Német autóipar - borúra derű
Az autóipar termelésének jelentős csökkenése lefelé húzza a német gazdaságot, és az ágazat strukturális változása kedvezőtlenül hat a munkaerőpiacra - figyelmeztetett a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.

 

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete becslése szerint az autóipar gyenge teljesítménye 0,75 százalékpontot vehetett el a hazai össztermék (GDP) növekedésének üteméből 2019-ben. Tavaly január óta szezonális kiigazítással számolva az autóiparban foglalkoztatottak száma 1,3 százalékkal csökkent, jóval erősebb mértékben a feldolgozóipar egészében mért 0,2 százalékos visszaesésnél.

Ráadásul egy decemberi felmérés adatai szerint az autóipari vállalatoknak már a 14 százaléka vezetett be rövidített munkaidős foglalkoztatást, ami duplája az egyéb iparágakban működő cégek 7 százalékos átlagának. Az idei év első negyedében az autóipari vállalatok 19 százaléka tervezi rövidített munkaidő alkalmazását, míg a többi iparágban 15 százalékra rúg ez az arány.

"Érdekes, hogy ezzel egyidejűleg, 2019-ben nőtt a német autók iránti kereslet" – mondta Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatója, aki mindezt azzal magyarázta, hogy a kereslet egy részét importból elégítették ki. A németországi autógyárakban tavaly 8,9 százalékkal csökkent a termelés, az előző évben pedig 9,3 százalékkal. A német márkák gyártói a hazai helyett a külföldi termelést futtatták fel, tavaly 2,0 százalékkal, 2018-ban pedig 7,5 százalékkal növelték a gyártást külföldön. Tavaly január-szeptemberben éves összevetésben 16 százalékkal nőtt az Európai Unióból Németországba behozott személyautók száma.

Wollmershäuser szerint ennek egyik lehetséges oka az, hogy a német autógyártók egyre több hazai üzemet állítanak át elektromos járművek gyártására. Az átmeneti időszak alatt a Németországban gyártott új személyautók száma csökken, mivel az eddig ezekben az üzemekben gyártott, hagyományos motorokkal felszerelt autókat más európai országokban állítják elő. Németországban tavaly 3,6 millió új személyautót állítottak forgalomba, ami 171 ezer 500-zal, 5 százalékkal haladja meg az előző évit. A külföldieknél népszerűbbek voltak a német márkák, ezekből 5,1 százalékkal, külföldiekből pedig 4,8 százalékkal adtak el többet 2019-ben mint az előző évben.

Munkahelyek százezreit veszélyeztetheti az elektromobilitás

A termelés csökkenése mellett komoly kihívást jelent a hazai össztermék (GDP) nagyjából 5 százalékát biztosító, és a teljes állásban foglalkoztatottak 3 százalékának munkát adó iparágnak, hogy – a kormány mellett működő közlekedésügyi tanácsadó testület (Nationale Platform Zukunft der Mobilität – NPM) megbízásából végzett kutatás alapján – a legrosszabb esetben 410 ezer munkahely szűnhet meg 2030-ig. Ennek elsődleges oka, hogy a belsőégésű motorral működő gyártmányokat háttérbe szorítják az elektromos meghajtású kocsik.

Egy belsőégésű motor hozzávetőleg 1200 alkatrészből áll, egy elektromotorhoz viszont csak durván 200 alkatrész szükséges, így jóval kevesebb munkaerőt igényel, és a gyártók egyre inkább az utóbbi technológiára összepontosítanak. Ezt jelzi, hogy 2023-ig nagyjából megháromszorozzák, 150 fölé emelik az elektromos meghajtású modellek számát. A foglalkoztatottság leginkább a motorból és az energiáját továbbító alkatrészekből álló hajtáslánc területén csökkenhet. Közvetlenül a gyártásban 63 200 és 70 400 között alakulhat a megszűnő állások száma, a logisztika területén 9480 és 10 560 közötti számban szűnhetnek meg munkahelyek, a tervezés, fejlesztés és az adminisztráció területén pedig 6320 és 7040 közötti számban.

