Termelőeszköz lehet a szoftver is
A legtöbb gyártócég vezetője ma már egyetért abban, hogy a digitális technológiák megjelenése az ipari értékláncok minden elemét átalakítják, nem lehet elbújni ezek elől.

 

Az egyedi igények tömeges kielégítése a legtöbb iparág jövőképét alapvetően átalakítja, melyek nyomán új üzleti modellek jönnek létre. Ezek mozgatója – a fogyasztók változó és egyre növekvő elvárásai mellett – azok a technológiai megoldások, melyek bevezetése nélkülözhetetlen a versenyképesség fenntartásához. A digitális világ mindent átható térnyerését jól jellemzi, hogy az olyan hagyományos iparágakban, mint például az autógyártás, a gyártósorokon, a karosszéria- vagy festőüzemekben dolgozók létszáma az automatizálás miatt felére csökken, ugyanakkor az adatmérnököké, szoftverfejlesztőké egyes üzemtípusokban csaknem megkétszereződik.

A változás irányára jellemző adat, hogy a gépjárműiparban globális szinten 2020-ra mintegy 105 milliárd dollárt fordítanak az iparágban alkalmazott új szoftvertermékek, érzékelők fejlesztésére, a felhő alapú adattárolásra valamint a  fogyasztók és gyártók IoT-n keresztül történő megbízható és költségkímélő összekapcsolásának biztosítására.

Az autóiparnál maradva a PwC Strategy& legújabb – A gépjárműgyártás átalakulása - Hogyan forradalmasítja az autóipart 2030-ra a közösségi mobilitás és az automatizálás? – tanulmánya szerint az autóipar olyan forradalom küszöbén áll, ahol az alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a túléléshez. Az elemzés azt is megjegyzi, hogy az innováció és a gyártás közötti idő két évre csökken, szemben a mostani 3-5 évvel. Egyebek mellett ezekhez a nemzetközi trendekhez kellene az autóiparhoz ezer szállal kötődő magyar kis- és középvállalatoknak csatlakozni.

Székhelyétől függetlenül ma már mindenki a nemzetközi piacon méretteti meg magát, globális szinten kell helytállni. Ezért is elgondolkodtató az a két elemzés, mely a közelmúltban látott napvilágot. Az uniós tagállamok versenyképességét mérő Európai Innovációs Rangsorban Magyarország tavaly a 22. helyen állt, mögöttünk Lengyelország és Románia zárta a sort. És ide kapcsolódik az a kormányzati felmérés is, mely a vállalati innovációk elmaradásának okait kutatta. Eszerint a válaszadók 88 százaléka nem látott okot innováció bevezetésére, 5 százalékuknál hiányzott az ötlet, 3 százalék a hitelek hiányára panaszkodott és 4 százalékuk a pályázati források elmaradását okolta.

Közel az elérhető technológia

Pedig éppen a gyártáshoz kapcsolódó, az innovációt segítő mérnöki szoftverek tekintetében a magyar cégek sem panaszkodhatnak. Naprakészen elérhetők a legújabb verziók, ráadásul szinte mindegyikhez kedvező finanszírozási forma is társul.

– Talán sokan egyetértenek abban, hogy ideje lenne a mérnöki szoftverekre is termelőeszközként tekinteni. Ugyan a végtermék más mint egy megmunkálóközpont vagy a nap 24 órájában dolgozó ipari robot esetében, de ha okosan és hatékonyan használjuk ezeket az eszközöket, jelentős összegeket spórolhatunk: nem kell költeni fizikai prototípus előállítására, később kidobott szerszámra és selejt sem keletkezik. Ezzel a legtöbb cég tisztában van, de a kezdeti lelkesedést többnyire a kifogások követik: majd ha pályázunk és nyerünk, akkor tudunk szoftverekre költeni, vagy ha a termelőberendezés beszerzése mellett marad még valamennyi forrás, akkor vásárolunk szoftvereket is. Ez a vállalati kultúra komoly gátja a fejlődésnek – veszi sorra a jellemző kibúvókat H. Tóth Zsolt, a Varinex Informatikai Zrt. FEA üzletág igazgatója.

