A négynapos munkahét bevezetését teszteli a Telekom
Világszerte ígéretes eredményekkel kísérleteznek a rövidebb munkahét bevezetésével, Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom indít pilot projektet a 4 napos munkarend megvalósíthatósága kapcsán.

 

A vállalat emellett reprezentatív országos kutatásba is kezd annak érdekében, hogy felmérjék a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét az innovatív megoldásról, társadalmi párbeszédet kezdeményezve a témában. Világszerte számos országban indulnak kezdeményezések a munkaszervezési módszerek reformjával kapcsolatosan, Amerikában és Belgiumban már több vállalat is átszervezte működését, Angliában pedig a napokban indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete, 70 vállalat részvételével. Azok a külföldi szervezetek, melyek bevezették a 4 napos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be.

Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport kísérletezik az új munkarend bevezetésével: teszt jelleggel július és október között négy csapat – köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek egyaránt – 4 napos munkarendre áll át.

Az alapbér nem változik

„A kísérletezés az alapértékünk, proaktívan és bátran próbálunk ki új dolgokat, melyekről azt gondoljuk, hogy működésünket jobbá tehetik, valamint kollégáink fejlődését, életminőségének javítását szolgálhatják. A munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva úgy döntöttünk, négy csapat bevonásával elindítunk egy október végéig tartó teszt időszakot, melynek célja, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik a 4 napos munkarend. Ezzel párhuzamosan egy átfogó kutatást is készítünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a témában a munkaerőpiac szereplőivel.” – ismertette a projekt hátterét Friedl Zsuzsanna, Chief People Officer.

A pilot jelleggel indított időszakban a csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre. A 4 hónapos teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés. A gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, éppen ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában.

A kutatás vizsgálni fogja, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a 4 napos munkahét kapcsán és hogy ennek bevezetéséről mi a véleménye a munkavállalóknak és az üzleti élet szereplőinek. A kérdőív júliustól bárki számára elérhető lesz online, emellett célzottan bevonásra kerülnek az üzleti döntéshozók és a HR szakma szereplői. A pilot időszak és a kutatás zárultát követően kerül sor a tapasztalatok kiértékelésére.

(Címlapkép: illusztráció, Adobe Stock)

Ön hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez?
Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
A digitális eszközök nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat
Amennyiben munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
Új mérföldkő a virtuális abroncsfejlesztés folyamataiban
A DiM500 Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátor - amelyet a Bridgestone római fejlesztési központjába telepítettek - lehetővé teszi, hogy a vállalat abroncsainak teljesítményét teljes mértékben virtuális környezetben értékelje.
Önfejlesztő digitális munkatárs – szintet lépett az AI
Egyetlen hétvége alatt született és az OpenAI azonnal versenybe szállt érte. Az OpenClaw története egyben világos jelzés arról, merre tart a mesterséges intelligencia.
Ahol a búza lisztté és adattá is válik: így digitalizál a hazai malomipar
A gabona szépen csendben egy minőségi digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot. Amikor a naponta közel ezer tonna feldolgozott alapanyag útját vizsgáljuk a gabonatárolótól a csomagolásba kerülő lisztig, már nem elegendő a szállítóleveleket követni.