Nem a robotok döntenek sorsunkról
Ahhoz, hogy egy vállalat helyt tudjon állni a negyedik ipari forradalomban, elengedhetetlen a gyártás és oktatás hatékony integrációja – mondja Siszer Tamás, a Festo Didactic vezetője.

 

Nem csupán a szaklapokban megjelenő cikkek, hanem a mainstream média írásai is egyre gyakrabban feszegetik azt a kérdést, hogy az ipari robotok, a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térfoglalásának milyen következményei lesznek a munkaerőpiacra. Napjainkban két szélsőséges nézőponttal találkozhatunk a gépekkel és a jövővel kapcsolatban: az egyik a technológia miatti munkanélküliség szorongására épít, a másik pedig arra a talán túlzottan optimista nézetre, hogy a technológia minden társadalmi és környezeti problémánkat orvosolni fogja.

A nemzetközileg is elismert Institute for the Future (IFTF) által végzett kutatás húsz, a világ különböző tájairól származó technológiai, tudományos és üzleti szakemberrel közösen azt vizsgálta, hogy az olyan feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a felhőalapú informatika, miként alakítják át életünket és munkánkat az elkövetkezendő évtizedben.

A The Next Era of Human-Machine Partnerships című jelentés ismerteti, hogy miképpen tudnak felkészülni a fogyasztók és a vállalatok egy állandóan alakuló, formálódó társadalomra. A prognózis szerint a feltörekvő technológiák, a szoftverekben, a Big Datában és a számítási teljesítményben végbemenő hatalmas fejlesztéseknek is köszönhetően, teljes mértékben átalakítják az életünket. A társadalom és a gépek kapcsolata új korszakba lép, a digitális átalakulás kíméletlenül átszervezi az iparágakat.

 


Sipos Kristóf Balázs és Takács Zoltán a World Skills 2017 magyar mechatronika csapat tagjai felkészülés közben

 

– Nem kérdés, hogy a napjainkban zajló technológiai fejlődés jelentőségét az elmúlt korok ipari forradalmaihoz hasonlíthatjuk: a gőzgép megjelenése, a tömeggyártás általánossá válása, majd az elektronika és információtechnológia elterjedése után ma a virtuális és fizikai valóság összeolvadásának, vagyis a negyedik ipari forradalomnak vagyunk részesei. A történelmi párhuzamot erősíti, hogy a technológiai fejlődés irányát többnyire ugyanazok az országok határozzák meg, amelyek korábban is élen jártak: a világ egyik felén az Egyesült Államok, Japán, Európában pedig mindenekelőtt Németország cégei azok, amelyek a következő évtizedek technológiai fejlődését formálják, alakítják valamilyen ipar 4.0 platformba szerveződve – mondja Siszer Tamás, a német Festo vállalat magyarországi képzési vezetője.

Az automatizálás, a pneumatikus és elektromos hajtástechnika, valamint a mechatronikai képzések és továbbképzések terén piacvezető német cég megoldásai egyre inkább az ipar 4.0 és a digitalizáció filozófiájához kapcsolódnak: középpontjában a kiberfizikai rendszerek, emberek, gépek és eszközök valós idejű, intelligens összekapcsolása áll. A cég sikere azonban nemcsak a jelentős kutatás-fejlesztési eredményeknek, a modern eszközöknek és az ipar 4.0 szerinti digitalizációt lehetővé tevő technológiáknak köszönhető, hanem azoknak a szakembereknek is, akik szakmai tudásukat folyamatosan fejlesztve hozzájárulnak a Festo eredményeihez.

 

Siszer Tamás:

 

"A jövőt alakító iparvállalatként különösen fontos számunkra,

hogy részt vállaljunk

a hazai közép- és felsőfokú szakképzésben."

 

– Büszkék vagyunk rá, hogy ma már a legtöbb műszaki képzéssel foglalkozó intézményben megtiszteltek bizalmukkal, és megtalálható valamilyen oktatási megoldásunk. Elsősorban a mechatronikával, pneumatikával, hidraulikával, PLC-programozással kapcsolatos duális és egyetemi képzéshez biztosítunk támogatást, amelynek a gyártófüggetlen, teljes körű oktatási eszközök és tananyagok biztosításától kezdve a szakoktatók, műszaki tanárok rendszeres továbbképzéséig számos formája van. Ugyancsak a szakképzést segítjük azzal, hogy – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízása alapján – a Festo szervezi az országos tanulmányi versenyeket automatika- és mechatronikatechnikusi szakmákban, illetve a nemzetközi EuroSkills és WorldSkills versenyekre is mi készítjük fel a mechatronikai versenyzőket – sorolja a cég eredményeit Siszer Tamás.

