Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen
A szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban.

 

Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén 2005-ben kezdték el az aerogélek kutatását.

– Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége rendkívül sokszínű, alkalmazzák például gyógyszerhordozóként, és szigetelő rétegként is. A Debreceni Egyetemen építettünk egy, a legmodernebb elvárásoknak is megfelelő kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztéshez előállítsunk aerogéleket – fejtette ki Fábián István, a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára.

– A mi feladatunk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez speciális polimer aerogéleket fejlesszünk és gyártsunk. A decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs védi, amelyet a NASA készített. A projektünkben az az egyik cél, hogy ezt reprodukáljuk szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével. Ezek 90 százaléka levegő, a maradék pedig rendkívül kemény és ellenálló műanyag.


Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így lesz belőle hőpajzs. Az aerogélek emellett rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók.


A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától- ismertette Kalmár József projektvezető, a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi docense.

A projekt megvalósításán egy 9 tagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója.

– Ez egy nagy presztízsű, az űrkutatáshoz közvetlenül kapcsolódó, valós mérnöki problémákon alapuló projekt, amelyben a Debreceni Egyetem, azaz a mi csoportunk, az egyetlen egyetemi, és az egyetlen kelet-európai partner- hangsúlyozta Kalmár József.

A projektben összesen mintegy 60 szakember dolgozik majd, a Debreceni Egyetemről négy kutató vesz részt a munkában, elsősorban doktori fokozattal rendelkező vegyészek és vegyészmérnökök. A 3 évig tartó program idén novemberben kezdődik, összköltségvetése 3 millió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is.

(Forrás: hirek.unideb.hu)

(Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock)

Űrtechnológiai központ épül Martonvásáron
A Remred Kft. 10 milliárd forintos befektetésből felépülő technológiai központja komplett kisműholdak és az azokat működtető rendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd.
Egy megfogó, amely többre képes, mint gondolná
Az új PGL-plus-P egy rugalmas és robusztus megfogó, amelyet mindenekelőtt a megnövelt biztonsági szint emel a versenytársak fölé. A pneumatikus megfogó az első a világon, amelynek a biztonságos szorítóerő-fenntartó rendszere is tanúsított.
Így lehet sikeres a digitális átállás az iparvállalatoknál
Az ipari vállalkozások 94 százaléka szerint a digitális átalakulás nagy hatással lesz a működésükre a következő 2-3 évben, ugyanakkor 55 százalékuk még mindig csak részben felkészült a hatékony digitalizációra.
Új kiberbiztonsági megoldás ipari infrastruktúrák védelmére
Az ABB Ability Cyber Security Workplace (CSWP) megoldása úgy fokozza a kritikus ipari infrastruktúra védelmét, hogy az ABB-től és a harmadik féltől származó biztonsági megoldásokat egyetlen egyszerű, átfogó digitális platformba vonja össze.
Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is akadályozza
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.