Ügyvezetők Home Office-ban
A közelmúltban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése arról, hogy 2018 I. negyedévében az alkalmazottak 3,7%-a, 144 ezer fő dolgozott távmunkában. Az adatokban alig néhány hét elteltével drámai változást hozott az egész világon végigsöprő koronavírus járvány. Ma már egy ország próbálja a távmunka körülményei között újraszervezni életét.

 

Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások többsége gyorsan döntött a távmunka kiterjesztése és az ehhez szükséges eszközpark beszerzése mellett, de a céges hatékonyság továbbra sem állt vissza a koronavírus előtti szintre - derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud friss kutatásából. Az összesen több mint 500 viszonteladó partnerrel rendelkező cég által gyűjtött visszajelzések alapján óriásit növekedett a kereslet a távmunkát támogató szoftverek, eszközök és azok bevezetése iránt, ugyanakkor ezek használatára a munkavállalók és a vezetők sem voltak megfelelően felkészítve.

Kiemelt probléma az átláthatóság, az ellenőrzés, és a megfelelő kiberbiztonsági szint kialakítása. A vis maior helyzet a home office felé eddig sokkal kevésbé nyitott, a személyes jelenlétre építő, és a távoli munkavégzést akár teljesen elutasító vezetőket is lépéskényszerbe hozta. A kutatás alapján az első sokk után most következik a konszolidáció időszaka, vagyis a cégek megpróbálják reprodukálni a korábban megszokott üzletmenetet.

Sokat számít a korábban elért informatikai fejlettségi szint

Az összesen hat témakört vizsgáló kérdéssorban a vállalkozások képviselői a tízes skálán 4,2-es átlagszintre értékelték a távmunkára való felkészültségüket. Tették mindezt úgy, hogy a saját bevallásuk szerint a munkavégzéshez szükséges szoftvert többségüknél (6,9-es érték) már bevezették, ugyanakkor ezek használata közel sem zökkenőmentes (5,3-as érték) a mindennapokban. A beállításukhoz szükséges útmutató és támogatás nagyrészt (6,8-as érték) rendelkezésre áll, de mindez egyelőre még a hozzászokás szakaszában jár, és komoly átláthatósági, hatékonysági (5,3-as érték) valamint kiberbiztonsági (4,6-os érték) problémák jellemzik a távoli munkavégzést.

 

 

„Számos helyen az olyan alapvető online megoldások, mint az e-számlázó program vagy a VPN alapú belső hálózat is most kerül beállításra. A megváltozott munkakörülményekkel mindenki küzd, és komoly összegekben mérhető az átállásra fordított extra erőforrások költsége. A korábbi években kialakított megfelelő informatikai fejlettségi szint, vagy a jól megválasztott IT szolgáltató partner szakértelme most tényleg aranyat ér” – mutat rá Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

Eddig mindenki tüzet oltott, most következik a finomhangolás

Ami a keresletet illeti, nem meglepetés, hogy a felhőszolgáltatásokkal foglalkozó viszonteladóknál is a távmunka bevezetésére, szervezésére alkalmas szoftverek iránt ugrásszerűen, egyszerre nőtt meg az igény. „Az amerikai piacon egy hét alatt 12 millióval több aktív felhasználót regisztráló Microsoft Teams nálunk is berobbant. Ez ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a gyors megoldásokat kereső vállalkozásoknál nem volt idő a folyamatok alapos végiggondolására, a kiegészítő projektszervezési eszközök tesztelésére, vagy az alapvető kiberbiztonsági beállítások elvégzésére.” – hívja fel a figyelmet Iván László.

A magyar vállalkozások profilja szerint a viszonteladók eddig kevés különbséget fedeztek fel a távmunkához való hozzáállásban: legyen szó a versenyszféráról, az önkormányzatokról, vagy termelő cégekről, az elmúlt két hétben mindenki „tüzet oltott”, és az alapvető hardver- és szoftverparkját fejlesztette legalább a kötelező minimum szintjére. A következő lépcsőfok, vagyis a folyamatok finomhangolására tett befektetés mértéke már attól is függ, hogy mennyi ideig áll fenn a jelenlegi helyzet.