Egyedül nem megy

A Festo képzési vezetője szerint azt is látni kell, hogy az iparvállalatok szerepvállalása csak egy átgondolt, a munkaerőpiaci folyamatokra reflektáló állami oktatással karöltve lehet igazán hatékony. A duális képzésben részt vevő vállalatok – a nemzetközi innovációs ökoszisztémában betöltött pozíciójuknak megfelelően – sok esetben európai szintű ismeretek átadására képesek. Az oktatás területén a gyártás digitalizációja rengeteg kihívást állít a vállalatok és az oktatási intézmények elé. A hazai körülmények között jelentős forrással ellátott K+F tevékenység mellett lehetőséget kell biztosítani a szakképzés eszközellátottságának és infrastruktúrájának fejlesztésére, gyakorlatorientált elméleti műszaki képzések esetén.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy kevéssé vonzó a műszaki tanári pálya, így a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok pótlása már rövid időn belül gondot fog okozni. Másik jelentős kihívás a különböző szakterületek – gépész, villamos, informatika – kooperációja, melynek megoldása szükséges a szakképzés és a felsőoktatás területén. Siszer Tamás véleménye szerint a jövő gyárában olyan szakemberekre lesz szükség, akik

 


képesek átlátni egy komplex rendszer működését – akár MES-t kezelni, Big Data alapján riportolni és döntéseket előkészíteni és hozni, az üzleti intelligencia lehetőségeit kihasználni –, és nem csak egy szűk szakterület specialistái.


 

– Természetesen ez utóbbiakra is szükség lesz, de a jövő termelési mérnökének a mainál lényegesen magasabb szintű tudásra és szélesebb látásmódra lesz szüksége. Arról se feledkezzünk meg, hogy az állami képzések mellett új oktatási formák is megjelentek az elmúlt években. Különösen hatékonyak a Festo gyakorlatában is alkalmazott hálózatos oktatási formák, melyek gyakorlatorientált tematikájuknak köszönhetően szinte azonnal használható tudást adnak. Ennek során olyan alkalmazásokat – elektronikus tananyag, mobil eszközökkel elvégezhető gyakorlatok – biztosítunk, melyekkel az otthoni tanulást követően az iskolában ellenőrizhetővé válik az elsajátított szakismeret. Emögött teljes képzési keretrendszer működik, így az oktató házi feladatot, tananyagot és jegyzetet adhat a diáknak – teszi hozzá az oktatási szakember.

Ezek a követelmények nem is a távoli jövőt jelentik, hiszen például a Festo budapesti üzemében a karbantartások során mobil eszközöket használva a kiterjesztett valóság lehetőségeit is igénybe veszik. Ha meghibásodik egy gép, a mobil eszközön valós időben elérhetőek a műszaki paraméterek a szerelési útmutatókkal együtt. Hálózatba van kötve a vállalatirányítási rendszer karbantartási moduljával, és folyamatosan érkeznek az információk az elvégzendő feladatokról. 

– Persze nem sokat ér akár a legkorszerűbb technológia alkalmazása átgondolt digitális stratégia felépítése nélkül. Ahhoz, hogy egy vállalat helyt tudjon állni a negyedik ipari forradalomban, elengedhetetlen a gyártás és oktatás hatékony integrációja. Előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, és az alkalmazottak technikai-műszaki felkészültsége mellett a kooperációt, a folyamatos változást elfogadó személyiségjegyek fejlesztése is. Egyebek mellett ezek alapján lehet jövőképet meghatározni, és egy, a vállalati sikert megalapozó képzési, fejlesztési politikát összeállítani – hangsúlyozza Siszer Tamás.

Helyettünk is döntenek
A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat - áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében.
Robotrendszerek a gyógyászatban
Napjainkban a gyógyászatban alkalmazott robotrendszereket az orvosok műtétek közbeni támogatására, a diagnosztikában vagy terápiás célokra használják, elsősorban a tartósan nagyfokú pontosságuk, rugalmasságuk és a megbízhatóságuk miatt.
Átalakuló toborzási stratégiák
Napjainkban a rohamosan változó munkaerőpiac sok tekintetben korábban nem tapasztalt kihívás elé állítja a munkavállalót és munkáltató egyaránt. A munkavállalók alapvetően vágynak arra az érzésre, hogy munkájuk valamilyen célt szolgál, ám ezt az érzést sok vállalat nem képes biztosítani számukra.
Digitális karmesterek és megafelhők
Évszázadok óta élünk és dolgozunk együtt a gépekkel, ám ezek a kapcsolatok 2018-ban teljesen új szakaszba lépnek: a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, és a dolgok internete minden korábbinál nagyobb mértékben szövik majd át mindennapjainkat.
A legjobban várt technológiai újítás
A múltban szinte észre se vettük a gyógyszeripar jelentős fejlesztéseit, egy felmérés szerint a jövőben mégis ettől a területtől várjuk a legmeghatározóbb innovációkat.