Versenyfutás a túlélésért
2019 decemberében Kínában, Vuhan városában ismeretlen eredetű kórokozót azonosítottak a járványügyi szakemberek. A Covid-19 néven hamarosan világszerte ismertté vált koronavírus fertőzés elsősorban felső-légúti betegségeket, tüdőgyulladást okoz. A betegség kezelése - vakcina és gyógyszer hiányában - egyelőre csak légzéstámogató terápiával történik.

 

A vírusfertőzött betegek sok esetben hosszú hetekig gépi lélegeztetésre szorulnak, amihez megfelelő lélegeztetőgépre van szükség. Ezért az egyik kiemelt terápiás cél, hogy a beteg számára elviselhető legyen a lélegeztetés. A világjárvánnyá terebélyesedett betegségben szenvedők kezelésére számos orvostechnikai cég mellett egyetemi kutatók és iparvállalatok összefogásával alakult fejlesztőcsapatok – az Egyesült Államokban például a NASA szakemberei – dolgoztak azon, hogy a rászorulók megmentéséhez elengedhetetlen berendezések rendelkezésre álljanak.

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának fejlesztői több iparvállalat együttműködésével, mindössze 21 nap alatt fejlesztették ki egy olyan lélegeztető gép prototípusát, amely a kórokozók által okozott tüdőgyulladással kórházba került betegeket is képes biztonságosan és hatékonyan ellátni oxigénnel. Az alkatrészek, alapanyagok beszerzése folyamatban van, ha minden a terveknek megfelelően alakul, májusban megindulhat a sorozatgyártás. A projektben több iparvállalat mellett részt vett a budapesti Festo-AM Kft. is. A cég egyik termékével, egy nyomásszabályozó szelep átalakított verziójával és szakmai konzultációval segítette a projekt sikerét. A részletekről beszélt Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató.

 

Szövényi-Lux Márton: A Festo negyven szobát szerelt fel ezzel a berendezéssel

 

“A Festo Németországban már több hasonló pilot projekt részese volt. Stuttgartban a Messe Stuttgart területén kialakított szükségkórház számára egy légzéstámogató, oxigénellátó rendszer fejlesztésében, illetve a megoldáshoz szükséges nyomásszabályozó biztosításában vettünk részt. Ebben a vészhelyzeti kórházban olyan betegek elhelyezését tervezték, akik nem igényelnek intenzív ellátást, csupán a légzés támogatására és nem lélegeztetésre van szükségük. A német kollégák által fejlesztett légzéstámogató megoldás egy non-invazív készülék, amely a szervezet oxigén ellátását biztosítja, ugyanakkor nincs szükség az orvosi és ápolószemélyzet szigorú felügyeletére.

A vészhelyzeti megoldásra alkalmas eszköz nem orvostechnikai berendezés, ezért csak a jelenlegi helyzetben alkalmazható. Ugyanakkor hatékony segítséget jelent az orvosoknak a hirtelen nagy létszámban megjelenő betegek ellátásában, így a betegápoló személyzet valóban a kritikus állapotban lévő betegek gyógyítására koncentrálhat. A Festo negyven szobát szerelt fel ezzel a berendezéssel. A lélegeztető működését a csarnokban korábban kiépített oxigénhálózat támogatja. A szobák falára felszerelt panelen lévő nyomásszabályozó segítségével adagolható a plusz oxigén mennyisége és nyomása – erről a panelról jut el a betegekhez egy maszkon keresztül a tiszta oxigén.”– adott betekintést a terápiás lehetőségekbe a Festo ügyvezetője.

Széleskörű összefogás segítette a fejlesztést

“A budapesti üzemben többek között levegő előkészítő egységeket, nyomásszabályozókat fejlesztünk és gyártunk. 2019-ben vezettük be azt a kisméretű nyomás szabályozó családot, amely a kapcsolódási pontot jelenti a két fejlesztési projekt között. Elsőként a Műszaki Egyetem majd a Technológiai Minisztérium felkérésére vettünk részt a projekt munkálataiban. Mivel Magyarországon nincs lélegeztetőgép gyártás, a magyar mérnökök először egy prototípust raktak össze felhasználva a különböző gyártók berendezéseiből származó alkatrészeket.