Velünk maradhatnak a pozitív változások is

A távmunka tömeges bevezetése olyan, eddig mindennaposnak számító tevékenységeket helyezett át az online térbe, mint a meetingek szervezése, az információk gyors átadása vagy a dokumentumok tárolása és megosztása. A jelenlegi helyzet azt is eredményezheti, hogy az eddig szkeptikus cégvezetők is kénytelenek lesznek hozzászokni a chatprogramokhoz, vagy a nyomtatott dokumentumtárat felváltó felhőalapú fájlmegosztó rendszerekhez.

 

Iván László:

 

"Néhány jól működő gyakorlat

hosszabbtávon is beépül a

cégek üzletmenetébe.”

 

„Eddig az üzletemberek és az informatikai szakemberek nagy része is ragaszkodott a hardver alapú adattárolókhoz, szerverekhez, mivel azok fizikai léte a szemükben egyfajta garanciát nyújt az adatok védelmére és a rendszerek működőképességére. A nem látható felhővel kapcsolatosan a kelleténél nagyobb volt a bizalmatlanság, holott ezeket az adatokat is fizikai eszközökön, óriási területű és kiemelten őrzött szerverfarmokon tárolják”– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője. Hozzátette: „A vis maior helyzet pozitív hozadéka lehet, hogy a most ideiglenesen bevezetett megoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét, és néhány jól működő gyakorlat hosszabbtávon is beépül a cégek üzletmenetébe.”

Cégvezetés otthonról

A vírusfertőzés miatt bevezetett veszélyhelyzet nem csak az adminisztratív munkaköröket érintette, a gazdasági társaságok ügyvezetőit is új helyzet elé állította. A gyártás lefékezése komoly kihívást jelent a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozó autóipari cégeknek is, de újratervezésre kényszerülnek azok a magyar kis- és közepes vállalatok is, akik éppen egy-egy jelentősebb projektjük felfüggesztésével szembesülnek a járványhelyzet miatt.

A távmunkás hétköznapokról és a lehetséges jövőről kérdeztük Mészáros Istvánt az ipari automatizálással, robotcellák, szerelő-és gyártósorok, valamint célgépek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Robot-X Kft. ügyvezetőjét, valamint Kiglics Gábort, a végeselemes számítások és a nemzetközi autóipari kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az automatizálás-technológia egyik fontos szereplőjét, az eCon Engineering ügyvezetőjét.

 Hogyan telik egy napja?

 Mészáros István: Munkával... Nem állt meg az élet, sőt. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy a lehető legkisebb veszteségekkel átjussunk ezen az időszakon. Mindig is azt vallottuk, hogy ez a cég a csapatmunka miatt, a kollégáink révén jutott az ország legjelentősebb automatizálási, robottechnológiai vállalatainak szintjére. Az elmúlt közel másfél évtizedben a legkeményebb időszakokban is számíthattunk a munkavállalóinkra. Most tulajdonosként mindent meg kell tennünk értük, az ő biztos munkahelyükért, akármennyi munkával is jár ez. A partnerekkel, bankokkal, beszállítókkal való egyeztetések volumene gyakorlatilag felrobbant az utóbbi időszakban, menedzsment szempontjából meglehetősen feszített a tempó.

A gyakorlatban hogy néz ki mindez? Az ügyvezetéssel járó feladatkörben napi szinten van olyan tennivaló, amihez elengedhetetlen a személyes jelenlét – ilyenkor be kell mennem az irodába. Az elmúlt hetekben fokozatosan építettük fel a járványügyi stratégiánkat, aminek a megelőzéssel kapcsolatos intézkedéseit a telephelyen most minden kolléga, és én is, maximálisan betartjuk. Ennek értelmében pl. amennyire lehet, szeparáljuk a dolgozókat, és minél kevesebb személyes, és minél több virtuális kontaktussal dolgozunk, vagy védőfelszerelést biztosítunk, ha szükséges.

 

Mészáros István:

 

"Nem tartom valószínűnek,

hogy a jelenlegi válság után az

ipar szereplői ugyanarra a

berendezkedésre állnak majd

vissza."

