A kibertámadások helyreállítási költségei felülmúlják a biztosítási keretet
A cégek esetében a kibertámadásokból származó helyreállítási költségek felülmúlják a biztosítási lefedettséget - mutat rá a Kiberbiztosítás és kibervédelem 2024 című jelentésének eredményeire hivatkozva a Sophos információbiztonsági cég közleménye.

 

A biztosítás leggyakrabban azért nem állta teljes mértékben a költségeket, mert a számla végösszege meghaladta a biztosítási keretet – derült ki a globális felmérésből, amelyet az idén január és február között, 5000 kiberbiztonsági/IT vezető bevonásával készítettek. A vizsgálatban a biztosítási kérelmet benyújtók csupán 1 százaléka mondta azt, hogy a biztosítójuk 100 százalékban finanszírozta az incidens elhárításánál felmerült költségeket.

A jelentés szerint a kiberbiztosítással rendelkezők 97 százaléka fektetett be védelmének fejlesztésébe, hogy az segítsen a biztosítás területén. Közülük 76 százalék mondta, hogy ez lehetővé tette számukra a lefedettségre való jogosultságot. A közleményben kiemelték: a tény, hogy a cégek 76 százaléka fektetett be a kibervédelembe a kiberbiztosítási jogosultság megszerzése céljából, azt mutatja, hogy a biztosítások ezen alapvető biztonsági intézkedések végrehajtására kényszerítik a szervezeteket.

Jelezték ugyanakkor, hogy a cégeknek még mindig dolgozniuk kell védelmük megerősítésén. Egy kibertámadás mind a működés, mind hírnév szempontjából súlyos hatással lehet egy szervezetre, és a kiberbiztosítás megléte ezen nem változtat. A megkérdezett 5000 IT és kiberbiztonsági vezető közül a védelmüket biztosítási okokból fejlesztő cégek 99 százaléka közölte, a befektetései révén a biztosítási lefedettségen túl szélesebb körű biztonsági előnyökhöz is jutott, beleértve a jobb védelmet, a felszabadult IT-erőforrásokat és a kevesebb riasztást.

A felmérésben részt vett szervezetek székhelye 14 országban: Amerikában, az EMEA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika) és Ázsia Csendes-óceáni térségben található. A megkérdezettek 100 és 5000 közötti alkalmazottat foglalkoztattak, bevételük pedig kevesebb mint 10 millió dollártól több mint 5 milliárd dollárig terjedt.

 

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Ön hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez?
Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
A digitális eszközök nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat
Amennyiben munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
Új mérföldkő a virtuális abroncsfejlesztés folyamataiban
A DiM500 Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátor - amelyet a Bridgestone római fejlesztési központjába telepítettek - lehetővé teszi, hogy a vállalat abroncsainak teljesítményét teljes mértékben virtuális környezetben értékelje.
Önfejlesztő digitális munkatárs – szintet lépett az AI
Egyetlen hétvége alatt született és az OpenAI azonnal versenybe szállt érte. Az OpenClaw története egyben világos jelzés arról, merre tart a mesterséges intelligencia.
Ahol a búza lisztté és adattá is válik: így digitalizál a hazai malomipar
A gabona szépen csendben egy minőségi digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot. Amikor a naponta közel ezer tonna feldolgozott alapanyag útját vizsgáljuk a gabonatárolótól a csomagolásba kerülő lisztig, már nem elegendő a szállítóleveleket követni.