tonnányi vagy több tonna selejtté vált liszt is lehet. A malom működésében tehát a digitalizált rendszerek megbízhatósága és a kapcsolat folytonossága kritikus fontosságú.

A hálózat lett az új infrastruktúra

A malomhoz hasonló nagy múltú iparágak esetében is a digitalizáció egyik legfontosabb kritikusa – bár a legkisebb látványos – eleme az adathálózat. A malmok jellemzően nem frekventált városközpontokban működnek. Az épületek vastag betonfalai, az acélszerkezetek és a földrajzi elhelyezkedés együtt csökkenti minden olyan megoldás hatékonyságát, amely hagyományos Wi-Fi-kapcsolatra épül. Ezért fordul az ipari szereplők az SD-WAN alapú megoldások felé, több hálózati kezelésnek egyszerre, egy esetleges kiesés esetén esetleg váltanak a stabilabb megoldás felé – úgy, hogy a gyártási folyamat ezt meg sem.

A megoldás elterjedéséhez azonban az is kell, hogy maga a mobilhálózat elég gyors és megbízható legyen – különösen ott, ahol az üzemek működését. Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) mérőjárművei által gyűjtött, szelessav.net oldalon nyilvánosan elérhető adatok szerint jelenleg a Yettel rendelkezik a leggyorsabb átlagos mobilhálózati letöltési sebességgel Magyarországon, ez szolgálja ki a GoodMills az országos lefedettséget biztosító telenakonyheinek kapcsolatát Baján, Komáromban és a Tisza Budán.

Az adat, mint a malomipar új alapanyaga

A digitalizáció gazdasági logikája az iparban is ugyanaz, mint máshol: aki hamarabb látja a termelés keletkező adatait, az hamarabb tud elemzést végezni, cselekedni, az érintett üzletmenet érdekében döntést hozni. Egy malom esetében, ha például a minőségellenőrző rendszer időben jelzi, hogy egy adott szállítmány nedvességtartalma gyártása kifejezetten értékes, a beavatkozásnak is valós időben kell megtörténnie, és ehhez hasonló logika érvényes a prediktív karbantartásra: a gépek szenzorai információs küldenek, ha a hibás rendszer anomáliát észleli, hogy a megüzemeltetett anomáliát tud reagálni.

Ehhez az kell, hogy az adatok ne csak keletkezzenek, hanem el is jussanak a megfelelő helyre – gyorsan, biztonságosan, megszakítás nélkül. A liszt alapját továbbra is a gabona adja, de azt, hogy a folyamat hatékony, biztonságos és versenyképes maradjon, már az a hálózat garantálja, amelyre az egész rendszer támaszkodik.

| Illusztrációk: GoodMills