 

Szigorítottunk a belépési protokollon is. Ha például egyik reggel lázam lenne, még ügyvezetőként sem jutnék túl a portaszolgálaton. Természetesen, amikor csak tehetem, én is home office-ban maradok, és online felületeken, esetleg telefonon egyeztetek a kollégákkal. Alapvetően az egyes részlegek vezetőin keresztül tartom a kapcsolatot a csapattal – ez korábban is így volt jellemző, és ebben most sincs nagy változás. A back office-t vivő csapatból mindazoknak, akiknek a munkaköre lehetővé tette, már a veszélyhelyzet kihirdetésekor biztosítottuk a távmunka lehetőségét, így most sokan otthonról dolgoznak. Az eddigi tapasztaltok szerint a velük való közös munkát egyre gördülékenyebben tudjuk home office-ból vezényelni.

 Kiglics Gábor: A kollégáink döntő többsége, körülbelül 90%-a otthonról dolgozik. CAE szolgáltatási és szoftver üzletágunk könnyebb helyzetben van ebből a szempontból, az automatizálási üzletágnál viszont a szerelési- és műhelymunkát például értelemszerűen nem lehet otthonról ellátni. Most az alapvető célunk, hogy munkatársaink és közvetlen környezetünk egészségi állapotát megőrizzük, valamint a személyes interakciók számát minimalizáljuk mind a kollégákkal, mind a partnerekkel, de mindezek mellett az üzletmenet zökkenőmentességét fenntartsuk. A home office az ügyvezető esetében részlegesen igaz, alapvetően minden nap elérhető vagyok az irodában, de nem a teljes munkaidőben.

A jelenlét ebben az esetben is fontos, de most személyes megbeszélések helyett többet nyúlunk a telefonhoz, online csatornákhoz. Szerencsére időben megtettük a szükséges lépéseket, vállalatunknál már több évvel ezelőtt is megvolt a lehetőség – korábban még indokolt esetben – a távmunka lehetőségére, mindezek miatt a napi ügymenetünk zökkenőmentes. A személyes találkozókat elhalasztva/lemondva vagy átirányítva virtuális térre és az előbbieket leszámítva tehát alapvetően hasonlóan telnek a munkanapok, mint korábban. 

 Jelenleg milyen munkavégzés folyik a cégnél?

 Mészáros István: Automatizálási rendszerek, főleg robotcellák komplett kivitelezésével foglalkozunk: tervezünk, szimulálunk, gyártunk, szerelünk, programozunk, telepítünk. A termelő részlegeink jelenleg is szinte változatlan munkamenet szerint, az előírt járványvédelmi protokollokat betartva dolgoznak, kisebb csoportokban. A saját telephelyeinken most sokkal inkább kihasználjuk az online kommunikációs csatornáinkat, illetve a back office egy része most távmunkát végez, és otthonról dolgozik.

Mivel nálunk jelentős a külsős, tehát a partnerek telephelyein végzett munka, sok kollégánk most is „kijár”, napi szinten úton van és helytáll. Az ő esetükben a megrendelőink előírásait kell alkalmaznunk a belépésekhez, munkavégzéshez is. Ehhez kijelöltünk a cégen belül egy csapatot, akik kifejezetten azért felelősek, hogy a kollégák minden szükséges védőeszközt, igazolás, információt megkapjanak, ami a zökkenőmentes munkavégzésükhöz szükséges.

 Kiglics Gábor: Sok mindent kellett átszerveznünk, főként üzleti utakat, és sajnos el kellett halasztanunk az éves nagy konferenciánkat is, melynek fókuszában a végeselemes (Ansys), és a fröccsöntés szimulációk (Moldex3D) álltak volna. Ezt feltehetően a következő évre kell csúsztatnunk. Cégen belül is kell a rugalmasság. Azok a kollégáink, akiknél a munkavégzés nem megoldható a home office keretein belül, bejárnak, a beutazásukat támogatjuk, és védőfelszereléssel is ellátjuk őket. Otthonról dolgozó kollégáink pedig egymással folyamatos kapcsolatban – magasabb szintű kontrollfolyamatok mellett – készítik el a napi, heti feladataikat.

