Újra kell értékelni a globális beszállítói láncokat
Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét.

 

A kieli Institut für Weltwirtschaft gazdaságkutató intézet két szakértője, Holger Görg és Saskia Mösle nem tartja valószínűnek a globális hozzáadott-értéktermelő-láncok teljes leépülését a koronavírus járvány negatív tanulságai miatt. Mindazonáltal a termelővállalatok valószínűleg újraértékelik majd a külföldi gyártás előnyeit és hátrányait a saját gyártással szemben, csakúgy mint a just-in-time beszállítást a raktározással szemben. Amennyiben azonban ennek következtében lerövidülnének és regionális keretek közé szorulnának a beszállítói láncok, az hátrányos hatással lenne a fejlődő országok gazdasági növekedésére – mutatnak rá.

Thieß Petersen, a Bertelsmann Stiftung szakértőjének meglátása szerint a vállalatoknak mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy a jövőben már ne csak hatékonysági, hanem kockázatelemzési szempontok figyelembevételével tervezzék meg ellátásukat. Az üzemgazdálkodás hatékonysága és külső sokkokkal szembeni ellenállóképessége közötti ellentétet a termelés relokációjával, digitalizálással és a 3D nyomtató technológia fokozottabb alkalmazásával lehet mérsékelni.

A Bayreuth Egyetemtől Hartmut Egger azon a véleményen van, hogy a globális beszállítói láncok leépítése, illetve a regionális vagy akár belföldi beszállítói láncok megerősítése nem jelentene lényeges előnyt Németországnak. Sokkal inkább a raktárkapacitás kiépítésére és a just-in-time termelés szerepének a csökkentésére kellene helyezni a hangsúlyt. A kockázatok csökkentése szempontjából mindez sokkal célravezetőbb megoldás lenne, mint radikálisan leépíteni a globális beszállítói láncokat, pusztán ideológiai hevületből.

Minden folytatódik tovább?

Kemal Kilic az LMU (Ludwig Maximilian University) és Dalia Marin a TUM (Technical University of Munich) egyetem kutatói szerint a koronavírus-járvány által keltett világgazdasági bizonytalanságok beszállítói láncaik újraértékelésére kényszerítették a termelővállalatokat. Ennek eredményeként felgyorsult a robottechnológia bevezetésének folyamata a gazdagabb országokban, ami az iparosodás reneszánszához vezet a fejlett régiókban.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szakértői, Lisandra Flach, Rahel Aichele és Martin Braml kutatásai szerint a világgazdasági hozzáadottérték-termelésnek 12 százaléka, a németországinak pedig 17 százaléka támaszkodik globális beszállítói láncra. Németország esetében az európai termelési hálózat játszik kulcsfontosságú szerepet, ezért a gazdaság járványvédelmi korlátozások utáni újraindítása szempontjából elengedhetetlenül fontos az európai határok szabad átjárhatóságának a biztosítása.

Ralph Wiechers és Thomas Steinwachs, a német gépipari vállalatok szakmai képviseleti szervezete, a VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau) szakértői szerint a német gépipari vállalatok erősen függenek ugyan a nemzetközi beszállító láncoktól, de éppen a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően tudják majd ellenállóképes struktúrák kiépítésével jobban kiaknázni a globalizáció előnyeit.

A Roland Berger GmbH tanácsadó vállalat szakértői, Morris Hosseini és Michael Baur a gyógyszeripari beszállítói láncokat tanulmányozva megállapították, hogy számos gyógyszer alapanyagát manapság már szinte kizárólag Kínában állítják elő. Ennek ellenére sem tartanák megoldásnak a protekcionista kereskedelmi gyakorlatra és az autark gazdaságpolitikára visszatérést. A nemzetközi munkamegosztás számos előnye mellett azonban nem lehet elsiklani a dilemma felett – hangsúlyozták –, hogy egyes alapanyagokat és eszközöket szükséges lehet egy bizonyos arányban belföldön előállítani.

A gyógyszeripari vállalatok németországi szakmai szervezete, a BPI (Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie e.V.) részéről Kai Joachimsen viszont a beszállítói fennakadások tartós kiküszöbölésére az európai és németországi gyártókapacitás kiépítésében látja a megoldást. Ronald Bogaschewsky, az Universität Würzburg szakértője pedig attól tartva, hogy a járványvédelmi korlátozások feloldásával a globális beszállítói láncok szép lassan mozgásba lendülnek és minden folytatódik tovább, felveti a kérdést: "Valóban úgy akarjuk folytatni ahogy eddig?"

Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.
A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatja a megszakadt szezont
"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont."- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.
E-Paper: a napfényben is optimálisan olvasható kijelző
A már-már valóban papírvastagságú E-Paper kijelzők a maguk magas felbontásukon és rugalmasan kialakítható szegmentált vagy grafikus kijelzésükön felül, tökéletesen láthatóak még a legerősebb közvetlen napfényben is.
Partnerkapcsolati központ mobil eszközökre
Az ABB Electrification új online platformot indított Connect Partner Hub néven, ahol ügyfelei közvetlen kapcsolatba léphetnek kulcsfontosságú szakemberekkel, például rendszer integrátorokkal, illetve közvetlenül hozzáférhetnek az ABB Ability digitális megoldásaihoz és szolgáltatásaihoz.
A fővárosi cégek likviditási helyzete aggasztó
A vállalkozásoknak kevés a tartaléka, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendővel rendelkezik - áll a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hétfőn megjelent kutatásának főbb megállapításai között.