 

H. Tóth Zsolt: Nem színes ábrákat akarunk, hanem értelmezhető megoldásokat

 

– Cégünk huszonkét éve képviseli a végeselem analízis területén meghatározó amerikai MSC Software-t Magyarországon. A jelenleg mintegy húsz országban 1400 szakembert foglalkoztató szoftverfejlesztő vállalat 1963-ban alakult, nevéhez fűződik az iparág ikonikus szoftverének, az MSC Nastrannak a fejlesztése. A Varinex mérnöki szimulációs szoftver portfóliója jellemzően a high-end kategóriába tartozik, de egyre több olyan megoldásunk van, amely tudásban az élmezőnyt jelenti, emellett árszínvonal és licencelési lehetőségek tekintetében a hazai kis- és középvállalatok számára is optimális megoldás lehet egy-egy mérnöki feladat megoldásához.

Az egyik vesszőparipám, hogy a szimulációt úgy kell felfogni, mint egy virtuális labort. Legyen szó áramlástani problémáról, dinamikai rendszerekről, hegesztésszimulációról vagy additív gyártásról, a lényeg, hogy – a mérnöki tudást és gondolkodást nem megspórolva – az egész folyamatot virtuálisan tudjuk kezelni. A szimuláció alfája és omegája, ha úgy tetszik szépsége nem az, hogy megtanuljuk egy szoftver kezelőfelületét, és nem is az, hogy tudunk-e igényes végeselem hálót gyártani. Maga az absztrakció, amikor a fizikai valóságot, a lejátszódó folyamatokat összefüggéseiben értelmezve, a vizsgálat tárgyát környezetéből kikiragadva egy digitális térbe helyezve numerikus modellt alkotunk, az a mérnöki szimulációs folyamat legkreatívabb része. Ha ezt nem tudjuk jól megoldani, akkor kérdéses az eredmény. Nem színes ábrákat akarunk, hanem értelmezhető megoldásokat – avat be a szimuláció filozófiájába H. Tóth Zsolt.

 

 

– Ha egy cég rendelkezik ezzel a tudással, szinte minden szimulációs feladat megoldására képes lesz. Az olyan fontos, az ipar fejlődési irányát meghatározó területeken is, mint például az additív gyártás. Az MSC szoftvernek ebben az összefüggésben két erős vonala is van. Az egyik a kifejezetten gyártásszimulációval foglalkozó Simufact Additive. A német Simufact cég elsőként a képlékenyalakító Simufact Forming rendszert hozta létre, nagyon komoly anyagtudományi háttérrel és ipari tapasztalattal. Közel egy évtizede kifejezetten autóipari felkérésére kezdtek el fejleszteni hegesztésszimulációt.

Először csak belső használatra, de ma már bárki számára elérhető a Simufact Welding szoftver. Legújabb rendszerük, a Simufact Additive a fémporos nyomtatás gyártási folyamatának szimulációját teszi lehetővé rendkívül rövid idő alatt. Az alaplapról való levágás, a támasztékok eltávolítása, az utólagos hőkezelés és a szerkezet további szilárdsági vizsgálata mind része a szimulációnak. A rendszer erőssége leginkább abban jelenik még meg, hogy a gyártás során fellépő deformációkat számítva képes automatikusan kompenzálni a kiinduló geometriát. A gyártási stratégiákat és paramétereket számbavéve a rendszer gyártási költség, alakhűség és szilárdsági szempontból is optimális megoldást kínál a felhasználóknak.

 

 

Egy másik vonal a műanyagporos gyártás, melynek zászlóshajója a belga e-Xstream Engineering. Digitális kompozit anyagmodellekkel foglalkoznak, jelentős technológiai tudásuk van műanyaggyártással kapcsolatban. Digimat rendszerük leginkább a fröccsöntés- és a termo-mechanikai szimulációs modellek összekapcsolása révén elterjedt az iparban. A Digimat Additive moduljuk kifejezetten a műanyagporos 3D nyomtatást támogatja, hasonló eszközökkel és módszerekkel, mint a Simufact.

Az MSC portfólióját erősíti, hogy az elmúlt évben felvásárolta a japán Cradle céget. Áramlástani rendszereik rendkívül széles körben használhatóak, megannyi fizikai jelenség numerikus szimulációjára alkalmasak. Alkalmazásukkal mozgó, forgó szerkezetek, változó geometriák – fizikai átalakulások, olvadás, fagyás, párolgás, kondenzáció, kavitások keletkezése, égés, füstterjedés stb. – vizsgálata lehetséges. A szimulációs fejlesztések trendjéhez illeszkedik a szoftvert jellemző multidiszciplinaritás, a dinamikai, szilárdsági és akusztikai rendszerekkel együtt végezhető kapcsolt számítás - említ néhányat az újdonságokból H. Tóth Zsolt.