 

Kiglics Gábor:

 

"Szerencsére az üzletmenetet

és a fejlesztési célok

határidőkre történő

megvalósítását a vírushelyzet

érdemben – egyelőre – nem

befolyásolja."

 

A kontroll fontos, és ezen keretek felállítása mindenki számára előnyös a hatékonyság megtartásához. Próbálunk a kollégák lelki világával is törődni, hiszen hosszú távon pszichésen megterhelővé válhat a folyamatos elszeparáltság. HR segítséggel külön tippeket adtunk az otthoni munkavégzés buktatóinak és az esetleges depressziónak az elkerülésére.

 Néhány szakértő párhuzamot von a jelenlegi helyzet gazdasági hatásai és a 2008. évi válság között. Véleményük szerint mennyiben különbözik ez a válság a 2008. évitől?

 Mészáros István: A 2008-as hitelválság pénzpiaci válság volt, ami főleg az ingatlan- és bankszektort, és kevésbé az ipart érintette. A termelés nem állt meg, csak lelassult, hiszen rengeteg embert el kellett küldeni. Viszont ebben az időszakban sok gyártó cég felismerte az automatizálásban rejlő lehetőséget, úgy is, mint a munkaerőpiac hullámzásait kiegyenlítő befektetést. Így akinek volt tartaléka, beruházott, fejlesztett, hogy a válság elmúltával előnyösebb helyzetből indulhasson a piaci versenyben. Jelenleg viszont járványügyi válsághelyzet van, ami nagyon komolyan érinti az ipari szektort, és gyakorlatilag egyik napról a másikra megbénította a termelést. Ilyen körülmények között nem egyértelmű, hogy kinek jelenthet mentőövet például a robotizálás, hány cégnek marad rövid távon fejlesztésre fordítható tőkéje.

 Kiglics Gábor: A 2008-as pénzügyi válság látható volt, valamennyire fel lehetett rá készülni. Ez nem pénzügyi válság és kb. 2-4 hét alatt bedőlt minden, az élet alapjaiban változott meg. A helyzetet minden ember azonnal a saját bőrén tapasztalta. Nem csak egy begyűrűző folyamatról van szó, hanem emberéletekről, felelős viselkedésről, szolidaritásról és önként lemondásról. A pandémiás helyzet mindenki számára új szituáció, meg kell tanulnunk a helyzet kezelését, az alkalmazkodást és az ebben a helyzetben történő hatékony kooperációt, munkavégzést.

 A válsághelyzet elmúltával körülbelül mennyi idő szükséges a visszarendeződéshez?

 Mészáros István: Erre talán ma még senki nem tud válaszolni. A saját, cégszintű visszarendeződésünkre vonatkozóan vannak konkrétabb prognózisaink, amelyeket folyamatosan felülvizsgálunk. Ha az európai krízishelyzetet sikerül belátható időn belül megfékezni, akkor nem látunk még kifejezetten nagy kockázatot, hiszen a cég működése egyelőre – ha nem is teljesen gondmentes – de biztosított. A normál munkamenetünkön nem kellett még lényegi változtatásokat eszközölnünk, így a helyzet normalizálódásával szinte csak kapacitást érintő korrekciókra lesz szükség.

Más kérdés, hogy milyen piaci következményekkel jár egy olyan elhúzódó válság, ami - a vírusfenyegetés miatt - esetleg egy természetes emberi bizalmatlansággal, óvatossággal is kiegészül. Nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen helyzetben az autógyárak például hiába pörögnek fel ismét a maximumra, ha a kínálatukra nem lesz meg az elvárt piaci kereslet – mert adott esetben sem a cégek, sem a magánszektor nem rohan majd autót venni… Emellett jó eséllyel sokan visszafogják majd a kiadásaikat, hogy inkább a felélt tartalékaikat pótolják. Mivel – mint a hazai ipari szereplők nagy része – közvetlenül, vagy az autóipari beszállítókon keresztül közvetve mi is függünk az autóipartól, egy ilyen szituáció már számunkra is súlyosabb következményekkel járna, és újratervezést igényelne.

