A magyarok fele használ generatív AI-t információszerzésre, de munkakeresésnél továbbra is az állásportálokra támaszkodnak
A mesterséges intelligencia gyorsan válik a mindennapi információszerzés részévé, az álláskeresésben azonban egyelőre jóval óvatosabbak a magyarok a Profession.hu országosan reprezentatív kutatása szerint. A felmérés ugyanakkor azt is mutatja, hogy az álláskeresők nyitottak azokra az AI-alapú megoldásokra, amelyek kézzelfogható segítséget nyújtanak a karrierlehetőségeik feltérképezésében.

 

A hazai piacvezető állásportál egy országosan reprezentatív kutatásban vizsgálta a magyar lakosság AI-használati szokásait. A felmérés szerint közel minden harmadik magyar saját bevallása szerint nem tudatosan ugyan, de már használ mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, miközben csupán minden ötödik mondja azt, hogy egyelőre csak hallott ezekről a rendszerekről.

A válaszadók fele tudatosan használja ezeket a szolgáltatásokat, minden tizedik megkérdezett pedig kifejezetten rendszeresen él az általuk nyújtott lehetőségekkel. A tudatos és rendszeres használók körében felülreprezentáltak a 18–29 évesek, valamint a fővárosban és Közép-Magyarországon élők.

Inkább pozitív érzéseket társítunk az AI-hoz, mint negatívakat

A kutatás alapján az AI inkább pozitív, mint negatív érzéseket vált ki a magyar lakosságból. Az ilyen szolgáltatásokat használók 35%-a tartja megbízhatónak és hitelesnek az AI-tól kapott információkat, míg 16%-uk inkább nem bízik ezekben.

A magyarok negyede már AI-t használ információszerzésre

A válaszadók 25%-a a hagyományos keresést elhagyva inkább mesterséges intelligenciát használ információszerzésre. További 35%-uk is fokozatosan erre tér át. Ugyanakkor a magyarok 29%-a saját bevallása szerint egyelőre egyáltalán nem használ intelligens rendszereket. Mindössze 13% azok aránya, akik már alkalmazzák az új technológiát, de továbbra is inkább a hagyományos információkeresést részesítik előnyben.

 

Főként összetett keresésekre, konkrét problémák megoldásához kapcsolódó tanácskérésre, fordításra, valamint termék- és szolgáltatáskeresésre alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő programokat. Érdekesség, hogy a válaszadók 11%-a szórakozásból is beszélget az AI-eszközökkel.

AI-t használunk – de állást még nem a generatív AI-modellekkel keresünk

A kutatás alapján a magyar álláskeresők jellemzően állásportálokon (47%), böngészős kereséssel (30%), barátok és ismerősök ajánlására (26%), illetve a social mediában (25%) keresnek állást. A válaszadók mindössze 7%-a él munkakeresése során a mesterséges nyelvi modellek nyújtotta lehetőségekkel – ennél népszerűbbek például az álláshírlevelek, és még korábbi kollégáiknál is előbb érdeklődnek üres pozíciókról, mint a ChatGPT-nél.

A megkérdezettek közel fele (46%) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások visszaélhetnek a személyes adataikkal. Hasonló arányban (45%) vélik úgy, hogy az ilyen programokból származó információk nem minden esetben megbízhatóak.

A karrierlehetőségeink feltérképezésében már számítanánk az AI segítségére

A válaszadók többsége olyan mesterséges intelligencia-megoldásokra lenne nyitott az álláskeresése során, amik a karrierlehetőségeik feltérképezésében segítenék őket.  

„Az álláskeresők segítésére ma már egy olyan komplex, karriertámogató eszközrendszer áll bárki rendelkezésére, amelyben meghatározó szerepe van az AI-nak. A Profession.hu-n ezért olyan területeken alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, ahol az közvetlenül egyszerűbbé és relevánsabbá teheti az álláskeresést. Ilyen például az AI-támogatott keresőnk: a jelentkezőnek már nem kell pontosan tudnia egy pozíció nevét, természetes nyelven, akár egy-egy számára fontos részletet kiemelve is megfogalmazhatja, hogy milyen munkát keres. Ezáltal személyre szabottabb és sok esetben relevánsabb találatokat kaphat, mint a hagyományos kereséssel” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az AI ott segíthetne igazán, ahol ma a legnagyobbak az álláskeresői nehézségek

A felmérés szerint a hazai álláskeresők körében a legnagyobb nehézség a visszajelzés hiánya: ez a munkavállalók több mint fele (55%) számára jelentett problémát a legutóbbi álláskeresése során. A három leggyakoribb nehézség közé tartoznak emellett a homályosan, vagy zavarosan megfogalmazott álláshirdetések (24%), illetve azok, amelyek nem tartalmaznak elengedő információt a munkáltatóról (15%). Ezek azok a pontok is, ahol az AI-alapú fejlesztéseknek egyre nagyobb szerepük lehet: a technológia nem önmagában jelent értéket az álláskeresésben, hanem akkor, ha képes egyszerűbbé tenni a folyamatot, relevánsabb információkat adni és csökkenteni az álláskeresők bizonytalanságát.

A toborzási folyamatok több pontján is növelheti a hatékonyságot a mesterséges intelligencia bevonása, azonban a szakemberek jelentős része mégsem él vele. Ennek oka a bizalmatlanság mellett az információhiány is. A HR-szakemberek 14%-a használja a napi feladatai során, ami elmarad a 20%-os európai uniós átlagtól. A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci alkalmazásának lehetőségeiről és kockázatairól bővebben a Profession.hu Backstage podcastjének vonatkozó adásában hallható beszélgetés.

/ Illusztráció : Profession.hu
/ Nyitókép : Adobe Stocke

 

Kerülje el a váratlan termeléskiesést – így segít az olajdiagnosztika!
A karbantartás során sokszor nem maga a beavatkozás a legnagyobb kihívás, hanem annak eldöntése, hogy mikor és hol van rá szükség. Minél több megbízható információ áll rendelkezésre egy berendezés állapotáról, annál pontosabban tervezhetők a következő lépések, és annál kisebb az esélye a felesleges beavatkozásoknak vagy a váratlan meghibásodásoknak. Ebben nyújthat értékes támogatást az olajdiagnosztika.
A Festo új rozsdamentes acél Motion Series-t vezet be
A Festo új, rozsdamentes acél Motion Series termékcsaládja megbízható és higiénikus automatizálási megoldást kínál olyan környezetekben, ahol kiemelten fontos a higiénia és a korrózióállóság. A szervomotorból és elektromos hengerből álló rendszer elemei önállóan vagy együtt, teljesen integrált mozgásrendszerként is alkalmazhatók az élelmiszer-, ital-, gyógyszer- és csomagolóiparban.
Fenntarthatóbb autógyártással, virtuális állatkertre épülő ADHD-szűréssel és okos fehérbottal oldanák meg a jövő kihívásait a fiatalok
Hogyan formálhatják a jövőt a fiatal innovátorok ötletei? A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj idei nyertesei olyan előremutató fejlesztésekkel álltak elő, amelyek az egészségügy és a mobilitás területén egyaránt választ adhatnak napjaink kihívásaira. A fenntarthatóbb közlekedéstől az innovatív egészségügyi megoldásokig a fiatal tehetségek ötletei a jövő fejlődését szolgálják.
Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.