Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni. Az időjárás akár településenként más és más arcát mutatja. Előfordul, hogy egyes területet a viharnak csak a szele csap meg, míg néhány kilométerre onnan, a gócpontban már tombol a vihar, fák dőlnek a vezetékekre, oszlopok törnek ki. Az elektromos hálózatok biztonságos működtetésében a helyi időjárás pontos és azonnali jelzése kulcsfontosságú.

Felhővastagságot és felhővonulást figyelő égboltkamera az E.ON Kimle alállomásán | Fotó: E.ON Hungária

Az E.ON időjárási jellemzőket mérő eszközöket telepített több észak-dunántúli alállomására, hogy saját meteorológiai állomásairól jusson hozzá lokális, pontos, azonnali adatokhoz. A közel ötven helyszínen lévő meteorológiai állomások a teljes Észak-Dunántúlt lefedik, egymástól 20-40 kilométerre lévő alállomásokon mérnek. Az E.ON épülő új alállomásaiba – Répcelak és Lepsény – is telepítenek majd ezekből az okoseszközökből.

Égboltkamerákkal és távvezetékszenzorokkal monitoroznak

A meteoállomások részletes és azonnali adatokat szolgáltatnak a hőmérsékletről, a szélirányról és szélsebességről, a relatív páratartalomról, a globális sugárzásról, és mérik a területen lehulló csapadékmennyiséget is. A jegesedésre a hőmérséklet és nedvességtartalom együttes adataiból szoftverfunkcióval következtetnek. A besugárzás erejéből az időjáráson túl az Észak-Dunántúlon működő háztartási méretű kiserőművek – napelemek – és ipari naperőművek teljesítménye is mérhető.

Az E.ON üzemirányítási központjába érkeznek a mérési adatok, amelyeket előtte egy meteorológiai adatplatformon alkalmazott, tanulni képes AI technológia segítségével dolgoznak fel. Az adatokkal az E.ON még hatékonyabb humánerőforrás-tervezést tud megvalósítani, és kritikus időjárási helyzetekre időben elő tud készülni üzemeltetési szakembereivel. A beérkező adatok emellett segítenek a hálózati elemeket érő környezeti hatások jobb megértésében, így a hatékonyabb eszközgazdálkodásban.

A viharzónákat nem állítja meg az országhatár, és az E.ON időjárásjelző készülékei sem csak a határokig „látnak el”. Az észak-dunántúli intelligens villamosenergia-hálózatok fejlesztését szolgáló, 50 milliárd forint összegű, országhatárokon átívelő Danube InGrid projektben ugyanis időjárást tekintve sincsenek határok. Az E.ON szlovák partnere, a Západoslovenská distibucná (ZSD) határközeli meteorológiai mérőállomásai összekapcsolódnak a hazai időjárásjelző pontokkal, és kölcsönösen továbbítják egymásnak a mérési és riasztási adatokat. A Magyarország és Szlovákia között létrejövő határon átnyúló időjárás-adatcsere révén távolabbi, akár 40-50 kilométerre lévő vihargócpontokat is előre lehet jelezni.

A meteoállomások mellett egyes alállomásokba égboltkamerákat is telepít az E.ON, ezek a felhőborítottságról szolgáltatnak adatot: a felhők típusát, vastagságát és haladási irányát figyelik. A felhőréteg-képekből a szakemberek tanulni képes AI technológia segítségével pontosabb időjárási előrejelzéseket készíthetnek: kicsit előre „látva” az időben kiszámítható, hogy az időjárás függvényében mekkora zöldenergia-mennyiségre lehet a térségben számítani.

132 kV-os nagyfeszültségű hálózatára távvezetékszenzorokat is telepít az E.ON, ezek segítségével a sodronyok hőmérsékletét és belógását tudja monitorozni extrém időjárási helyzetben - hőségben, illetve szél- vagy zúzmaraterhelés alatt. A szenzorok segítségével a távvezetéken maximálisan átvihető energia mennyiségét is követni lehet, újabb jelentős lépést téve a jövő okoshálózatai felé vezető úton.

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock