Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.

 

Mi a közös János vitézben és Pókemberben? Egyebek mellett erre kereshették a választ a Digitális Témahét programsorozatban részt vevő iskolákban a 11-12 éves diákok idén tavasszal. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) gondozásában idén második alkalommal megrendezett programsorozatban közel 7500 pedagógus, a tavalyi jelentkezők mintegy másfélszerese vett részt. A fokozódó érdeklődés hátterében elsősorban az áll, hogy a témahétre már tavaly is jelentkező iskolákban futótűzként terjed a program népszerűsége.

A tanórák digitalizációját népszerűsítő témahét legfontosabb célja, hogy diákok és tanárok egyaránt megtapasztalhassák, miként segít a 21. századi technológia oktatásba integrálása több információt gyorsabban és ráadásul könnyebben feldolgozni. Elektronikus dokumentumokból lényegesen egyszerűbb jegyzeteket készíteni, mint elmenni a könyvtárba, kikeresni a megfelelő köteteket, azokat az odavágó passzusokért végigböngészni, majd tollal papírra kijegyzetelni – érzékelteti a különbséget Tisza Géza, az IVSZ oktatási szakértője.

Elektronikus dokumentumokból lényegesen egyszerűbb jegyzeteket készíteni, mint elmenni a könyvtárba, kikeresni a megfelelő köteteket, azokat az odavágó passzusokért végigböngészni

 

Más digitális kütyük, például az egész osztály – jól irányzott kérdésekre adott – válaszát egyidejűleg feldolgozó szavazórendszerek pedig a tanár számára teszik lehetővé, hogy a tananyag elsajátítására vonatkozó szummatív számonkérés helyett (vagy mellett) azt is ellenőrizzék, mennyire sikerült a diákoknak megérteni a tananyagot. Ezzel pedig aktívan segíthetik a tanulás folyamatát.

Petőfi már említett klasszikusának a feldolgozása közben az ötödik-hatodik osztályos tanulók sorra vehetik kedvenc fiktív vagy valós, mindennapi hőseik legfontosabb jellemvonásait, legjellegzetesebb tetteit. Miután mindezeket egybevetették János vitéz hőstetteivel és karakterjegyeivel, digitális kollázsokat készíthetnek, akár csoportokban, akár egyénileg. Mindezek segítségével feltárhatják a különbségeket (és a hasonlóságokat) Petőfi és kortársai, a forradalmi hevületű márciusi ifjak valóságából merítkező János vitéz, valamint a Marvel-féle „Bosszúállók” motivációi, a két korszak legégetőbb társadalmi problémái vagy épp igazságtalanságai között. Az ekképp megszerzett ismeretek segítségével a gyerekek akár saját hősfigurát is programozhatnak.

A kisebb csoportokban végzett munkafolyamatok révén nemcsak a csapatmunka szabályait sajátítják el, hanem megtanulnak egymásra támaszkodni, elvárásokat megfogalmazni, azokat számonkérni és végül, de korántsem utolsó sorban a felhő alkalmazások minden csínját-bínját is kiismerhetik. Hasonlóan összetett feladatokat végezhetnek a Transformerek világához vonzódó 10-16 éves diákok, akik részt vesznek a First LEGO League nemzetközi robotversenyén. A diákok 3-10 fős csapatokban dolgoznak egy előre megadott témán, kutatásaik végén pedig meg kell tervezniük, programozniuk és tesztelniük egy teljesen automatikusan működő robotot. A “vizsgadarabnak” még egy küldetést is el kell végeznie egy terepasztalon. A First LEGO League-ben résztvevő csapatok a feladatmegoldás közben végigjárják egy valóságos termékfejlesztés minden lépcsőfokát.

Korrepetálás ipari mértékben

Az iparági szereplők érdekképviseleteként mintegy negyedszázada működő IVSZ vezetői néhány éve azért látták égetőnek oktatási divíziójuk létrehozását, mert az informatikai területen már az ezredfordulón is jelentős munkaerőhiány azóta exponenciálisan növekedett. A probléma korántsem merül ki annyiban, hogy a magasan képzett informatikusok, programozók és rendszergazdák iránti igényt a hazai szakemberkínálat már évek óta nem képes kielégíteni. Az átlagos munkavállalók informatikai ismeretei finoman szólva is hiányosak, sokszor elenyészők, még az iskolapadból frissen kikerültek körében is. Az alapvető probléma az oktatásban, konkrétabban a köznevelésben gyökerezik – Tisza Géza szerint – mert, nem készíti fel a gyerekeket a munkavállalás során szükséges tudásra.

 


A „digitális íráskészség” elsajátítása és fejlesztése Magyarországon már az elavult eszközrendszeren és az alacsony sávszélességen rendre elbukik.


 

Szinte teljesen hiányoznak az oktatást támogató elektronikus szolgáltatások és digitális tartalmak is. Már csak hab a tortán, hogy az iskolák zömében nemigen alkalmaznak dedikáltan az eszközpark karbantartását végző rendszergazdákat sem. Mindezek kiküszöbölésére startolt tavaly decemberben a „Digitális Mintaiskola Projekt”. Ennek keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdától a Szeged melletti Zsombón át Budapestig országszerte tucatnyi iskolában szereltek fel a mintaiskolákban osztálytermeket digitális eszközökkel (intaraktív táblákkal, nebulónként egy-egy laptoppal vagy táblagéppel, szavazórendszerekkel), valamint erre a célra telepített gyors, szélessávú hálózati elérhetőséggel.

A programra jelentkező pedagógusok teljes körű „kiképzést” kaptak arra, hogyan tudják a leghatékonyabban integrálni az új kütyüket. Utóbbi azért is fontos, mert a kísérletező kedvű pedagógusok teljesítménye – különösen megfelelő felkészítés hiányában – a digitális tanítási eszközök bevezetése után egészen addig meredeken csökkenhet, amíg meg nem szerzik a szükséges gyakorlatot. Ezután viszont a kütyük – brit, finn, norvég példák alapján – a kiindulási állapotot meghaladó mértékben javítják a pedagógusok hatékonyságát. A mintaiskolák tapasztalatai a jövőben etalonként szolgálhatnak a hazai köznevelési intézmények technológiai megújulásában.

A szakközépiskolák helyett bevezetett szakgimnáziumok – legalábbis az oktatási tárca prominensei szerint – ugyancsak segíthetik a Magyarországon ijesztő méreteket öltő digitális írástudatlanság felszámolását. Noha a közismereti tárgyak óraszámának a csökkentése nemcsak a szakmaváltást, hanem a továbbtanulást is jelentősen nehezíti, azt még az új iskolatípust élesen bírálók is üdvözölték, hogy a szakgimnáziumokban megduplázták például a kötelezően tanítandó számítástechnika órák számát. A tervek szerint ugyancsak a valós munkaerőpiaci igények és az oktatás kapcsolatának a javítását célozná a szakgimnáziumokra jellemző duális képzési forma további kiterjesztése.

Közös felelősség

A vállalati szereplők köznevelésbe való bevonása az egyik legfontosabb feladata a tavaly májusban - a manapság zajló negyedik ipari forradalom jelentette kihívások kezelésére az MTA SZTAKI égisze alatt - alapított Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformnak is. A zászlajára a technológiai paradigmaváltás előmozdítását feltűző think-tank nemcsak új szakképzési rendszer kiépítésén, és a humán és reál oktatás erőteljesebb szétválasztásán ügyködik, hanem a pedagógusokat is a digitális átalakulás részleteit taglaló oktatási programokkal hivatott támogatni.