 Kiglics Gábor: Azokkal a partnerekkel, akikkel fejlesztési projektekben dolgozunk, a munka folyamatos, szerencsére az üzletmenetet és a fejlesztési célok határidőkre történő megvalósítását a vírushelyzet érdemben – egyelőre – nem befolyásolja. Azon partnereknél, ahol gyártás is van, a munka érthetően kevésbé gördülékeny, de a folyamatok ott is haladnak. Alapvetően egy türelmes kivárás jellemzi a környezetünket. Korai lenne még jósolni, de az egyértelmű, hogy a magas likviditású cégek hamarabb növekedési pályára tudnak majd állni, emiatt lesznek nyertesei is a helyzetnek. A korlátozások feloldásával elméletben a termelés akár hasonló hirtelenséggel megindulhatna, mint ahogyan leállt. De a gyakorlatban, hogy addig mi minden fog még történni a piaci szereplőkkel, hogyan rendeződnek át az erőviszonyok, miként módosulnak a fogyasztói preferenciák, milyen megkerülhetetlen globális folyamatok lesznek, vagy milyen hatása lesz a kormány gazdaságélénkítő csomagjának, azt egyelőre nehéz látni.

 Várható-e a beszállítói lánc átalakulása, vagyis az európai gyártók hazahozzák ázsiai termelésüket? Üzleti partnereik hogyan reagálnak a kialakult helyzetre?

- Mészáros István: Igen, részben át fog rendeződni a beszállítói lánc, bár a Robot-X-nél nem jellemző, hogy ázsiai beszállítókkal dolgoznánk, így azok jelentőségének csökkenését inkább a globális trendekből következtetjük mi is. Az európai helyzet viszont már bennünket is közvetlenül érint, hiszen észak-olasz partnereink az ottani gyárak leállása miatt már most komoly határidő-csúszásokat jeleztek. Német projektjeinknél egyelőre még nem tapasztaljuk, hogy a krízis jelentősebb negatív hatással lenne a munkamenetre. A hazai partnereink többsége - saját járványmegelőzési protokolljának alkalmazása mellett - egyelőre még nem állította le a futó fejlesztési projekteket, még ha a termelést esetleg be is szüntette.

 Kiglics Gábor: Igen, bízom benne, hogy az európai nagyvállalatok, megrendelők csökkentik ázsiai kitettségüket, és „visszajönnek" Európába...

 Lehet-e majd ugyanúgy folytatni a munkát, mint a válság előtt?

 Mészáros István: Nem tartom valószínűnek, hogy a jelenlegi válság után az ipar szereplői ugyanarra a berendezkedésre állnak majd vissza. Véleményem szerint sokan megfontoltabb működést fognak preferálni, felülvizsgálják például a globális beszerzési csatornákat, és – legalább átmenetileg - igyekeznek majd inkább a közelből, Európából kiválasztani a beszállító partnereiket. Más szempontból pedig a digitalizáció lesz megkerülhetetlen: a sokak számára rég halogatott, de most hirtelen „kikényszerített” fejlesztések a jövőben is nagyon jól fognak jönni. Mindenki rádöbben majd, hogy az inter- és intranetes felületek, online terek, VPN-hálózatok remekül kihasználhatók a napi munkavégzés, termelés során is. Még az is kiderülhet, hogy az ipari termelésben nem kell feltétlenül minden gép mellé embert állítani. Aztán fokozatosan az is, hogy mekkora aranybánya a termelési adat, hogy létezik digitális gyár, és még sorolhatnám.

 Kiglics Gábor: Természetesen nem, hiszen ebben az új helyzetben a hangsúly eltolódott az otthoni munkavégzés irányába, amit minden szereplőnek tanulni, gyakorolni kell. Ha ez az időszak hosszabb ideig tart, és a projektek is az elvárt rendszerességgel érkeznek, akkor még magasabb szintre kell emelnünk az erre vonatkozó eljárásokat. Cél, hogy munkatársaink az otthoni munkavégzés során is hatékonyan töltsék el munkaidejüket, és minden eszköz lehetőleg hasonlóképp rendelkezésükre álljon. Ha hosszú távon fennmarad ez a kritikus helyzet, az mindenképpen nyomot fog hagyni a jövőbeli munkafolyamatokon. Azok a vállalatok, akiknél eddig tabunak számított a home office, a jövőben esetleg rugalmasabbak lesznek, míg azok, ahol a digitalizáció kisebb mértékű a kelleténél, erre esetleg a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.