Mindez azt jelenti, hogy 79 ezer és 88 ezer között lehet a hajtásláncok területén 2030-ig megszűnő munkahelyek száma a németországi autógyárakban. Hasonló, 80 ezer körüli veszteséget tart reálisnak az ágazat legnagyobb munkaadói érdekképviselete, a több mint 600 céget összefogó német autóipari szövetség (Verband der Automobilindustrie – VDA) is. A 410 ezer állás elveszítéséről szóló becslést viszont súlyos túlzásnak tartják.

Ez egy "irreálisan szélsőséges forgatókönyv", és azon alapul, hogy igen csekély mértékben fejlődik az elektromos autók és a használatukhoz szükséges akkumulátorok németországi gyártása – mondta a Handelsblattnak Kurt-Christian Scheel, a VDA ügyvezetője. Kiemelte, hogy ezek a kiinduló feltételezések nem helytállóak, az elektromos autók és az akkumulátorok területén is a hazai, németországi gyártás bővülésével lehet számolni.

Tavaly is a Volkswagen volt a világ legnagyobb autógyára

A problémák ellenére koránt sem kell a vészharangot kongatni a német autóipar felett: a Handelsblatt német üzleti lap beszámolója alapján a VW nagyjából 10,9 millió autót adhatott el tavaly, így sorban a negyedik évben végezhetett az első helyen, ismét maga mögé utasítva a japán Toyotát, amely 10,7 millió kocsit értékesített. Jürgen Stackmann, a VW értékesítési igazgatója a napokban ismertetendő végleges adatokról elöljáróban elmondta, hogy a csoport névadó márkája történelmi csúcsot állított fel 2019-ben, több tízezerrel túlszárnyalta az egy évvel korábbi 6,2 milliós értékesítési darabszámot.

A csoport további márkái, így az Audi és a Skoda is több gyártmányt szállított ki a vásárlóknak, mint 2018-ban, a VW így a globális autópiac mintegy 4 százalékos csökkenésének ellenére jó évet zárt, és csaknem 8 százalékos világpiaci részesedést ért el. Ez mindenekelőtt a városi terepjárók (SUV) előretörésének tulajdonítható. A Volkswagen márkánál tavaly 30 százalékot ért el a SUV-ok aránya az eladott kocsik körében, ami 10 százalékpontos növekedés. Ez a trend a következő években is kitart, így 2025-re már minden második új Volkswagen városi terepjáró lehet.

A márka főleg a kisebb méretű és a kompakt SUV-ok kategóriájában teljesít jól, a T-Cross és a T-Roc modell révén. Ezeket a kocsikat ugyan jóval magasabb áron lehet eladni, mint egy hagyományos személyautót, de a szén-dioxid-kibocsátásuk hasonló, szemben a nagyméretű SUV-okkal, amelyek súlyuk, fogyasztásuk és károsanyag-kibocsátásuk miatt a környezetvédők bírálatainak kereszttüzébe kerültek.

Részben vagy teljes egészében elektromos meghajtású Volkswagenből 80 ezer kelt el tavaly, a legnépszerűbb a Golf modell elektromos változata volt. Az idén jelentős növekedést remélnek, főleg Európában. Így egyedül az első eleve elektromos meghajtásúnak tervezett modellből, az ID.3-ból – amelynek sorozatgyártása tavaly ősszel kezdődött – a remények szerint 100 ezer darabot értékesítenek az idén.

Jürgen Stackmann a többi között arról is beszámolt, hogy tavaly Kínában is növekedést regisztráltak, 3,16 millió kocsit, az egy évvel korábbinál 1,7 százalékkal többet adtak el, annak ellenére, hogy az új autók kínai piaca sorban a második éve zsugorodott. Ez az eredmény minden bizonnyal a márka elismertségének tulajdonítható – tette hozzá. A szakember elmondta, hogy a 2020-as kilátásokkal kapcsolatban "visszafogottan optimista", arra számít, hogy a kínai piac stabilizálódik, az európai és az észak-amerikai piac pedig megőrzi stabilitását.

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.