A mi feladatunk egy, a Festo kínálatában korábban szereplő nyomásszabályozó átalakítása volt, aminek használata megoldást jelentett a speciális oxigénes környezetben. Emellett a sorozatgyártást is rövid idő alatt lehetővé tettük. Ebből az egységből ipari mennyiséget tudunk gyártani, jóval többet, mint az orvosieszköz-gyártók. Az átalakítást úgy oldottuk meg, hogy azon a gyártósoron készülhetnek a módosított nyomásszabályozók, ahol más egységek gyártása is folyik. Az első négyszáz darab már elkészült, jelenleg ezer készülék legyártása van folyamatban. A projektet nem csak szakmai konzultációkkal, a szükséges dokumentációk elkészítésével, hanem a Festo budapesti mérőlaborjában elvégzett vizsgálatokkal és azok értékelésével támogattuk.

 

 

Összességében sikerült megalkotni egy teljes értékű életmentő lélegeztetőgépet, és elérni a célt, hogy szükség esetén ezekkel a saját fejlesztésű berendezésekkel a magyar orvosok képesek pótolni a hiányzó kapacitást. Természetesen mindenki azért drukkolt, hogy ne kerüljön sor az eszközök tömeges igénybevételére. Mindenesetre a fejlesztés során összegyűlt tapasztalatokat érdemes tovább vinni, a projektet befejezni, és folytatni a fejlesztéseket, mert van benne potenciál.”– hangsúlyozta Fazekas Árpád.

”A két projektben olyan sikeres volt a Festo nyomásszabályozójának alkalmazása, hogy azóta, gyakorlatilag a világ minden tájáról megkerestek bennünket. Ez egy potenciális lehetőség a jövőre nézve is.”– hívta fel a figyelmet Szabó Krisztián. “A szabályozó első szintű validálása viszonylag gyorsan megtörtént, de ahhoz, hogy széria termékként legyen alkalmazható oxigénes közegben, még további fejlesztés és vizsgálat szükséges. A nyomásszabályozó átalakítása – amire a BME fejlesztőinek szüksége volt – szerencsére csak kisebb módosítást jelentett, lényegében a kenőanyagokat kellett kiiktatnunk.

 

 

Az igazi kihívást az jelentette, hogy egy automata gyártósoron készülő termékről van szó, aminek gyártását nagy volumenre és kis variációkra terveztünk. Folyamat szinten így azon kellett gondolkodnunk, hogy hogyan tudjuk ezt a terméket az automatizált gyártósoron nagyon gyorsan implementálni úgy, hogy kivesszük a kenési folyamatot és biztosítjuk, hogy a végtermék oxigénes közegre alkalmas legyen.

Komoly időnyomás alatt dolgoztunk, de szokatlanul gyorsan és hatékonyan sikerült a validálási folyamaton végigmenni, majd a mérnök és technikus kollégák segítségével a gyártási folyamatot átalakítani. Ennek eredményeként 2-3 héten belül alkalmassá vált a termék arra, hogy beépíthető legyen a lélegeztetőgépbe. Azóta legyártottuk és leszállítottuk a megrendelt szabályozókat, így az eredmények ismeretébe elmondható, hogy ez egy sikeres projekt volt.”– vont mérleget Szabó Krisztián.

IoT-fejlesztések támogatása az Endrich Cloud Database szolgáltatásával
Európa egyik vezető elektronikaialkatrész-forgalmazója által fejlesztett online szenzorhálózati infrastruktúra minden komponense a cég által képviselt gyártók alkatrészeiből épül fel.
Ilyen lesz a jövő gyára
Megnyitotta első kelet-európai innovációs bemutatóközpontját a Schneider Electric a plovdivi okosgyárban. A vállalat a régióban több, tevékenységében fontos szerepet betöltő létesítményt működtet, köztük a szigetszentmiklósi CEELogot, ami a közép-kelet-európai térséget kiszolgáló logisztikai központ.
Globális robbanás a távgyógyításban
Az elemzők korábban azt várták, hogy a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg.
Megkezdődött a kísérleti erőmű összeszerelése
Az Energiatudományi Kutatóközpont mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése.
A gyorsuló átalakulás válik majd az új normává
A Cisco nemrégiben két nemzetközi kutatást is végzett, amelyek az informatikai szakemberek és vezetők (CIO-k, CTO-k) által tapasztalt kihívásokat, valamint a nagymértékű digitális átalakuláshoz kapcsolódó technológiai stratégiákat, terveket térképezte fel.