 Milyen mértékű visszaesésre számít?

– Mészáros István: Céges szinten, éves léptékben mi 10% körüli visszaesésre számítunk. Arról viszont már sok gazdasági szakember nyilatkozott, hogy országos, régiós szinten várhatóan nagyon nagy visszaesés lesz, és recesszióba fordulhat az ország. Egyelőre kíváncsian várjuk a gazdasági mentőcsomag részleteit.

 Kiglics Gábor: Számítunk rá, de ezzel kapcsolatban korai lenne még bármit is nyilatkozni, hiszen pontosan azt sem látjuk, hogy mennyi ideig fog elhúzódni a helyzet, és mennyire fordul súlyosra.

 Milyen állami támogatás segítené a leghatékonyabban a gazdaság talpra állását?

 Mészáros István: Talpra állítás helyett előbb érdemes volna megpróbálni megakadályozni a teljes bedőlést. Ehhez pedig egyértelműen munkahelymegtartó támogatások kellenének, minden szektorra. Sajnos itthon már most sok cég kénytelen volt elküldeni dolgozókat, pedig épp az ilyen drasztikus lépéseket lenne jó kormányzati beavatkozással megelőzni. Biztos vagyok benne, hogy a kis- és középvállalkozások körében a dolgozói járulékok átmeneti elengedése – akár 1 vagy 2 hónapra is – nagyon sok munkahelyet menthetett volna, és menthetne még mindig meg.

Ha viszont tényleg talpra állításról és a távolabbi jövőről beszélünk, akkor valószínűleg a kereslet fenntartása lesz kulcsfontosságú. Az autógyárak esetében a leállásokat most sem a koronavírus maga, hanem a vírus miatt visszaeső kereslet okozta. Nemrégiben tele volt a sajtó a hírrel, hogy Kínában februárban 80 százalékos forgalomcsökkenést mértek az előző évhez képest, és márciusra Európában is hasonló adatokra számítottak – a friss számok már sejtetni fogják, mennyire súlyos a helyzet.

– Kiglics Gábor: A járulékcsökkentés hasznos, de csak azoknál a vállalatoknál tartom jó megoldásnak, melyek cserében vállalják a dolgozók megtartását. Jó segítség a hitelmoratórium is, és az átalányadózóknál hasznos lehet az adó 1-2 hónapos eltolása, vagy esetleg részletfizetési lehetőség biztosítása. Ami mindenképpen fontos, hogy nyílt és tiszta kommunikáció folyjon minden területen. A társadalmi összefogás kiemelten fontos, annak erősödése sokat javíthatna a helyzeten.

Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél
Csak a cégek fele használ munkaidő nyilvántartó rendszereket a távolról dolgozók teljesítményének mérésére.
Megbízható megfogás levegő nélkül
A Festo standard EHPS megfogója a standard pneumatikus DHPS megfogó elektromos változata. Az EHPS a legtöbb olyan helyen alkalmazható, ahol a pneumatika használata nem engedélyezett.
Adatok megbízható továbbítása a gyártásban
A Profinet az ipari automatizálás terén világszinten az első számú Ethernet-alapú kommunikációs megoldás.
Az e-mailek védelme nem ér véget egy erős jelszóval
A modern üzleti kommunikáció alapját képező elektronikus levelezés továbbra is a rosszindulatú programok terjesztésének egyik leghatékonyabb és legelterjedtebb csatornája.
Virtuális gumiabroncs-fejlesztés eredménye a Lamborghini Hurricán STO kiemelkedő teljesítménye
A Lamborghini a Bridgestone-t bízta meg a 2021-ben piacra kerülő Huracán STO szuperautója egyedi abroncsainak fejlesztésével.