Megtérülő beruházás

A Varinex Zrt. FEA üzletág igazgatója szerint az additív gyártás mellett ugyancsak a közeljövő egyik, szimulációs szempontból is fontos alkalmazási lehetőségét az önvezető autókhoz kapcsolódó fejlesztések jelentik. Ráadásul a kétkedőkkel ellentétben, az autóipari gyártók szerint nem öt-tíz évre vagyunk ezektől a technológiáktól, hanem napjaink valóságáról beszélhetünk. Például a tervek szerint már 2019 második felében megjelennek a Bosch-technológiát hordozó, Daimlerrel közösen kifejlesztett önvezető személyszállító járművek a kaliforniai San Joséban. A két cég ezekkel a járművekkel alkalmazásalapú, teljes mértékben automatizált és vezető nélküli személyszállítási szolgáltatást vezet be, egyelőre kísérleti jelleggel.

Ezért érthető, hogy az MSC Software is nagy léptekkel elindult ebbe az irányba: a vállalatcsoporthoz tartozó német Vires cég teljesen digitális – utcákkal, járókelőkkel, gyalogosokkal, jelzőlámpákkkal, sebességkorlátozással, időjárási viszonyokkal, és útfelület-minőséggel – pályamodelleket képes felépíteni. Az autók, a szenzorok és a szoftverek, a különböző kamerák, az adatelemző mérnök munkája – ezek a fejlesztések hatalmas költséggel és rengeteg idővel járnak. Mindez egy szimulációs környezetben egészen más, hiszen egy számítógépparkon valós időben, párhuzamosan  lehet vizsgálni tetszőleges számú forgalmi helyzetet. Egyrészt az autonóm autógyártóknak segítsége ez, de a szenzorfejlesztőknek is komoly segítséget ad.

 

 

– A finanszírozáshoz kapcsolódik, hogy az MSC Software nagyon tudatosan épít arra, hogy a felsőoktatásból olyan diákok kerüljenek ki, akik egyrészt ismerik a rendszereiket – ez nyilván anyagi érdekük –, másrészt a szoftverek használata által a mérnöki kultúra fejlődését is támogatják. Ehhez a Varinex Zrt. is igyekszik lehetőségeihez mérten hozzájárulni. Egyrészt remek oktatási csomagok állnak az érdeklődők rendelkezésére, másrészt az MSC szoftvereinek jelentős része diákok számára ingyenesen letölthető. Ezek gyakorlatilag alig korlátozott funkcionalitású, jól használható szoftverek.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az MSC szoftverek nem csak tudásban, de árszínvonalát tekintve is a mérnöki szoftverek felső kategóriájába tartoznak. De ahogy korábban említettem, változatos licencelési megoldások állnak a hazai kis- és középvállalatok rendelkezésére. Lehetőség van örökös licenc vásárlására vagy szoftver bérlésre is, de egyre népszerűbb az MSC One licencelés forma is. Lényege, hogy a felhasználó ún. Tokenek segítségével nem szoftvert vásárol, hanem bizonyos használati jogosultságot. Ez a megoldás ideális lehet a kis- és középvállalatoknak is, elérhető árszínvonalon jutnak nagyon komoly lehetőségekhez – ismerteti a finanszírozási lehetőségeket H. Tóth Zsolt.

Adatelemzés a HR-folyamatokban
Ahhoz, hogy a jövő dolgozói számára a munkahely ne csak a munkavégzés színtere legyen, hanem tehetségük és adottságaik kiaknázásnak támogatója is, a munkáltató kezében számos eszköz van.
Önvezető autó, robotdoktor? Jöhet!
A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek; a megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet a jövőben.
A hálózatosodás lesz a jövő gyárának "gőzgépe"?
Európában szinte nem létezik magára valamit is adó iparvállalat, melynek ne lenne saját elgondolása az ipar 4.0 néven emlegetett negyedik ipari forradalomról.
A vállalatoknak mindennél fontosabb az IT biztonság
Az Oracle legújabb, technológiai trendeket vizsgáló felmérése szerint az üzleti vezetők az adatvédelmet tekintik elsődleges, a közeljövőben megoldandó ügyüknek minden más nagyszabású IT fejlesztéssel szemben.
Mesterséges intelligencia ellenőrzi a távvezeték-hálózatot
A mesterséges intelligenciát gyakorlatilag bárminek a felismerésére be lehet tanítani. Ha kell, az elektromos távvezetékek részegységeit, hibáit is megtalálja. Az E.ON-nak pedig pont erre van szüksége.