Miközben a programozói és informatikai főiskolai és egyetemi szakok népszerűsítésének két-három éve már érzékelhető a pozitív hatása, arról keveset lehet tudni, hogy az iskolapadból frissen vagy csak néhány éve kikerültek technológiai tudását mennyiben mozdították előre a köznevelésben bevezetett újítások. Annyi bizonyos, hogy bőven akad még felzárkóztatni való, ezért is jelenthette be hiánypótlóként a Digitális Munkaerő Programot Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért felelős államtitkára idén tavasszal.

A rövid ciklusú képzési formáival, a támogatások és a kedvezmények körének kibővítésével ugyanis elsősorban az iskolapadból már kikerültek digitális felzárkóztatását célozzák. Ehhez kiváló partnernek bizonyulnak azok a Magyarországon működő nemzetközi iparvállalatok, amelyek egy része a már említett Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform résztvevőjeként – nem mellesleg jelentős pénzügyi és eszköztámogatást nyújtva – közreműködik a hazai szakképzés korszerűsítésében.

 

 

Somogyi András

A Bosch csoport jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a szakképzés, különösen a duális képzés területén

 

 
 
– Mi a legnehezebb gazdasági körülmények közepette is jelentős összegeket fordítottunk munkatársaink képzésére, valamint az általunk támogatott oktatási intézmények finanszírozására – mondja Somogyi András, a Robert Bosch Kft. humán erőforrás igazgatója. A több mint 14 ezer főt foglalkoztató iparvállalatnak persze van miből költeni az oktatásra: tavalyi árbevételük meghaladta a 1149 milliárd forintot, ezzel a teljesítménnyel a magyarországi cégek élmezőnyében helyezkednek el. Az elektromobilitás vagy akár a napjaink slágertémájának számító mesterséges intelligencia fejlesztés területén iránymutató cégcsoport Magyarország legnagyobb ipari foglalkoztatójaként több száz magasan képzett mérnököt és technikust keres budapesti, hatvani, maklári, továbbá miskolci telephelyeire. Ezért a cég nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, különösképpen a Magyarországon zajló mérnök- és szakképzésekre.
 
“A Bosch csoport jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a szakképzés, különösen a duális képzés területén. Hatvani telephelyünk megnyitása óta, vagyis 17 éve biztosítunk elektrotechnikusi képzést a helyi Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, valamint az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium Gépészeti Szakközépiskola és Kollégiumban. De jó példa az eredményes együttműködésre a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola, itt 2013 szeptemberében indítottuk az első két Bosch osztályt, mely gyártósori gépbeállítókat és mechatronikai technikusokat képez folyamatosan. A Lányok napja elnevezésű középiskolásoknak szóló kezdeményezéshez való csatlakozással pedig azt szeretnénk megmutatni, hogy a hölgyek számára is vonzó lehet a műszaki, mérnöki pálya” – sorolja a középiskolások számára elérhető lehetőségeket Somogyi András.
 
Befektetés a jövőbe
 
Kérdés persze, hogy az iparvállalatoknak milyen szinten és mélységben ajánlatos feladatokat átvállalni az állami oktatási intézetektől. A képzéssel foglalkozó szakemberek, állami tisztségviselők és vállalatvezetők között ma már konszenzus látszik kialakulni abban a kérdésben, hogy elengedhetetlen egy stabil, széleskörű ismeretanyag elsajátítása a közoktatásban, amelyre építve a duális képzés során mind a középiskolában, mind az egyetemen megszerezhető a speciális szakismeret. Ebben, valamint a tanintézetekben dolgozó oktatók felkészítésében nélkülözhetetlen az iparvállalatok társadalmi felelősségvállalása, hiszen a korszerű, naprakész technológiai ismereteket csak ők biztosíthatják. 
 
Egyetért ezzel a vélekedéssel Somogyi András is, aki hozzáteszi, hogy a Bosch által támogatott tanintézmények szakoktatói részére folyamatosan elérhetővé teszik a legfrissebb technológiai információkat. A szakember tapasztalata szerint az oktatók többsége nyitott az új ismeretek átvételére és alkalmazására, de szerinte hiú ábránd arra számítani, hogy az állami képzés végén kész szakemberek kerülnek a vállalatokhoz, hiszen az oktatási rendszer soha nem lesz képes olyan gyors ütemben alkalmazkodni a változásokhoz, amelyre a versenyszférában működő cégek napi szinten kényszerülnek. Vagyis állam és munkáltató közös feladata ez, a siker érdekében pedig a vállalatoknak is tenni kell.
 
 
 
Működőképes lehetne egy olyan modell is, amelyben a stabil állami alapoktatást követően egy nagyvállalat - így akár a Bosch - képzési központjában folyik tovább a szakmaspecifikus képzés
 
 
A HR igazgató a Bosch duális képzését hozza példaként: a már említett középfokú szakképzésen túl egyetemi hallgatóknak szóló programok, versenyek, szakmai konzultációk, hazai és külföldi vendégelőadók szakmai előadásai, ingyenes labortanfolyamok, gyárlátogatások, szakdolgozati konzultációs lehetőségek, közös kutatás-fejlesztési projektek várják a felsőfokú műszaki képzésben részt vevőket, és jól működő gyakornoki programuknak köszönhetően sokan az egyetem elvégzése után főállású státuszba kerülnek.
 
Gondolnak a friss diplomásokra is, őket folyamatos fejlődési lehetőségek, tréningek (mind szakmai, mind soft skillek) várják. A cégcsoport vezetői utánpótlás programja, a Junior Managers Program a pályakezdőket szólítja meg, kétéves rotációs programot kínálva gazdasági, mérnöki műszaki területen. Jelenleg mintegy 150 fő vesz részt különböző szakképzési programokban.
Fontos azt is látni, hogy a szakképzés megújításában nem csak a nagyvállalatok vesznek részt, hanem a kis és közepes cégek is, akik nyilván teljesen más igényeket támasztanak ezen a téren.
 
– Úgy vélem, hogy működőképes lehetne egy olyan modell is, amelyben a stabil állami alapoktatást követően egy nagyvállalat – így akár a Bosch - képzési központjában folyik tovább a szakmaspecifikus képzés, ahol nemcsak magunknak képzünk szakembereket, hanem más cégek szakember utánpótlásáról vagy továbbképzéséről is gondoskodunk. Erre a nagy- és a kisvállalatok egyaránt nyitottak, úgy gondolom, hogy ezt az irányt is érdemes megvizsgálni. Természetesen mindezt intézményesített formában - említ egy újabb lehetőséget Somogyi András.
 
Persze az, hogy a piaci igényekre reflektálva merre kanyarodik a szakképzés iránya és milyen karrierutak nyílnak meg az iskolapadot elhagyók előtt számos további kérdést vet fel, de abban talán minden érdekelt fél egyetért, hogy az oly sokszor hangoztatott élethosszig tartó tanulás életkortól függetlenül napjaink valósága lett, s így lesz méginkább az elkövetkező években.
Szakmai tartalom és üzleti tudatosság
Lezárultak az InnoEnergy idei PowerUp! versenyének regionális döntői, amelynek során Magyarországon is kiválasztották a továbbjutókat.
Milyen a jövő szakembere?
Az éppen munkába lépő fiatal generációnak intenzív, új informatikai rendszert kell gyorsan megtanulnia, az idősebbeknek a napi kihívásokkal szükséges felvenni és tartani a lépést, hogy a folyamatos változásoknak megfeleljenek.
Digitális megoldások nagyfeszültségű alállomásokhoz
A Siemens új PLC rendszere a nagyfeszültségű vonalakat használja alállomások közötti kommunikációs csatornaként oly módon, hogy a légvezetékek feszültségének frekvenciájára modulálja a továbbítani kívánt információt.
A csodafegyver maga a felkészült értékesítő
A Lapp Hungária Kft. szervezeti átalakulásáról és annak kívülről is látható eredményeiről Mayer Károly, a vállalat magyarországi értékesítési irodavezetője beszélt a Jövő Gyárának.
Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.